A Profik és amatőrök valamint a Túlélési technikák – Platón és/vagy Fukuyama című kötet a Magyar Művészeti Akadémia anyagi támogatásával, a PONT Kiadó gondozásában jelent meg. Szávai Ilona és Gáspár György rövid bevezetőjét követően a Vajda, azaz Eötvös Károly, életművéről alakult ki beszélgetés, első sorban az irodalomtörténet mostoha gyermekeként kezelt, Aki örökké bujdosott című regényéről. Ez a könyv – Albert Gábor szerint – a magyar irodalom első „tényregénye". Csodálatos és szégyenletes módon – erről szól a Profik és amatőrök tanulmánya – sem az olvasóközönségnek, sem az irodalomkritikának nem tűnt fel az újszerű szinte csak a tényekre koncentráló írásmód. Nem vették észre a csodát, s az Aki örökké bujdosott több mint félévszázadig ott lappangott olvasatlanul Eötvös Károly összes munkái huszonnégy kötetes gyűjteményében. Albert Gábor írásából részleteket olvasott fel Mécs Károly színművész, a MMA tagja. A továbbiakban szóba került még a civilizációs csömör betegségben szenvedő Mednyánszky László festészete és különös alakja. Az Öreg Kutya – időnként így írta alá levelét – azok közé tartozott, aki a felszín mögött mindig a lényeget kereste, azt hajszolta még haditudósítóként is, egy életen át. Hasonlóképpen, mint – Albert Gábor másik könyve, a Túlélési technikák hőse – az utca emberét kérdéseivel zaklató Szókratész. Mikor istentelenséggel vádolták, védőbeszédében nem tulajdon életét, hanem a „közösségi tulajdont", az igazságot védte – az élete árán is. Az ókori Athén bukásának történeti folyamata már a jelent is megidézte, s a beszélgetés során Albert Gábor kiemelte azt a társadalmi jelenséget, amely az erényalapú erkölcsöt tagadva szinte kizárólag csak az érdekalapú „erkölcsöt" hajlandó elfogadni. Az első közösségteremtő, ellentétben a másodikkal, amely egyértelműen a közösségi eszmét csak tehernek tekintő individuumnak, az önző, az önkorlátozást nem ismerő egyénnek kedvez. Ha az erkölcsi romokban heverő országunkat fel akarjuk építeni, ha a huszonegyedik században olyan országot akarunk talpra állítani, amely képes ellenállni a globalizmus nyomásának, nem kérdés, melyik oldalra kell állnunk, melyiket kell támogatnunk; ahhoz azonban hit kell, s előbb tulajdon lelkünkben kell felépítenünk az országot. Mert – és ezzel fejezte be Albert Gábor a két esszékötet bemutatóját – minden ország olyan, amilyennek polgárai el merik képzelni, és lelkükben fel merik építeni. A hit ellenében a valóság is meghátrál.

 

A beszélgetést időnként megszakította Mécs Károly értelmező felolvasása, s a lelkeket felszabadította az élő zene, amelyet Lengyel Andrea (zongora), Miski Anett (gordonka) és Szántó Katalin (fuvola ) szolgáltatott, valamennyien a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói és Devich János prof. emeritus tanítványai.