Az Elnémulás Párizsban
A Csokonai Színház 2010-ben az immár klasszikusnak nevezhető kortárs írónk, az MMA posztumusz tiszteleti tagja, Hubay Miklós előtt a pályája utolsó szakaszában született Elnémulás című dráma stúdiószínházi megvalósításával tisztelgett.
„Megrendítően szép az Elnémulás, a kis nemzetek nyelvéért érzett felelősség balladisztikusnak is mondható drámája. Egy nép addig él, amíg a nyelve él" – írja Szakonyi Károly a darabról.
|
„Jean-Luc Moreau, francia filológus barátom, hogy a finnugor nyelvek ismeretében minél jobban el tudjon mélyedni, még bölcsészhallgató korában orosz ösztöndíjjal kikerült a Szovjetunióba. A kollégiumban, ahol lakott, finnugor nyelvet beszélő diákoktól tudomást szerzett arról, hogy egy már régen kihaltnak hitt finnugor nép töredékét kitelepítették valahová a kínai határ mellé. Ennek utánajárva találkozott Moreau a kammasz nép utolsó képviselőjével, egy Clavdia Plotnikova nevű asszonnyal, aki beszédét hallva azt hihette, hogy egy másik túlélővel van dolga, pedig Jean-Luc Moreau a kammasz nyelvet a párizsi könyvtárban tanulta meg. Az, hogy egy kihalás határán lévő nyelvet már olyan dialógusban beszéljenek, amelyben az egyiknek anyanyelve, a másiknak pedig tanult nyelve, és már csak ők ketten beszélik, értik – rajtuk kívül talán csak még az Úristen, akihez a túlélő asszony nap mint nap anyanyelvén imádkozik –, páratlan, megrendítő élmény lehetett. Ez ültette belém a gondolatot, hogy jó lenne egyszer egy dráma hősének nem egy élő embert tenni meg, hanem egy nép kollektív műremekét."
Hubay Miklós
|
A mű ősbemutatója Észak-Olaszország egyik tartományában, a kihalófélben levő friuli nyelven volt, mely az újlatin nyelveknek egy olyan változata, amit már akkor is csak ötvenkétezren beszéltek. Magyarországon először a Nemzeti Színház művészei olvasták fel az író 85. születésnapja alkalmából, a szolnoki színházi bemutató után Debrecenben tűzték műsorra másodszor Magyarországon a külföldön már több színrevitelt megért darabot.
Az előadás különlegessége, hogy a három színész kisebbségi magyarként született, nőtt fel. A határon túli magyarság három különböző vidékéről valók: Erdélyből, Vajdaságból, Kárpátaljáról. Maguk a színészek is megtapasztalták anyanyelvük veszélyeztetettségét, a kisebbségi léthelyzetet.
