Művészetelmélet
Filmes anyaggal bővült az MMA-lexikon
Hamlet, a magyar
Ezzel a címmel jelent meg Ablonczy Lászlónak, az MMA rendes tagjának legújabb könyve, amely arra vállalkozott, hogy megismerteti az olvasókkal a dán királyfi diadalmas, magyarországi útját. A legtöbb ember számára Hamlet magyarítása egyértelműen Arany Jánoshoz kötődik, a könyvben azonban megismerhetünk minden jelentősebb más fordítást is, továbbá színházi történeteket, rendezői koncepciókat, főszereplőket – mindezt nagyon közérthető, mégis tudományos igényű fejtegetésekkel. Az esszékötet amellett, hogy az 1795 és 1956 közötti időszakra és Shakespeare örökbecsű művére koncentrál, betekintést enged a tágabb értelmű magyarországi színjátszásba, és különösen a 20. századi leírásoknál a trianoni gyász magyar művészetre gyakorolt hatására is. A kötetet az MMA Kiadó adta ki.
Valóság cikkpályázat – 2021
A Magyar Művészeti Akadémia együttműködő partnere, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és havi folyóirata, a Valóság az MMA támogatásával ismeretterjesztő cikkpályázatot hirdet. A pályázók köre kötetlen. A pályázat célja, hogy a cikkírók saját kutatásaikat, illetve azok tudományos hátterét és összefüggéseit közérthető módon közkinccsé tegyék. A pályázatot két témakörben lehet benyújtani:
1.) „Eucharisztikus világkongresszus": a pályázók ebben a kategóriában az 1938. évi – Budapesten megrendezett – XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus történelmi, társadalmi, művészeti emlékezetét bemutató tudományos ismeretterjesztő tanulmányokkal pályázhatnak.
2.) „Molnár Tamás": a pályázók ebben a kategóriában a 100 éve született magyar filozófus, Molnár Tamás (1921–2010) munkásságát átfogóan, vagy munkásságának valamely területét, esetleg kapcsolódó területeit bemutató tudományos ismeretterjesztő tanulmányokkal pályázhatnak.
Giccs és művészet
Az MMA Kiadó és a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet Pars pro toto kötetsorozatának legújabb darabja érzékeny témát feszeget. A giccs esztétikai kategóriaként való tárgyalása ugyanis kívül esik a művészet univerzumán, Tomáš Kulka, a cseh-zsidó származású filozófus, esztéta mégis megpróbálkozik a művészet általában vett definícióival összeegyeztethetetlen kvázi-alkotások szép-meghatározásainak lehetséges módjaival. A közönségesnek vonatkoztatási közeget, az ízléstelen kreativitás lehetséges feltételeit a képzőművészet, az irodalom, a zene és az építészet területén keresi.
Nemzet a muzsikájában
Nem csupán tiszteletreméltó, de hallatlanul érdekes összeállítással jelent meg 2020 őszén a Napút folyóirat XXII. évfolyamának 8. száma. Az irodalmi, művészeti, környezeti tematikájú kiadvány Nemzet a muzsikájában címmel különböző korszakokat, kutatásokat, zenei rétegeket górcső alá véve vizsgálja a magyarság zenéjének különböző aspektusait. A Napút tematikus számában több akadémikusunk zenetudományi publikációja is fellelhető. A folyóirat főszerkesztője, Szondi György, valamint egyik szerkesztője, Elek Szilvia személyében nem akadémikus köztestületi tagjainkat üdvözölhetjük. A másik szerkesztő, Sziklavári Károly korábban az MMA ösztöndíjasa volt.
Barokk freskófestészet Magyarországon II.
Esztétikum és tudományos eredmények egy kötetben
Az első kötet után megjelent a második rész. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténet Tanszékének kutatócsoportja több éven át tartó munka keretében készítette el a magyarországi barokk freskófestészet emlékeinek korpuszát. Ennek segítségével a korszak hazánkban található teljes katalógusát csodálhatjuk meg. Egy évvel ezelőtt, 2019. decemberben mutatták be az első kötetet, amely Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye kincseit tárta az olvasó elé, ebben a műben pedig Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye mutatkozik be. Az albumokat Jernyei Kiss János, a PPKE Művészettörténeti Tanszékének egyetemi docense szerkesztette és az MMA Kiadó, valamint a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ közösen adta ki.