1979-1992 között a Velencei Építészeti Biennálé elnöke volt. Elméleti munkái révén főként a barokk, a posztmodern és az organikus építészet ismerőjeként tisztelték olvasói és hallgatói. Ez utóbbi irányzat iránti elkötelezettségét mutatja, hogy ő írta az első átfogó, nagy lélegzetű, elemző könyvet Makovecz Imre életművéről, az MMA felkérésére, s e monografikus mű megírása mellett is sokat tett a magyar építőművész, az MMA alapítója munkásságának a megismertetéséért.