"Hogy miért pont ma vesszük elő a darabot? Az úrhatnámság nem csak egy Molière korabeli téma - a rangkorság, a divatmajmolás, az a fajta embertípus, aki a televízióból szerzi be az információit, kultúráját, az ízlésvilágát, a mai korra jellemző. Molière korában, amikor ezt megírta, a nemesség majmolása volt az egyik legfontosabb kigúnyolni való jelenség. Ma is ismerünk nemesi társaságokat, akik vadászni járnak, Pesten báloznak. És van a közéjük ácsingózó, oda nem való ember, a saját közegéből kimozdulni akaró ember, aki képtelen elfogadni az életét olyannak, amilyen. Helyette egy álomvilágba vágyik. Egy életidegen környezetben találja magát, és ez a környezet kiveti őt magából. Ez persze lehetne egy kaffkai szituáció, de Molière ezt komédiaként dolgozza fel. De nem csak ezt az embertípust parodizálja, hanem a környezetét is, aki jó pénzért kiszolgálja. Egyszer röhögünk azokon, akik szolgamód kiszolgálják, és azon is, aki megpróbál egy önmaga teremtette komikus világban élni" - nyilatkozta a rendező, Csiszár Imre az előadásról.

Blaskó Péter, a darab főszereplője a Heti Témának adott interjújában szintén kiemelte az előadás és napjaink világa közti párhuzamokat. "Az Úrhatnám polgár címszereplője, Jourdain úr egy unintelligens, ám gazdag férfi, aki úgy gondolja, pénzért minden kapható. Nem hallgat józanabb feleségére sem. Anélkül szeretne előrejutni, hogy felfogadna tanárokat, akik kitanítják arra, amit egy életen át nem sajátított el. Ma komoly társadalmi probléma, hogy hogyan lehet az alacsonyabb néprétegeket úgy iskoláztatni, hogy aztán munkahelyhez jussanak és egy őket megillető pozíciót foglaljanak el a társadalomban. A rendszerváltás után Magyarországon is elindult a spontán privatizáció. Olyan emberek gazdagodtak meg, akik a kulturáltságuk révén nem érdemelték volna meg. Ügyeskedtek. Ez a figura is egy több száz éves prototípusa az embernek. A nemes, a röpülni vágyó, a földhöz ragadt mind bennünk van." 

Az előadás ajánlója: Jourdain úr leghőbb vágya, hogy kiművelt fővel végre valódi nemes lehessen. Meggyőződése, hogy pénzzel a műveltség hiánya is pótolható, csak fel kell fogadnia a legjobb tanárokat. Jourdain úr, házas létére szemet vet a szép, de elszegényedett Dorimene grófnőre. Jourdain úr kettős erkölccsel mér: ha a sajátjára nem is, lánya erkölcsére igencsak figyel. Környezete összefog, hogy egy kis leckét adjon az eltévelyedett házfőnek – a józan ész nevében…

Forrás: Heti Téma, szinhaz.hu