Újra várja a rajzfilmes alkotókat a Pannónia Stúdió
Új fényben tündököl a 2000-ben bezárt Pannónia Filmstúdió, a magyar animáció egyik fontos fellegvára, amely március 9-től megnyitja kapuit a rajzfilmesek, illetve a hang- és képutómunkálatokat végző filmesek előtt a Hűvösvölgyi úton. A stúdió avatóünnepségén részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.
Fényjátékkal és rajzfilmrészletek hangjainak bejátszásával várták a vendégeket a Pannónia Stúdió (egykori Pannónia Filmstúdió) műemlék épületének grandiózus avató ceremóniáján. A rajzfilmes szakma színe-javát Náray Erika színművésznő köszöntötte, aki személyes emlékeit is megosztotta az épületről, valamint a filmes szakma óriásaira, az itt készült filmsikerekre hivatkozott.
Emellett kisfilmet is vetítettek az 1954-ben épült és 1957-ben nevet kapott épületről.
Rákosi Tamás, a Pannónia Stúdió épületének tulajdonosa meghatódva mesélt a 2005-ben elkezdett felújítási munkálatokról. Célként azt tűzte ki, hogy az ikonikus épület újra régi fényében csilloghasson, hogy a kulturális örökség része lehessen, valamint hogy a filmes szakma központjává avanzsálódhasson. Hangsúlyozta, hogy tovább szeretné folytatni azt a hagyományt, hogy minden belépő alkotó kézjegyét megörökítsék a falon. Ezt elsőként a megújult épületben a megnyitó után Jankovics Marcell rajzfilmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke tehette meg, aki nemcsak kézjegyével, de Gusztáv rajzával is ellátta a falat.
Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere apaként örömét fejezte ki, hogy a rajzfilmgyártás fellegvára ismét működni fog, polgármesterként pedig büszke arra, hogy kerülete adhat otthont a megújult, műemléki védettséget élvező, mintegy 3000 m2 alapterületű Pannóniának.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke is büszkeségének adott hangot, hogy ez az épület olyan filmek készítésének adott otthont, mint például Rófusz Ferenc Oscar-díjas A légy című filmjének. Hangsúlyozta, hogy az állam mindig örömmel áll olyan kulturális értékek mellé, ahol szellemi vértezetet tud adni gyermekeinknek. Olyan mesterek alkottak itt, mint Jankovics Marcell, Nepp József, Dargay Attila vagy Ternovszky Béla. A korabeli szocialista kultúrpolitika, ha korlátok között is, de hagyta őket dolgozni, így megszülethettek maradandó értékkel bíró filmjeik – emlékeztetett a házelnök.
A köszöntők után került sor a jelképes szalag átvágására, amely ezúttal filmtekercsekből állt.
Ezután Jankovics Marcell – aki a II. kerületnek díszpolgára is – nyitotta meg a két szinten elhelyezkedő kiállítást, amely rajzfilmrészletek mellett a rajzfilmesek életrajzait is bemutatja. Azzal a kívánságával kezdte, hogy a fiatalok teremtsenek új legendát az egykori legendás épületben. Meghatódva emlékezett az itt töltött 36 esztendejére, amelyet fázisrajzoló gyakornokként kezdett és ügyvezető igazgatóként fejezett be.
Emellett kisfilmet is vetítettek az 1954-ben épült és 1957-ben nevet kapott épületről.
Rákosi Tamás, a Pannónia Stúdió épületének tulajdonosa meghatódva mesélt a 2005-ben elkezdett felújítási munkálatokról. Célként azt tűzte ki, hogy az ikonikus épület újra régi fényében csilloghasson, hogy a kulturális örökség része lehessen, valamint hogy a filmes szakma központjává avanzsálódhasson. Hangsúlyozta, hogy tovább szeretné folytatni azt a hagyományt, hogy minden belépő alkotó kézjegyét megörökítsék a falon. Ezt elsőként a megújult épületben a megnyitó után Jankovics Marcell rajzfilmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke tehette meg, aki nemcsak kézjegyével, de Gusztáv rajzával is ellátta a falat.
Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere apaként örömét fejezte ki, hogy a rajzfilmgyártás fellegvára ismét működni fog, polgármesterként pedig büszke arra, hogy kerülete adhat otthont a megújult, műemléki védettséget élvező, mintegy 3000 m2 alapterületű Pannóniának.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke is büszkeségének adott hangot, hogy ez az épület olyan filmek készítésének adott otthont, mint például Rófusz Ferenc Oscar-díjas A légy című filmjének. Hangsúlyozta, hogy az állam mindig örömmel áll olyan kulturális értékek mellé, ahol szellemi vértezetet tud adni gyermekeinknek. Olyan mesterek alkottak itt, mint Jankovics Marcell, Nepp József, Dargay Attila vagy Ternovszky Béla. A korabeli szocialista kultúrpolitika, ha korlátok között is, de hagyta őket dolgozni, így megszülethettek maradandó értékkel bíró filmjeik – emlékeztetett a házelnök.
A Pannónia Filmstúdiót 1949-ben alapították, eredetileg külföldi filmek szinkronizálására. A Pannónia aztán Magyarország első állami animációs filmstúdiója lett. A cég 1986 után szétvált a Magyar Szinkron- és Video Vállalatra (később Videovox Stúdió Kft.), valamint a Pannónia Film Vállalatra; ez utóbbiból alakult 1994-ben a Pannóniafilm Kft. Két vidéki rajzfilmes műhelye volt, Kecskeméten és Pécsett. A Pannónia Filmstúdióban készültek a rendszerváltás előtti animációs nagyjátékfilmek – köztük az első egész estés magyar rajzfilm, a János vitéz (1973), Jankovics Marcell rendezésében –, valamint olyan közkedvelt televíziós sorozatok, mint például a Mézga család, a Kukori és Kotkoda, a Vízipók-csodapók, a Kérem a következőt!, a Magyar népmesék, vagy a Gusztáv-sorozat, továbbá Rofusz Ferenc Oscar-díjas animációs rövidfilmje, A légy is.
Ezután Jankovics Marcell – aki a II. kerületnek díszpolgára is – nyitotta meg a két szinten elhelyezkedő kiállítást, amely rajzfilmrészletek mellett a rajzfilmesek életrajzait is bemutatja. Azzal a kívánságával kezdte, hogy a fiatalok teremtsenek új legendát az egykori legendás épületben. Meghatódva emlékezett az itt töltött 36 esztendejére, amelyet fázisrajzoló gyakornokként kezdett és ügyvezető igazgatóként fejezett be.
