Építőművészet
Zalaváry Lajos építész, a reneszánsz ember – konferencia
Zalaváry Lajos-konferencia
Zalaváry Lajos építész, a reneszánsz ember címmel rendezett konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata, valamint a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ Zalaváry Lajos (1923–2018), az MMA néhai tagja munkásságáról a Pesti Vigadó Makovecz termében 2020. október 12-én (hétfőn). A konferenciát honlapunkon, valamint a MÉM MDK oldalán online közvetítjük. A konferencia programja itt nézhető meg.
Ha lemaradt a konferenciáról, itt visszanézhető.
Elhunyt Callmeyer Ferenc
Kilencvenkét éves korában 2020. október 3-án elhunyt Callmeyer Ferenc Prima és Ybl Miklós-díjas építész, a Magyar Építőművészek Szövetségének alapító tagja, a Magyar Építész Kamara első elnöke, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, a magyar modern meghatározó épületeinek alkotója. „A rossz épületet könnyű leírni és megfogalmazni. A jó épületet nagyon nehéz. Odaállok, szeretem – és nem fogom tudni elmesélni, hogy miért" – vallotta Callmeyer Ferenc, aki az építészetre úgy tekintett, mint jelhagyásra, egyben örök mulatságra. Callmeyer Ferencet a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Építész Kamara a saját halottjának tekinti. ♦ Callmeyer Ferenc gyászjelentése itt olvasható
Baumhorn Lipót 160 – Köztéri fotókiállítás Szegeden
1860-ban, 160 éve született Baumhorn Lipót építész, aki korának legjelentősebb zsinagógatervezője volt. Huszonkét megvalósult épületével valóban ő építette a legtöbb zsinagógát Európában, maga mögött hagyva a műfaj osztrák és német specialistáit is. Összes zsinagógája a történelmi Magyarország területén áll vagy állt, és az 1888–1932 közé eső bő négy évtizedben készült. Legfontosabb művei az esztergomi, Temesvár–gyárvárosi, szolnoki, szegedi, brassói, újvidéki, losonci és gyöngyösi zsinagógák, de a fővárosban is négy épület fémjelzi nevét. Zsinagógái korszerű, centrális alaprajzzal és többnyire középkupolás, tornyos tömeggel készültek, a zsidóság kulturális asszimilációját hirdették. Többségük a mai napig használatban van, és vagy hitközségi, vagy kulturális céloknak ad otthont. Sajnos azonban még mindig akad olyan köztük, mely üresen, romosan áll.
A Budai Vigadó és egy budai lakóház 2020-ban az Év Háza
Az Év háza pályázat az elmúlt évek alatt kinőtte magát a szűk szakmai keretek közül, és ma már a nagyközönség számára is ismert elismerésnek számít. A pályázat kiírásában olyan szakmai szervezetek vesznek részt, mint a Magyar Művészeti Akadémia, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Építőművészek Szövetsége, míg a zsűrizésben Ybl-díjas építészek működnek közre. Idén húsz középület és 33 családi ház került az Év háza pályázat szakemberekből álló zsűrijének asztalára. Jakabfi-Kovács Boglárka és Gyürki-Kiss Pál hűvösvölgyi lakóháza kapta a fődíjat családi ház kategóriában, a középületek között pedig a Budai Vigadó felújításáért Nagy Csaba és csapata vehette át a legjobbnak járó elismerést.
A térbe rendezett képzelet
A nyíregyházi megyei művelődési központ és a Tokajban megépített privát üdülő – Bán Ferenc építőművészeti tevékenységének e két emblematikus alkotása mellett számosan sorakoznak azok a téri elképzeléseket megvalósító építmények, amelyeket a szabadon kalandozó képzelet és a tervező önkorlátozás együttesen hívott életre. Korszerűség és konzervativizmus egyszerre jellemzi. Utóbbi kitétel persze csak abban a progresszív értelemben helytálló, hogy a saját magával szemben felállított igényhez és színvonalhoz hűséges, miközben önmagával is feszes küzdelmet folytat. Nem csupán számokban és elismerésekben, de elsősorban építészeti gondolatokban, téri elképzelésekben sűrű, eredeti és korszerű életmű áll mögötte, előtte. Bán Ferenc építőművész, az MMA rendes tagja, a nemzet művésze 80 éves.