Kiss B. Atilla, a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagja köszöntőjében azt nevezte az ötödik alkalommal megrendezett konferencia legnagyobb eredményének, hogy a kialakult párbeszéd ma már a folyamatos szakmai konzultáció alapja lehet. Hozzátette, "remélhetőleg megmarad a szokás, hogy színházi évad egy széles szakmai fórummal induljon". Emlékeztetett, hogy az elmúlt öt évben több jelentős változás történt, példaként a 65 év feletti művészek számára biztosított életjáradékot említette; a havi 120 ezer forint körüli juttatást több mint ezren kapják. Kiss B. Attila szólt arról is, hogy idén szeptemberben indult be egy hároméves ösztöndíjprogram, amely 50 éves korig pályázható meg és akkora összegű havi támogatást – havonta bruttó 200 ezer forintot – biztosít, amellyel már érdemi művészeti tevékenység folytatható. "Ilyen jellegű támogatás Klebersberg óta egyedülálló a magyar művészszférában" – fogalmazott köszöntőjében.
Az Országos Színházi Évadnyitót megelőző, a Magyar Művészeti Akadémia szervezésében megvalósuló konferencia az ország neves szakembereinek részvételével szekcióülésekkel kezdődött, melyeken a színház művészeti karakterének felépítését, a színházvezetés művészetét, a társulatok munkaerőhelyzetét és a kritika szerepét tárgyalták meg. A kerekasztal-beszélgetések a magyar színház kulturális emlékezetéről és a tao-rendszer felülvizsgálatának szükségességéről szóltak. Az előzményeket és a szekcióülések témáit korábbi cikkünkben lehet megtekinteni.

Mielőbb szükséges lenne a „színházi művészeti státusz" és a műszakiaknak a „törzsgárda státusz" bevezetése – ismertette a szakma felvetését a Magyar Művészeti Akadémia színházjogi szakértője Tatabányán a magyar színház jövőjéről rendezett konferencia záró sajtótájékoztatóján szeptember 7-én. Kriza Zsigmond az MTI-nek elmondta, a színházi művészeti státusz kiszámítható jövedelmi viszonyokat, rendezett társadalombiztosítási helyzetet jelentene. „Ehhez a jogviszonyhoz remélhetőleg kedvező adókötelezettséget lehetne kapcsolni, illetve a munkáltató színház magánnyugdíjpénztári befizetést is teljesíthetne, lakáshoz jutásban nyújthatna segítséget" – tette hozzá a szakértő. Úgy vélte, ki lehetne kötni egy minimálbért és egy motiváló prémium- és jutalmazási rendszert, melyet kollektív szerződésben lehetne szabályozni. A műszakiak számára a törzsgárda státusz szintén kiszámíthatóságot jelentene. Az ebbe a státuszba felvehető emberek körét az előadóművészeti törvényben kell meghatározni. A szakértő szerint, ha a jogalkotó támogatását sikerül megszerezni, akkor az előadóművészeti törvényben viszonylag gyorsan megalkothatók a vonatkozó rendelkezések. Hozzátette, az 1990-es években szabadúszóvá vált színészek nyugdíjkorúvá váltak és komoly megélhetési problémákkal néznek szembe.
A több éves, speciális színházi tapasztalatokkal rendelkező műszakaiak fizetésük három-négyszeresét kapják meg máshol, és ez, az igazgatók beszámolója szerint, már az intézmények működését veszélyezteti. „Ez a mostaninál nagyobb kiadásokat jelentene az egyes színházak számára. Valószínű, hogy a kiemelt és nemzeti minősítésű színházaknál támogatásbővítésről kell gondoskodni" – mondta Kriza Zsigmond.

Nagy Csongor Zsolt színművész, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tagja kapta a 2018-as Kaszás Attila-díjat, amelyet az országos színházi évadnyitó gála keretében adtak át szeptember 7-én a tatabányai Jászai Mari Színházban.
A díj a magyar nyelven játszó színművészek szakmai és emberi elismerése, valamint Kaszás Attila színész szellemi hagyatékának ápolását szolgálja. Odaítélésekor a jelölt művészeti teljesítményén túl a társulatban vállalt közösségépítő szerepét is értékelik.
A díjat tizenegyedik alkalommal adták át. Harminckilenc társulat tagjai közül a színészek szavazással választották ki a három jelöltet, akik közül a legtöbb közönségszavazatot kapott művész vehette át a díjat az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkárától. Fekete Péter államtitkár úgy vélte, lehet arról vitatkozni, hogyan adjanak teret azoknak, akik úgy érzik, hogy az elmúlt időszakban nem jutottak elég lehetőséghez, azonban vigyázni kell, hogy „sem esztétikai, sem ideológiai érvekre, sem a korábbi szakmai tapasztalatokra hivatkozva senki se sajátíthassa ki a mások feletti ítélkezés, a megfellebbezhetetlen igazság birtoklásának jogát". Fekete Péter kijelentette: „nagy a felelősségünk abban, hogyan alakul a szakma jövője. Kezdjük talán azzal, hogy megkeressük a metszéspontokat, ahol közös értékeket találunk." Az államtitkár szólt arról is, hogy komolyan veszik a színházi és előadóművészeti háttérszakmák képviselőinek kérését és keresik bérük rendezésének megoldását.
Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere, a díj társalapítója felidézte, hogy 2008-ban, Kaszás Attila halála után hozta létre az elismerést az önkormányzat és a Mozaik Művészegyesület, amely a mai napig felügyeli a jelölés folyamatát.
A Kaszás Attila-díjat a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. gondozza a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával. A Raiffeisen Bank által biztosított nettó 500 ezer forint mellett a kulturális kormányzat először 2018-ban bruttó 400 ezer forinttal járult hozzá a díj finanszírozásához.
Az elismerést korábban Szarvas József, Nemes Levente, Mátray László, Mucsi Zoltán, Bányai Kelemen Barna, Borovics Tamás, Nagy Alfréd, Mészáros Tibor, Schneider Zoltán és Krisztik Csaba vehette át.

A PÁRBESZÉD A MAGYAR SZÍNHÁZ JÖVŐJÉRŐL 5. ÉS ORSZÁGOS SZÍNHÁZI ÉVADNYITÓ ZÁRÓ SAJTÓANYAGA ITT LETÖLTHETŐ.