Elsőként Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet vezetője köszöntötte az alkotót, a megjelenteket és külön Tarlós István főpolgármestert, a kiállítás fővédnökét. Szász Jenő beszédében kiemelte Kárpátalja történelmi jelentőségét, mely ugyanakkor egy bizonyos fokú elszigeteltséggel is társul, tájainak szépségét, melynek hiteles és komoly bemutatását adja Magyar László képein keresztül, aki ezek szerint nemcsak a magyarországi kapcsolattartásban, szimpóziumok megszervezésében, és a tehetséggondozásban jeleskedik, de mély filozófiai tartalmú képeivel az összetartozást és művészetről való komoly gondolkodást erősíti.
Tarlós István a határon túli kapcsolatok építésének fontosságát hangsúlyozta ekként: „Ez vagy szívből jön, vagy sehonnan" és biztosította a Kutatóintézetet, hogy számíthatnak a támogatásra, hogy a munkát folytatni tudják, s hogy hasonló jellegű kiállításokat, konferenciákat, találkozásokat lehessen szervezni határon innen és túl – s emellett gratulált Magyar Lászlónak a gyűjteményes kiállításhoz.
Tarlós Istvánt követően Dvorszky Hedvig méltatta Magyar László munkásságát és magát a kiállítás anyagát. Kiemelte, hogy az alkotó már a '90-es évek elejétől kezdve jó kapcsolatot ápolt a magyarországi és a határokon kívül élő magyar művészekkel, és első egyéni kiállítása 1995-ben volt Pécsen, majd a szlovákiai Eperjesen mutatkozott be, s ezt követően Sellyén átvehette az Ormánsági Kulturális Alapítvány Nívódíját. De nemcsak egyéni, hanem több csoportos táralton is szerepelt, többek között Kijevben és Lvivben. Dvorszky Hedvig hangsúlyozta Magyar László képeinek szerény magabiztosságát, melankolikus jellegét, borongós hangulatait, szinte barokkos kompozíciójú, de mégis a rokokó stílusjegyeit magán hordozó csendéleteinek nyugalmát.
 
A zenéről Pál István „Szalonna" és zenekara gondoskodott az este folyamán.

A kiállítás október 11-ig látogatható.