„Van bőr a képemen" – Molnár Imre bőralkotásai
A kiállítást 2020. október 15-én Juhász Judit, az MMA szóvivője tolmácsolásában Dvorszky Hedvig művészettörténész, az MMA levelező tagja és dr. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára nyitotta meg. Az eseményen közreműködött Kardos Mária gordonon és Sipos Mihály Kossuth-díjas zeneművész, az MMA rendes tagja hegedűn.
Az ünnepélyes megnyitó szövege, Dvorszky Hedvig írása itt olvasható.
„Molnár Imre számára az anyagnak a materiális valóságon túl áttételes értelme van, megtestesül benne ember és természet egykori ősi egysége, benne rejtőzik az egykori élőlény életereje. Molnár bőrmunkáiban az isteni teremtőerő, a természet ereje és a tevékeny alkotó ember munkája egyesül.
Művészete alapvetően organikus, természetközeli – ami abban is kifejeződik, hogy a bőrön kívül is csak természetes anyagokat használ. A sokféle bőr mellett (marha-, borjú-, kecske-, juhbőr sőt strucc, rája és hüllők bőrét is feldolgozta már) dolgozik papírral, papirusszal, fémmel, fával, csonttal, szőrrel, sőt alkalmasint kővel, kagylóval is. Igen fontos számárra a pergamen.
Sokféle tárgyat, tárgytípust alkot: nemcsak használati tárgyakat, hanem önálló plasztikákat, képzőművészeti jellegű, falra tehető alkotásokat, dísztárgyakat is. A használati tárgyakat illetően széles a repertoár, amely a hagyományos könyvkötésektől a viselet-kiegészítőkig terjed.
Alkotásai a nemes veretű, igényes népművészet és az iparművészet szinte minden területét átfogják.
Egyszerre korszerű és archaikus, áthágja a tradíciót és mégis mindenestül a hagyományokban gyökerezik.
Harmónia, anyag és szellem egysége észrevétlenül, magától értetődően, természetesen jelenik meg Molnár Imre alkotásaiban: nyugalmat és végtelen békességet sugallnak alkotásai, bármilyen műfajban alkosson is. Művei időtállóak. Saját útját járja, s oly egyediek művei, hogy keze nyomát rögtön felismerjük.
Molnár Imre felfogásának gyökereit, szellemiségét és a világgal való kapcsolatát, anyagszerű gondolkodását, egyúttal bőrközpontúságát mélyen kifejezi Vallomása, amely tömör megfogalmazása művészi hitvallásának: „Bőr / állat bőre, íj, nyíl, / áldozat. / Kavics, csont, / feldarabolás. / Dob, bőrtárgy, homok, / ajmak, kajak, bocskor, / szertartás. / Szent tárgyak, bőr, ikon, karcolt bőr, nyereg, öreg bőr, / aranyozott bőr, bőrszíj, / kutyaszíj, életre szóló szíj, / ostor, titok, kincs, kazetta, / ereklyetartó, / pergamen, mások bőre, / saját bőre, bőrláda, / láda egy életre." (dr. Horváth Hilda művészettörténész)
