The selected web content no longer exists.
Ferencz Marcel: A rajz
Akadémiai székfoglaló előadás – 2014. február 14.
„Egyetlen vonal képes a teremtés aktusára. A gondolati világ első anyagi leképeződését a gyermekrajz adja már a beszédet megelőző pillanatokban. Vagyis az ember első nyomot hagyó teremtő aktusa a rajz."
Ferencz Marcel A rajz című székfoglaló előadásában kiemelte, hogy a gyermekrajzok életkorral változó habitusa lépésről lépésre megismétli az éteri világ anyagba fogantatását. „A gyermekrajzok a vonalas szálszőtt rajzi ösztönvilágtól egészen a plasztikus tömör anyagi ábrázolásáig szemünk elé tárják életünk első 7 évében – az érzelmi és az értelmi agyféltek párhuzamos fejlődésének lépcsőit. A hét esztendő elteltével rajz vonalai testet öltenek. Így a rajz kozmikus állapotából világivá érik. Később az alkotó ember ugyanezt a 7 éves érési ciklust teszi meg visszafelé ellentétes irányban, a testszerű valóságot fokozatosan erővonalakra bontott egyetemes igazsággá alakítva. A bölcs eléri a csecsemő természetes állapotát. Visszatér a vonal egyszerűségéhez. Születés és halál, a kezdeti és a végső vonal drámája."
Ezt követően beszélt a Borderline Architecture filozófiai szemléletről. Ennek célja olyan alkotói folyamatokat keresése, mellyel a közösség számára a legmagasabb rendű szemléleti tudást adja át az építészet terén, hogy a befogadó maga is megtapasztalja az építészet közösségi erejét. A cél eléréséért a Borderline Architecture egységekben gondolkodik. A gondolattól a valósággá válás lépcsőit határozza meg, azt nevesíti. A folyamatos fogalmi természetű egységesítés egyszerű gondolat-valóság működésmodelleket eredményez.
Ferencz Marcel A rajz című székfoglaló előadásában kiemelte, hogy a gyermekrajzok életkorral változó habitusa lépésről lépésre megismétli az éteri világ anyagba fogantatását. „A gyermekrajzok a vonalas szálszőtt rajzi ösztönvilágtól egészen a plasztikus tömör anyagi ábrázolásáig szemünk elé tárják életünk első 7 évében – az érzelmi és az értelmi agyféltek párhuzamos fejlődésének lépcsőit. A hét esztendő elteltével rajz vonalai testet öltenek. Így a rajz kozmikus állapotából világivá érik. Később az alkotó ember ugyanezt a 7 éves érési ciklust teszi meg visszafelé ellentétes irányban, a testszerű valóságot fokozatosan erővonalakra bontott egyetemes igazsággá alakítva. A bölcs eléri a csecsemő természetes állapotát. Visszatér a vonal egyszerűségéhez. Születés és halál, a kezdeti és a végső vonal drámája."
Ezt követően beszélt a Borderline Architecture filozófiai szemléletről. Ennek célja olyan alkotói folyamatokat keresése, mellyel a közösség számára a legmagasabb rendű szemléleti tudást adja át az építészet terén, hogy a befogadó maga is megtapasztalja az építészet közösségi erejét. A cél eléréséért a Borderline Architecture egységekben gondolkodik. A gondolattól a valósággá válás lépcsőit határozza meg, azt nevesíti. A folyamatos fogalmi természetű egységesítés egyszerű gondolat-valóság működésmodelleket eredményez.
„Az építészeti gondolat felépülésében - az imaginatív, alkotóra jellemző belső téri, és az általa alkotott valós téri megjelenésben - domináns erők működnek. Természeti erők, amelyek lényegük szerint képesek felülírni az eredeti alkotói szándékot, vagyis a természet törvényei a gondolat és a valóság határterületén döntően befolyásolják az alkotás folyamatát és eredményét. A sikeres iskolateremtéshez nem kell más csak ezen természeti erők felismerésének képessége. Ha az iskola filozófiája a közösség értékeinek látóterét érintve áramlik - az egyéni alkotói gondolat és az egyén által létrehozott valóság közé - akkor az iskola filozófiája erőfeszítés nélkül felrajzolja önmagát. Az iskolateremtés három pilléren nyugszik. A FELADAT, a STRATÉGIA és a KÖZÖSSÉG magas szintű ápolásán."
| Ferencz Marcel (Miskolc, 1970. szeptember 23.) építész Díjak: Pro Architectura-díj (2009), Ybl Miklós-díj (2013) Alkotásaiból progresszív, a környezet kulturális és földrajzi adottságait figyelembe vevő, mégis vizionárius építész gondolkodása érződik. Olyasfajta szigorú, mégis hallgatóit lázba hozó tanáregyéniség, aki tanítványai körében nagy népszerűségnek örvend a Debreceni Egyetem Műszaki Karának Építészmérnöki Tanszékén. Megreformálta az építészeti oktatás oktatásmetodikai modelljét. A Tokaj-Bodrogkeresztúron általa tervezett „Hun fürdő" – széleskörű publikációs sikerén túl – 2002-ben Velencében a 8. Nemzetközi Építészeti Kiállításon önálló tablón szerepelt. Ugyanezért az épületéért 2009-ben Pro Architectura-díjjal jutalmazták. A 2006-ban tervezett Barakonyi-villát a Phaidon Atlas of 21st Century World Architecture nemzetközi építészeti lexikon mutatta be. Székfoglaló előadásának címe: A rajz |
February 15, 2014
