HELYSZÍN:
Budapesti Olasz Kultúrintézet
(1088 Bródy Sándor utca 8.)
IDŐPONT:
2013. június 18. (kedd) 15 óra
Nagyobb térképre váltás
Magyar írók Olaszországban
A Magyar-Olasz Évad részeként a Magyar Művészeti Akadémia és a Budapesti Olasz Kultúrintézet június 18-án kultúrtörténeti konferenciát tartott Magyar írók Olaszországban - Otthon vagy átutazóban címmel.
„Áldom a nyüzsgő Rómát,
Mindennek átfogóját,
Pulyásan is nagyot.
Ma hogyha úgy akarnám
Alkonyi álom karján
Akár Remus vagyok."
Ady Endre: Nyárdélutáni hold Rómában
Mindennek átfogóját,
Pulyásan is nagyot.
Ma hogyha úgy akarnám
Alkonyi álom karján
Akár Remus vagyok."
Ady Endre: Nyárdélutáni hold Rómában
A konferencián kiváló magyar és olasz professzorok tartottak előadást az olasz-magyar kultúrtörténet mintegy másfél százados örökségéről. A rendezvény célja volt, hogy rámutasson a közös irodalmi hatásokra, a két ország kultúrájának párhuzamos élményanyagára. Az előadások visszanyúltak egészen a XIX. század elején Rómában időző magyar költők sorsáig, betekintést nyújtottak a II. világháború után, a Római Magyar Akadémián pezsgő irodalmi életet élő irodalmáraink munkásságába, érintik Márai életművét, valamint áttekintik a mai magyar és olasz kulturális kapcsolatok lehetőségeit is.
A konferenciát Gina Giannotti, az Olasz Kultúrintézet igazgatójának bevezetője után Mezey Katalin, a Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának elnöke nyitotta meg. Mint mondta, a rendezvény célja a két nemzet irodalmi kapcsolatainak feltérképezése, különös tekintettel azokra a kulturális hatásokra, melyeket magyar írók, költők olaszországi tapasztalataik, élményeik, barátságaik révén hoztak át a magyar nyelvű irodalomba.
A konferencián részben olasz, részben magyar nyelven hangzottak el olyan neves irodalmárok előadásai, mint például Prof. Roberto Ruspanti, az udinei egyetem docense, Szörényi László, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének igazgatója vagy Sárközy Péter, az irodalomtudomány kandidátusa, a római La Sapienzia Tudományegyetem tanszékvezetője.
Ruspanti professzor, aki a Corvina Könyvkiadó olasz lektoraként maga is több évig élt hazánkban, Gazdagok, szegények és népi folklór Rómában 1835-ben. Wesselényi Polixéna utazása és naplója címmel tartott előadást az erdélyi bárónő olaszországi útinaplójáról. Wesselényi Polixéna Wesselényi József báró és Kendeffy Mária grófnő leánya volt, családjából számos írót és írónőt tart számon az irodalomtörténet, de a bárónő itáliai útjáig és az arról írt színes és találó beszámoló megjelentetéséig ismeretlen volt az irodalmi közéletben.
Szörényi László előadása szintén egy útikönyvet mutatott be a hallgatóknak; a Vatikánt időnként élcesen kritizáló, protestáns Wesselényi bárónő után egy katolikus bölcseleti és teológiai doktor, Hoványi Ferenc tollából. Az Olasz út 1850-ben című kötetben a szerző az északi népek olaszellenességére reagálva kifejti; az olaszok az élet pártján állnak, és tudnak élni, míg az angolok, németek, skandinávok az Észak hidegének és a halálnak a hírnökei. „Hoványi Ferenc az olasz kultúrát szinte sajátjának érzi, a legmeghatóbb sorai azok, mikor az itáliai tájakat erdélyi vagy bihari országrészek szépségéhez hasonlítja" – mondta a kötetről Szörényi László.
A XX. század magyar költői közt szinte betegségként terjedt a Róma-mánia – hívta fel a figyelmet Sárközy Péter a nyugatosok, és az utánuk következő lírikus generáció Olaszország iránti rokonszenvére. „Ebben a kórban „szenvedett" a gyönyörű Itália-verseket író Babits Mihály, de Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula és Szabó Lőrinc is. Ennek a hullámnak a hatására jutott el Rómába Ady Endre is, aki ugyan nem nagyon lelkesedett a romokért és a múzeumba járásért, de a Párizs-mániás költőzseninek sem volt közömbös az Örök Város varázsa, ennek köszönhetjük a magyar irodalom egyik legszebb Róma-versét, a Nyárdélutáni hold Rómában-t."
RÉSZLETES PROGRAM :
Megnyitó: GINA GIANNOTTI,
a Budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója
I . ÜLÉSSZAK
Elnök: MEZEY KATALIN
ROBERTO RUSPANTI: Gazdagok, szegények és népi folklór
Rómában 1835-ben. Wesselényi Polixéna utazása és naplója
SZÖRÉNYI LÁSZLÓ: Hoványi Ferenc – Olasz út 1850-ben
SÁRKÖZY PÉTER: Magyar költők „római rablása"
a második világháború után
CSORBA LÁSZLÓ: A Római Magyar Akadémia
és az irodalom az ezredfordulón
Kávészünet
I I . ÜLÉSSZAK
Elnök: SZÖRÉNYI LÁSZLÓ
MÉSZÁROS TIBOR: Ulyssest élni kell
(Egy élet az Itália-élmény jegyében)
TOMASO KEMENY: Erdély aranypora
MARINELLA D'ALESSANDRO: A magyar irodalom Olaszországban
TÖRÖK DALMA: Délszaki kalandok. Magyar írók Itália-élménye
(A Petőfi Irodalmi Múzeum időszaki kiállításának margójára)
A konferencia kétnyelvű, szinkrontolmácsolást biztosítunk.
