The selected web content no longer exists.
Magyar képek a Vigadóban
A Magyar Művészeti Akadémia az újonnan megnyíló Vigadóban Magyar képek címmel tartott hangversenyt Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dubrovay László és a nemrég elhunyt Szokolay Sándor műveiből március 23-án a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében. A hangversenyen, amely az MMA Zeneművészeti Tagozatának ötlete nyomán valósult meg, az Óbudai Danubia Zenekart Medveczky Ádám, Vashegyi György és Záborszky Kálmán vezényelte, közreműködött Miklósa Erika énekművész.
A műsorban elhangzott Liszt Szózat és Himnusz-fantázia, Bartók Magyar képek, Kodály Galántai táncok, Szokolay Soproni akvarellek és Dubrovay Magyar szimfónia című műve.
Dubrovay László a koncert kapcsán elmondta, hogy a Magyar szimfóniát egy nagy zenei formába öntötte, azaz egyetlen nagytételbe sűrítette a négy tételt. Az első gyászinduló, amely a magyar múltra emlékeztethet. Ebből nő ki az erőt sugárzó, élni akarást mutató második tétel. Az utána következő lírai rész a magyar táj szépségét és drámáját érzékelteti. A negyedik tétel ünnepi, könnyed, táncos, jövőváró zenei intonáció. A művet lezáró kóda trombita szólóból áll, polipentaton dallammal, amely optimista, jövőbe mutató zene – összegezte a komponista.
* * *
Dubrovay László Kossuth-díjas zeneszerző, a Magyar Művészeti Akadémia tagja a koncert programján szereplő szerzők közül az egyetlen még élő komponista. A koncerten elhangzott darabját, a Magyar szimfóniát a millenniumra komponálta, A mű 1999-ben készült el, azóta nyolc zenekar játszotta, legutóbb a Győri Filharmonikus Zenekar mutatta be Medveczky Ádám vezényletével. Ő dirigálta a művet a vigadóbeli koncerten is.
Dubrovay László a koncert kapcsán elmondta, hogy a Magyar szimfóniát egy nagy zenei formába öntötte, azaz egyetlen nagytételbe sűrítette a négy tételt. Az első gyászinduló, amely a magyar múltra emlékeztethet. Ebből nő ki az erőt sugárzó, élni akarást mutató második tétel. Az utána következő lírai rész a magyar táj szépségét és drámáját érzékelteti. A negyedik tétel ünnepi, könnyed, táncos, jövőváró zenei intonáció. A művet lezáró kóda trombita szólóból áll, polipentaton dallammal, amely optimista, jövőbe mutató zene – összegezte a komponista.
Dubrovay kántortanító édesapja mellett már négyévesen a zongora körül bóklászott, előbb ismerte meg a hangjegyeket, mint a betűket. Tizenhárom évesen Vaszy Viktor zeneszerző, karmester közelébe került, általa megismerhette a zeneszerzés legújabb irányzatait. Később a Hamburgi Állami Operaház korrepetitora lett, ahol Rolf Liebermann svájci zeneszerző volt a ház intendánsa, és a korszak zeneszerzőinek – köztük Messiaen, Sztravinszkij – munkáit állította színpadra.
A zeneszerző a különböző művészeti izmusokból mindig a számára legérdekesebb akusztikus technikai lehetőségek közül válogatott. A 20. század második felében a komponisták csak az új technikákat használták, ezáltal a zenei mondanivaló háttérbe szorult. Szerinte most az a legfontosabb, hogy a zeneszerzők visszataláljanak az emberek érzésvilágához.
A március 17-től nyitva álló Vigadó – ahol látható a Makovecz Imre-kiállítás, március 28-tól pedig Schrammel Imre tárlata is – a Budapesti Tavaszi Fesztivál ideje alatt kamaraestek otthona lesz: itt hallgathatjuk meg Bogányi Gergely zongora-, Maxim Rysanov brácsa- és Banda Ádám hegedűkoncertjét, Stuller Gyula, Perényi Miklós és Rohmann Imre trióhangversenyét, a Kelemen Kvartett, a The Hilliard Ensemble, Alison Balsom és a Liszt Ferenc Kamarazenekar műsorát.
* * *
A március 17-től nyitva álló Vigadó – ahol látható a Makovecz Imre-kiállítás, március 28-tól pedig Schrammel Imre tárlata is – a Budapesti Tavaszi Fesztivál ideje alatt kamaraestek otthona lesz: itt hallgathatjuk meg Bogányi Gergely zongora-, Maxim Rysanov brácsa- és Banda Ádám hegedűkoncertjét, Stuller Gyula, Perényi Miklós és Rohmann Imre trióhangversenyét, a Kelemen Kvartett, a The Hilliard Ensemble, Alison Balsom és a Liszt Ferenc Kamarazenekar műsorát.
