Harsányi Attila, a Miskolci Nemzeti Színház művésze kapta idén a Kaszás Attila-díjat. A díjat Pokorni Zoltán, az elismerést alapító Hegyvidéki Önkormányzat polgármestere a debreceni Csokonai Fórumban adta át. Óriási megtiszteltetés ez számomra, mert azt jelzi, hogy a társulat döntése alapján mind emberileg, mind szakmailag megfelelek ennek a díjnak - idézi Harsányi Attilát a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) keddi közleménye. A Kaszás Attila-díj a hazai színházi élet egyik legrangosabb, nem állami alapítású szakmai díja. Idén rekordszámú, negyven társulat jelölt az elismerésre, ez alapján Harsányi Attilára, a Miskolci Nemzeti Színház, Ötvös Andrásra, a 6Szín, és Rába Rolandra, a Proton Színház jelöltjére lehetett szavazni augusztus 21-én éjfélig a www.kaszasattiladij.hu oldalon. Közülük a közönség voksai alapján került ki a győztes. Richly Gábor, a díj lebonyolítását támogató Magyar Művészeti Akadémia főtitkára korábban elmondta: a Kaszás Attila-díj nem korlátozódik az országhatárokon belüli társulatokra, nyitva áll minden magyar ajkú színművész, illetve színtársulat számára. „Nagy örömünkre szolgál, hogy eddig öt alkalommal is határon túli színművész vehette át ezt az elismerést". Az elismerést, amelyet a Hegyvidéki Önkormányzat alapított a Mozaik Művészegyesülettel közösen, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. gondozza a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával, a szakmai szavazatokat pedig a Magyar Teátrumi Társaság gyűjti össze. A díj jelentős anyagi megbecsüléssel is jár: a Kulturális és Innovációs Minisztérium díja bruttó 400-ról 800 ezer forintra emelkedett 2020-ban, és pénzjutalomban részesíti a díjazottat a Raiffeisen Bank is. A jelöltekkel interjúkat készít a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, és sugározza azt felületein. A díj a magyar nyelven játszó színművészek szakmai és emberi elismerésén túl Kaszás Attila színművész szellemi hagyatékának ápolását szolgálja. A fiatalon elhunyt művész komoly szerepet vállalt azon társulatok közösséggé formálásában, ahol dolgozott. A díj odaítélésének egyik fő kritériumaként a kiemelkedő mesterségbeli tudás és művészeti teljesítmény mellett az adott társulatban vállalt jelentős közösségépítő szerepet jelölték meg az alapítók. A korábbi díjazottak (és jelölő társulataik): Szarvas József (Nemzeti Színház), Nemes Levente (Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház), Mátray László (Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház), Mucsi Zoltán (Bárka Színház), Bányai Kelemen Barna (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház), Borovics Tamás (Szegedi Nemzeti Színház), Nagy Alfréd (Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház), Mészáros Tibor (Csokonai Nemzeti Színház), Schneider Zoltán (Radnóti Színház), Krisztik Csaba (Vörösmarty Színház), Nagy Csongor Zsolt (Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat), Orosz Ákos (Vígszínház), Földes Tamás (Budapesti Operettszínház), Rusznák András (Radnóti Miklós Színház).

Az esti előadás előtt a Magyar Művészeti Akadémiával együttműködésben előadó-művészeti szakmai konferenciát rendeztek. Papp László, Debrecen polgármestere köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy bár Debrecen a közelmúltban gazdasági sikerei miatt szerepelt a címlapokon, a fókusz a város kulturális expanziója kell legyen, ehhez teremtettek infrastrukturális alapot a Csokonai Fórum átadásával, miközben 2020-ban a Modern Városok Program keretében elkezdték a 157 éves Csokonai Színház teljes körű rekonstrukcióját is.
Gemza Péter, a Csokonai Színház igazgatója köszönetet mondott azért, hogy megszületett Magyarország és a régió legmodernebb színháza. A konferencia kapcsán a párbeszéd fontosságára hívta fel a figyelmet, arra, hogy a megváltozott helyzetben elengedhetetlen beszélni az intézményi, a szervezeti struktúra átalakulásáról, és arról is, hogy a színházak milyen értékesítési megoldásokkal tarthatják meg nézőiket.
A Kultúra helyzete – kulturális jövőkép címmel Pataki András tartott nyitóelőadást. A Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára a katás vállalkozások megszűnésének előadóművészetet érintő nehézségeit érintve arról beszélt, hogy az átalányadózás és az ekho kiterjesztése ad lehetőséget arra, hogy az ágazat kihívásai javuljanak. Kiemelte azt is, hogy a kulturális ágazat egészét érintő 20%-os béremelésére 2022-ben fordított 20 milliárd forintnyi összeget 2023-ban is beépítette a költségvetésbe a kormány. Az energiaárak alakulása, bizonytalansága rendkívüli intézkedéseket kíván meg az intézményvezetőktől. Az államtitkár-helyettes úgy fogalmazott: a járvány időszaka alatt megtanult újratervezési képesség lesz a színházak túlélésének záloga. Hozzátette azt is, hogy 2023. december 31-ig az egyenlegtartás időszakát éljük, vagyis elsődleges prioritása annak van, hogy gazdaságilag ne kerüljenek a színházak megoldhatatlan helyzetbe. Pataki András szerint a pandémia okozta kihívások és a tao utáni idők miatt is szükség van bizonyos trendek átgondolására.
Két kisebb változtatással folytatódik a Lázár Ervin Program. A pályázatot szeptember végéig írják ki. Az egyik változás, hogy az adott színházi pályázatnál kötelező elemként kérnek majd egy színházpedagógiai koncepciót és pedagógiai indoklást, a másik pedig, hogy a jövőben a finanszírozás figyelemmel lesz a produkció volumenére, bekerülési költségére. A program kapcsán az élményadás fontosságára hívta fel a figyelmet Pataki András. Fennmarad a többlettámogatások rendszere is, amely azzal a nagyon nehéz kihívással küzdött az elmúlt időszakban is, hogy nem lehetett hamarabb kiírni a pályázatot, mint ahogy rendelkezésre állt a megfelelő forrás. Ez egy róka fogta csuka helyzet, fogalmazott a helyettes államtitkár, hisz azt várják el a színházaktól, hogy időben tervezzenek, és megalapozott szakmaisággal hozzanak létre előadásokat, miközben a forrásokról később születik döntés. A vidék Magyarországának fejlesztése, a vidéki kulturális intézmények és programok minél jobb helyzetbe hozása kormányzati szándék – mondta Pataki András. A Déryné Programot szeretnék Kárpát-medencei hatókörűvé tenni. A helyettes államtitkár beszéde zárásaként a közeljövő nagy színházi eseményeiről szólva a Színházi Olimpiát, a Kolozsvári Állami Színház 230 éves és a Miskolci Nemzeti Színház 200 éves évfordulóját említette.
A napközben zajló kerekasztal-beszélgetéseken a hazai színházi élet aktuális problémáiról, az intézményi működés újra definiálásáról, a fogyasztói attitűd változásáról, valamint a Lázár Ervin Programról volt szó.
A konferencián és a díjátadón a Magyar Művészeti Akadémiát Nagy Viktor tagozatvezető képviselte.

[Forrás: MTI, DEmedia.hu]