Művészetelmélet
Filmes anyaggal bővült az MMA-lexikon
Könyv Mihalovich Ödön zeneszerző pályafutásáról
Windhager Ákos művelődéstörténész az Utód, de aki ős is – Mihalovich Ödön pályaképe című könyvét április 19-én mutatták be a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI) YouTube-csatornáján. A romantika elfeledett zeneszerzőjéről szóló, hiánypótló kötet szerzőjével Kiss Eszter Veronika zenetörténész beszélgetett.
Beszéljünk a végtelen szeretet Istenéről
Interjú a Széchenyi-nagydíjas Dávid Katalinnal
Március 15-én, nemzeti ünnepünk alkalmából az állam Széchenyi-nagydíjjal tüntette ki Dávid Katalin Széchenyi-díjas és MMA-életműdíjas művészettörténészt, a Magyar Művészeti Akadémia tagját. Az életének 98. évében járó, jó egészségnek örvendő, nemzetközi hírű professzor asszony írásban válaszolt Bodnár Dániel kérdéseire. Az interjúban életének fordulópontjairól, valamint a húsvéti üzenetről is beszél.
Tavaszi programsorozat az MMA MMKI szervezésében
Tavaszi programsorozatot indít a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete, a június közepéig tartó rendezvények alkalmával többek között online fornában megvalósuló animációs estek, könyvbemutatók, konferenciák, valamint beszélgetések várják a nagyközönséget.
Egy európai Kolozsváron
Rövid idő alatt két könyvet is megjelentetett a Magyar Művészeti Akadémia Harag Györgyről (1925–1985), akire – bár emlékét díjak, történetek, intézmények őrzik – a tavaly indult emlékévvel próbálja újból ráirányítani a közelmúltban megkopott figyelmet a köztestület. Harag György az erdélyi és a magyar színháztörténet kimagasló alakja. A zsidó származású színházrendező, színész túlélte az 1944-es deportálást, majd korának egyik leghíresebb, legtöbbet emlegetett rendezőjévé vált. A haláltábor poklát is megjárt rendezőóriás szenvedélyes gondolkodó is volt. A háromnyelvű (magyar–román–angol), fekete-fehér fotókkal gazdagon illusztrált album életének-munkásságának legfontosabb állomásait mutatja be, míg a szöveggyűjtemény interjúk, naplórészletek, személyes visszaemlékezések segítségével enged bepillantást ennek a hatalmas életműnek a kulisszatitkaiba.
Hamlet, a magyar
Ezzel a címmel jelent meg Ablonczy Lászlónak, az MMA rendes tagjának legújabb könyve, amely arra vállalkozott, hogy megismerteti az olvasókkal a dán királyfi diadalmas, magyarországi útját. A legtöbb ember számára Hamlet magyarítása egyértelműen Arany Jánoshoz kötődik, a könyvben azonban megismerhetünk minden jelentősebb más fordítást is, továbbá színházi történeteket, rendezői koncepciókat, főszereplőket – mindezt nagyon közérthető, mégis tudományos igényű fejtegetésekkel. Az esszékötet amellett, hogy az 1795 és 1956 közötti időszakra és Shakespeare örökbecsű művére koncentrál, betekintést enged a tágabb értelmű magyarországi színjátszásba, és különösen a 20. századi leírásoknál a trianoni gyász magyar művészetre gyakorolt hatására is. A kötetet az MMA Kiadó adta ki.