Építőművészet
TÉR /// ERŐ
2019. április 26. – augusztus 25.
Az elmúlt öt évben a Műcsarnokban komoly szakmai és közönségérdeklődés mellett, műfajonkénti elosztásban valósultak meg az egyes művészeti ágak friss teljesítményét bemutató szalonok. A sort 2014-ben az építészet kezdte, ezt 2015-ben a Képzőművészeti Szalon, 2016-ban a Fotóművészeti Szalon, 2017-ben az Iparművészeti és Tervezőművészeti Szalon követte, 2018-ban a Népművészeti Szalon zárta a sort. Idén, a szalonok második ciklusának indításakor újra Építészeti Szalon következik, amelyen különös hangsúlyt kap az építészeti térben és annak létrehozásában egyre fontosabbá váló közösségi erő, az együttes aktivitás.
Az építész álma
Ybl Miklós-díj, Europa Nostra díj, Pro Architectura nívódíj – csak néhány elismerés, amelyet Szenes István az elmúlt évtizedek során a pályáján kapott. A Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozatának vezetőjét nemrégiben újabb fontos munkára kérték fel: ő vezeti az Eiffel Műhelyház belső tervezését. Nemrégiben a főépítészt, Marosi Miklóst, az MMA alelnökét kérdeztük a nagy ívű munkával kapcsolatban, most Szenes István válaszolt a kérdéseinkre.
Hagyomány és progresszió
Beszélgetés Potzner Ferenc építésszel
A II. Nemzeti Építészeti Szalon nem csupán az elmúlt öt év magyar építészeti eredményeit tekinti át egy tágabb keresztmetszetű válogatás keretében, de egy olyan magyar építészre is felhívja a figyelmet, akinek tevékenysége már évtizedekkel korábban egyfajta szinopszisát igyekezett megteremteni a hagyománynak és az innovációnak, kelet és nyugat építészeti elgondolásainak. Építőművészete a mának is szól, de miképpen lehet kortársunk több nemzedékkel korábbról? A Műcsarnok kiállítótereinek egyikében: Medgyaszay István építészetével ismerkedhet a tárlatlátogató – a kiállítási anyag kurátora, Potzner Ferenc építész rendezése nyomán, és most éppen tolmácsolásában is.
Építészeti Szalon – másodízben
Beszélgetés Szegő Györggyel, a Műcsarnok művészeti igazgatójával, a Tér///Erő kiállítás főkurátorával
Hogy merre tart és milyen eredményeket tudhat magáénak az elmúlt öt évben a magyar építészet, erre nyújt rátekintést az immár második alkalommal megrendezett Építészeti Nemzeti Szalon. Kissé más, mint a korábbi, az első. Most inkább áttekintő, mint vissza; jelen idejű, noha egyes szegmenseinek középpontjában a múlt építészete jelenik meg mint élhető, alkalmazható forrás a jelennek, jövőnek. Hogy korunkhoz mégis inkább közel állónak érezhetjük e most kiállított anyagot, annak oka talán éppen abban rejlik, hogy olyan építészettel szembesülünk, amely hangsúlyosan: most történik. A képeken és maketteken, videofelvételeken megjelenített épületek az elmúlt öt évben álltak fel, vagy közülük jó néhány éppen a megvalósulás küszöbén áll.
Folytonosság
Sulyok Miklós művészettörténész a Miskolci Építész Műhelyről
Az Építészeti Nemzeti Szalon immár másodízben jelenik meg a Műcsarnok falai között. A jelenlegi tárlat Tér///Erő címmel fotók és makettek, tervrajzok kíséretében az elmúlt öt év legkimagaslóbb magyarországi, már megvalósult vagy éppen folyamatban lévő építészeti munkáit veszi sorra, de alkalma nyílik az emlékezésnek, s az új építészeti törekvések számba vételének is. A kiállítási anyag egyik egységének kurátorával, Sulyok Miklós művészettörténésszel, közelebbről építésztörténésszel, az MMA levelező tagjával a Miskolci Építész Műhely létrejöttéről, jelentőségéről, s tagjainak napjainkba nyúló életművéréről beszélgettünk.
„Díszítőérzékkel átszőtt tudás" – Kőrössy Albert Kálmán építőművészete
Kőrössy Albert Kálmán a századforduló magyar építészettörténetének méltatlanul elfeledett alakja, aki nemcsak Lechner Ödön magyaros formanyelvének követője volt. Életművén keresztül bemutatható a Hauszmann Alajos épületeiről ismerős historizálás, a német Jugendstil hazánkban teret nyert szellemisége, a magyar fauna és flóra korai megjelenése századfordulós építészetünkben, sőt még Kós Károly és a Fiatalok művészetére jellemző homlokzatok és az art déco geometrikus formái és szimmetriája is. A művész a 20. század elejének közvetítőjeként járta körbe a legfrissebb áramlatokat, és építette magyar hagyományaival modern formába. Az építész születésének 150. évfordulója alkalmából a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ rendez kiállítást a budapesti Ráth György-villában.