A kultúra felemel
„Kultúra nélkül nincs nemzet, hiszen a közösség csak a kultúra által emelkedik a nemzet magasabb szintjére" – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a nemzeti intézmények közös, magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepségén szerda este a Nemzeti Színházban.
A gálaestet megnyitó beszédében Balog Zoltán a szocializmus alatt meghurcolt református püspököt, Ravasz Lászlót idézve kiemelte; a kultúra az egyetlen igazi nemzeti vagyon, hiszen ebből a szegény embernek is éppen annyi jut, mint a hercegnek. Csak annak nincs belőle semmije, aki maga dobta el magától. Biztos jegy, amelyről minden bábeli zűrzavarban egymásra ismerünk, címer melyet büszkén hordozunk az emberi szellem mérkőző porondján.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy bár a nehezen kivívott gazdasági növekedés is komoly eredmény, igazán maradandó, hosszú távú sikereket csakis a kultúra területén lehet felmutatni. Ilyen eredményként utalt a Zeneakadémia felújítására, a Fejér megyei levéltár megújítására a Budapest Music Center megnyitására, illetve a Vigadó rekonstrukciójának márciusra tervezett befejezésére. Mint fogalmazott; „Alig várjuk már, hogy a Magyar Művészeti Akadémia megnyissa nekünk a Pesti Vigadó fogadótermét, bízunk benne, hogy ezen a tavaszon erre is sor kerül".
A miniszteri megnyitóbeszéd után ünnepélyes keretek között átadták a Balassa Péter- és Csokonai Vitéz Mihály-díjakat, a Minősített Könyvtár és Minősített Közművelődési Intézmény címeket, valamint a Közművelődési Minőség díjat.
A százhalombattai Forrás Néptáncegyesület tagjai Csokonai Vitéz Mihály-díjat vehettek át Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől és Halász Jánostól, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkárától.
Balassa Péter díjat vehetett át Szirák Péter irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének vezetője. Csokonai Vitéz Mihály-díjjal tüntették ki Kocsán László hagyományőrzőt, néptáncoktatót és Török Lászlót, a szabadszállási Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola tanárát. Közösségi kategóriában Csokonai Vitéz Mihály-díjat vehetett át a Kartali Asszonykórus, a százhalombattai Forrás Néptáncegyüttes és a Vass Lajos Kórus.
Minősített Könyvtár címmel tüntették ki a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárat, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Könyvárat és Levéltárat, valamint a Gödöllői Városi Könyvtárat és Információs Központot. Minősített Közművelődési Intézmény címet adományozott Balog Zoltán a tiszakécskei Arany János Művelődési Központ és Városi Könyvtár részére, az Egri Kulturális és Művészeti Központ számára, valamint a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ Nonprofit Kft. részére. A békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ Közművelődési Minőség díjban részesült.
A megnyitó és a díjátadó után a nemzeti intézmények különleges gálaműsort adtak elő, melynek létrehozásában a Magyar Művészeti Akadémia több tagja is szerepet vállalt. A gála házigazdája és a műsor főrendezője a Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila volt. A Giovanni Battista Pergolesi Stabat Mater című darabjára előadott balettet a Szegedi Kortárs Balett művészeti igazgatója, Juronics Tamás, míg a Magyar Állami Operaház és a Nemzeti Balett közös produkcióját, az Aranyecsetet Pártay Lilla koreografálta. Az est utolsó táncos darabját, a Honvéd Együttes és a Honvéd Táncszínház előadását Zsuráfszky Zoltán, a Honvéd Együttes művészeti vezetője rendezte.
Mint tudjuk Kölcsey ezen a napon tisztázta le a Himnusz – pontosabban eredeti címén: „Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból" – kéziratát Szatmárcsekén. De hogyan keletkezett a megzenésített Himnusz? Erre a kérdésre kapunk választ Szőnyiné Szerző Katalintól, az MMA Zeneművészeti Tagozatának tagjától. Az ünnep tiszteletére adjuk közre annak a harminckét évvel ezelőtti rádióműsornak a lejegyzett, szerkesztett változatát, amely A Himnusz és a Szózat keletkezéstörténete címet viseli.
A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy bár a nehezen kivívott gazdasági növekedés is komoly eredmény, igazán maradandó, hosszú távú sikereket csakis a kultúra területén lehet felmutatni. Ilyen eredményként utalt a Zeneakadémia felújítására, a Fejér megyei levéltár megújítására a Budapest Music Center megnyitására, illetve a Vigadó rekonstrukciójának márciusra tervezett befejezésére. Mint fogalmazott; „Alig várjuk már, hogy a Magyar Művészeti Akadémia megnyissa nekünk a Pesti Vigadó fogadótermét, bízunk benne, hogy ezen a tavaszon erre is sor kerül".
A miniszteri megnyitóbeszéd után ünnepélyes keretek között átadták a Balassa Péter- és Csokonai Vitéz Mihály-díjakat, a Minősített Könyvtár és Minősített Közművelődési Intézmény címeket, valamint a Közművelődési Minőség díjat.
A százhalombattai Forrás Néptáncegyesület tagjai Csokonai Vitéz Mihály-díjat vehettek át Balog Zoltántól, az emberi erőforrások miniszterétől és Halász Jánostól, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkárától.
Balassa Péter díjat vehetett át Szirák Péter irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének vezetője. Csokonai Vitéz Mihály-díjjal tüntették ki Kocsán László hagyományőrzőt, néptáncoktatót és Török Lászlót, a szabadszállási Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola tanárát. Közösségi kategóriában Csokonai Vitéz Mihály-díjat vehetett át a Kartali Asszonykórus, a százhalombattai Forrás Néptáncegyüttes és a Vass Lajos Kórus.
Minősített Könyvtár címmel tüntették ki a Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtárat, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Könyvárat és Levéltárat, valamint a Gödöllői Városi Könyvtárat és Információs Központot. Minősített Közművelődési Intézmény címet adományozott Balog Zoltán a tiszakécskei Arany János Művelődési Központ és Városi Könyvtár részére, az Egri Kulturális és Művészeti Központ számára, valamint a Kecskeméti Kulturális és Konferencia Központ Nonprofit Kft. részére. A békéscsabai Csabagyöngye Kulturális Központ Közművelődési Minőség díjban részesült.
A megnyitó és a díjátadó után a nemzeti intézmények különleges gálaműsort adtak elő, melynek létrehozásában a Magyar Művészeti Akadémia több tagja is szerepet vállalt. A gála házigazdája és a műsor főrendezője a Nemzeti Színház igazgatója, Vidnyánszky Attila volt. A Giovanni Battista Pergolesi Stabat Mater című darabjára előadott balettet a Szegedi Kortárs Balett művészeti igazgatója, Juronics Tamás, míg a Magyar Állami Operaház és a Nemzeti Balett közös produkcióját, az Aranyecsetet Pártay Lilla koreografálta. Az est utolsó táncos darabját, a Honvéd Együttes és a Honvéd Táncszínház előadását Zsuráfszky Zoltán, a Honvéd Együttes művészeti vezetője rendezte.
|
A részletes program:
„Mert mibennünk zeng a lélek"
A nemzeti intézmények gálaestje a Magyar Kultúra Napján – 2014. január 22.
Balog Zoltán miniszter úr beszéde,
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Giovanni Battista Pergolesi: Stabat Mater (részletek)
A Szegedi Nemzeti Színház - Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója, közreműködik a Szegedi Szimfonikus Zenekar
vezényel Gyüdi Sándor
Dukay Barnabás: Monódia tenor hangra János evangéliumának szövegére
előadja: Ódor Botond, a PTE Zeneművészeti Intézetének hallgatója;
táncolják: Ujvári Katalin és Molnár Zsolt, a Pécsi Balett művészei
koreográfus: Vincze Balázs, a Pécsi Balett igazgatója
Erkel Ferenc: Bánk bán (részlet)
Rendes Ágnes, Busa Gabriella, Hajdu András, Lakatos Gergely
a Csokonai Nemzeti Színház énekkara, Szegedi Szimfonikus Zenekar
Vörösmarty Mihály: Liszt Ferenchez (részlet)
Nemzeti Színház - Rácz József
Radics Ferenc: Parafrázisok egy Liszt témára
Hagyományok Háza – a Magyar Állami Népi Együttes zenekara
művészeti vezető: Mihályi Gábor
Weöres Sándor-Kovács Adrián: Haláltánc
A Színház és Filmművészeti Egyetem IV. éves hallgatói
Magyar Állami Operaház - Nemzeti Balett: Felméry Lili, Oláh Zoltán
Aranyecset - pas de deux
koreográfus: Pártay Lilla
Nagy László: Táncbéli táncszók
A Kaposvári Egyetem II. éves hallgatói
Akrobata szám
Magyar Cirkusz és Varieté – a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola diákjai
koreográfus: Marsi Laura; rendező: Uray Péter
II. rész
Tamási Áron -Tolcsvay László - Ördögölő Józsiás:
"Hej vándorélet" - székely fiúk belépője
Budapesti Operettszínház - Dancs Annamária, Kerényi Miklós Máté,
Brasch Bence, Gömöri András Máté;
koreográfus: Vári Bertalan;
rendező: Somogyi Szilárd
Kölcsey Ferenc: Parainesis (részlet)
Nemzeti Színház - Horváth Lajos Ottó
Kodály Zoltán: Huszt, Fölszállott a páva
Honvéd Együttes - Honvéd Férfikar
karigazgató: Strausz Kálmán
Szatmári csapás és friss
Honvéd Együttes - Honvéd Táncszínház
rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán
Kodály Zoltán - Virág Benedek: Békesség-óhajtás;
Kodály Zoltán - Petőfi Sándor: A magyar nemzet;
Kodály Z. - W. Shakespeare - W. Collins - Kistétényi M: Óda a muzsikához
Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola Cantate vegyeskara
művészeti vezető: ifj. Sapszon Ferenc
Kodály (részlet)
közreműködik a Csokonai Nemzeti Színház énekkara
Győri Balett – koreográfus: Velekei László
karigazgató: Gyülvészi Péter
Szabó Lőrinc: Hazám, keresztény Európa
Nemzeti Színház - Eperjes Károly
Himnusz
a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola és
a Csokonai Nemzeti Színház énekkara a közönséggel
|
______________
Mint tudjuk Kölcsey ezen a napon tisztázta le a Himnusz – pontosabban eredeti címén: „Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból" – kéziratát Szatmárcsekén. De hogyan keletkezett a megzenésített Himnusz? Erre a kérdésre kapunk választ Szőnyiné Szerző Katalintól, az MMA Zeneművészeti Tagozatának tagjától. Az ünnep tiszteletére adjuk közre annak a harminckét évvel ezelőtti rádióműsornak a lejegyzett, szerkesztett változatát, amely A Himnusz és a Szózat keletkezéstörténete címet viseli.
January 23, 2014
