III. Bp., Kecske utca 25.

In memoriam Kováts Flórián
A kultúra napszámosa
Kováts Flóriánra emlékeztek a Kecske utcában. Az MMA 2011-ben elhunyt titkárának életéről készített film bemutatójára megtelt a fórumnak helyt adó közösségi terem.
A kultúra napszámosa címet viselő dokumentumfilm Zajti Gábor, Zajti Ferenc és Zajti Balázs munkája, amelyben pályatársak, barátok és egykori munkatársak emlékeznek vissza Kováts Flóriánra. Egy karizmatikus személyiség rendkívül gazdag életútja rajzolódik ki a mintegy egyórás alkotásban. A film életre kelti a népművelő, művelődésszervező és szociológiai diplomával egyaránt rendelkező Kováts Flóriánt. Végigkíséri életútja főbb állomásait. Bemutatja, hogy 1976-ban lett a Zala Megyei Művelődési Központ igazgatója, majd 1982-től a megyeszékhely Városi Művelődési Központját irányította. Három évvel később a Zalaegerszegi Városi Televízió szerkesztőségének első elnöke lett, 1992-ben pedig Makovecz Imre hívására elvállalta a művészeti akadémia – akkor még egyesületi – titkári posztját. Az organikus építészet magyar apostola mellett dolgozott a sevillai világkiállítás magyar pavilonja körüli munkákban is. A dokumentumfilm egyik erénye, hogy a korszak jobb megértése érdekében korabeli, archív képeket, felvételeket is bemutat. A gyorsan változó jelenetek pedig pergőbbé, feszesebbé teszik az alkotást.
A vetítést követően Fekete György elmondta: a Vigadó épületében Kováts Flóriánnak emléktáblát fognak állítani, közgyűlési határozat értelmében pedig emlékérmet készítenek róla.
„Amikor 1992-ben, valamikor február táján fölkérést kaptam Makovecz Imrétől arra, hogy a Magyar Művészeti Akadémiának, mint jövendő köztestületnek a mindennapjaival foglalkozzam, akkor olyan állapotban volt a magyar társadalom, a magyar közélet, a kulturális élet, hogy ez a civilnek mondható kezdeményezés összevágott az én egyébkénti szakmai meggyőződésemmel. Azzal a meggyőződéssel, hogy a kultúra maga és a kulturális tevékenység nem választható le a közösségi létről. Hiába vannak a nemzet kulturális örökségének egyedi megszemélyesíthető jelképei, hiába egy könyv, egy vers, egy zenemű, az ami a legnyilvánvalóbban a műveltség részeként bennünk van, az nem jöhetett volna létre közösségi indíték nélkül, szellemi, közösségi indíték nélkül, de nem is élhetett volna tovább. […] Mindenképpen közösségben él tehát a kultúra. Ebből következően a létrejötte is, a továbbéltetése is azon múlik, hogy vannak-e emberek, akik ezt akarják. […] Tehát én azt gondoltam, hogy amikor létrejön ez a testület, ez a társaság, a Magyar Művészeti Akadémia, […] éppen az együttlétből, az egymást kiegészítő létezésből tud értéket teremteni, az értékek megőrzésén munkálkodni…"
Kováts Flórián