A „népzenei újhullám" kiemelkedő szereplője, a Muzsikás együttes negyvenedik születésnapját ünnepli 2013-ban, és tavaly töltötte be a negyvenet a szűk, fővárosi értelmiségi kezdeményezésként indult, ma világszerte százezreket vonzó táncházmozgalom is (melyről a Kossuth Kiadó ugyancsak kötetet jelentetett meg A magyar folk története címmel). Miért éppen a Muzsikás emelkedett ki a táncházmozgalmas mezőnyből? Hogyan váltak világhírűvé, jutottak el a legpatinásabb külföldi koncerttermekbe? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Muzsikás 40.

A gazdagon illusztrált kötet az alkotói szakaszok mentén haladva (a táncházmozgalomtól az új évezredig), a zenészportrék felrajzolásával (Sipos Mihály, ifj. Csoóri Sándor, Hamar Dániel, Éri Péter, Sebestyén Márta, Porteleki László) mutatja be az együttest, s felbukkannak benne olyan alkotó- és zenésztársak is, mint Sebő Ferenc, Petrás Mária vagy Szörényi Levente. „Megtudhatjuk a némiképp szándéka ellenére prímássá lett Sipos Mihály gondolatait Bartók és a népzene kapcsolatáról; láthatjuk, hogyan szakította ki multiinstrumentalista frontember mivoltából ifj. Csoóri Sándort a széki hegedülés varázslata; Hamar Dániel szinte a szemünk előtt lesz a bőgőzés mellett a zenekar szóvivője és – magad, uram, ha szolgád nincs! – ügyeinek intézője; elfogadhatjuk Éri Péter kissé befelé forduló személyiségét, aki a falusi zenészekhez ezer szállal kötődő muzsikájában bontakozik ki; megérthetjük azt a folyamatot, amelynek során Sebestyén Márta zenekari tagból szólistává válik, majd saját jogán lesz a magyar művészet világhírű követe; érezhetjük Porteleki László hegedülésében a magyarpalatkai bandával átélt együttmuzsikálások élményét." (Berán István, a könyv szakmai lektora)

A 40. születésnapját ünneplő Muzsikás együttes jubileumi koncertjén készült felvételeinket itt tekinthetik meg.
 

A Muzsikást 1973-ban a VDSZ Bartók Táncegyüttesében muzsikálókból alapította Sipos Mihály (hegedű, citera, ének), Hamar Dániel (bőgő, gardon, dob, ének) és ifj. Csoóri Sándor (duda, tekerőlant, koboz, brácsa). A trióhoz a kezdetektől „állandó vendégként" csatlakozó Éri Péter (brácsa, kontra, mandolin, furulyák, ének) 1979-ben, Sebestyén Márta énekesnő pedig 1980-ban lett a Muzsikás tagja. Csoórit 1997-ben Porteleki László (hegedű, koboz, tambura, ének) váltotta, Sebestyén Márta 1980-tól 1988-ig volt ötödik tag, és egészen 2008-ig fellépett a zenekarral. Az eredeti parasztzene megismertetésére és terjesztésére esküdtek fel, igyekeztek azok művelőitől („a muzsikásoktól") eltanulni, ellesni a hiteles zenélést. Az elmúlt negyven évben számos területen „törtek utat". 1973 őszén az FMH-ban indított, tánctanítással egybekötött táncházuk később etalonná vált. Az együttes 1978-tól jelentetett meg lemezeket, a revival mozgalomból elsőként jegyezhettek tisztán népzenei nagylemezt. Az áttörést a szélesebb zenei közönség felé 1986-ban megjelent Nem arról hajnallik, amerről hajnallott... című album hozta. Az 1998-ban kiadott Bartók-albumon a zeneszerző műveiben megjelenő népzenék eredetijeit szólaltatták meg. Koncertszámaikban merészen házasítottak tudományosan nem összeillő szövegeket és dallamokat. Javarészt ők kísérletezték ki, miként lehet a színpadon népzenét hatásosan előadni.  Mi több, konferálásokkal, rövid magyarázatokkal a közönséghez közelebb vinni azt. Velük történt meg elsőként, hogy megfordult a szerep: nem ők kísérték a táncosokat, hanem az ő számaikból született egész estés, néptáncos koreográfia. A magyar népzenét külföldön az elsők között ismertették és szerettették meg a nem magyar anyanyelvűekkel. A nyolcvanas évek második felétől Európa- és Amerika-szerte forgalmazták nagylemezeiket. A világ számos komolyzenei szentélyében általuk szólalt meg elsőként magyar népzene. A nyolcvanas évektől kezdve a világ legnevesebb koncerttermeiben léptek fel, köztük a Royal Albert Hallban, a Carnegie Hallban, főműsoridőben zenéltek a legnagyobb fesztiválokon. Nem véletlen hát, hogy 1999-ben – a revival mozgalomból elsőként – megkapták a Kossuth-díjat. 2008-ban pedig – az első európai zenekarként – a legrangosabb nemzetközi világzenei elismerést, a WOMEX-díjat.