Tima Zoltán építész 50_25_12,5 címmel tartotta meg akadémiai székfoglalóját. Bevezetésképpen felidézte első otthonát egy hatvanas években Pécsett épült társasházat. Közvetlen környezetének átalakulása, a gyors és mindent felforgató változás, amelyet a régi házak lebontása és a helyükre épített új belváros létrejötte jelentett nagy hatással volt rá, kisiskolás kora óta figyelte lakásuk ablakából a szemközt zajló építési munkálatokat. „Lenyűgözőnek találtam és be kell vallanom, hogy annak találom ma is, ahogy a helyszín képe napról napra változott, a szerkezetek épületekké formálódtak…" – emlékezett vissza. Akkortájt fogalmazódott meg benne először, hogy építész legyen. Egyetemi évei alatt az építészetről kialakult képét a legjelentősebben a Farkasdi Zoltánnal való találkozása befolyásolta és mind a mai napig szerencsésnek érzi magát amiatt, hogy komplex diplomatervét az ő mesteri gondviselése mellett készíthette el. Farkasdi révén ismerkedett meg Marosi Miklóssal, aki a sikeres diplomavédés után állást ajánlott Tima Zoltánnak a Középülettervező Vállalatnál 1989-ben. Ezt követően „anziksz-szerűen" bemutatta a legfontosabbnak vélt általa tervezett épületeket, némelyiknek az alaprajzára is kitért.

Első munkái komoly kihívások elé állították, például az a Kútvölgy északi részén található telken épült Diplomata ház (2000), amelynek kedvezőtlen tájolási és tereplejtési viszonyai miatt a tanított alapelvekkel több helyütt kellett kompromisszumot kötnie.
Mondhatni „érzelmileg hozzánőtt" a Bocskai út végén található épületegyüttes, amely az 1910-es években, katonai ruharaktárnak épült. Az I. Világháború utáni iparfejlesztés során textilüzemmé, majd később finom vegyi áru gyárrá alakították, a sorozatos funkcióváltás során a főépületek köré, illetve a belső udvarban több földszintes épületet emeltek. Ennek megmentésében és a helyén létrejött Dorottya Udvar (2002) tervezésében örömmel közreműködött.
2000 táján komoly lendületet vett az ingatlanpiac, ennek következtében hat-nyolc éven át kizárólag magánbefektetők számára dolgoztak. Ennek során született meg a Vizafogó városrészben található Riverside (2003), mely az eddigi legnagyobb épület, amelyet tervei alapján megvalósult. Ezután következett az Ördögárok feletti hegyoldalra tervezett filmstúdió 2006-ban, majd az új-lipótvárosi Duna-parton épült Riverloft (2007), amelyben az építészeti kettősség – az eredeti gázgyári épület 1914-ben létesült – nemcsak a külsőben, de a belső funkcionális elrendezésben is megmutatkozik.
A Budapest Bank számára a Váci út környezetében tervezett épület (2010) is következménye annak a folyamatnak, amelynek során az utóbbi 5-10 évben felgyorsult a külső városrészek, rozsdaövezetek funkcionális átértékelődése, korábbi ipari területek helyét iroda-, és kereskedelmi negyedek veszik át.
Ezek mellett méltán sorolhatja hivatásának sikerállomásai közé a Kossuth tér mai egységes arculatának létrejöttét (2014), illetve a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren történt fejlesztésekben való közreműködését, amelynek köszönhetően megépült a SkyCourt (2011) és megtörtént a 2A Terminál és 2B Terminál rekonstrukciója (2012).