.
– Mikor kezdődött a munka és hány művész dolgozott rajta?

– Nyolc évvel ezelőtt fogalmazódott meg bennem a népművészeti betlehem gondolata, amikor a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kisgyőrben átadtunk egy nagyobb méretű állandó ökomenikus betlehemet. [A település nevezetes fából faragott köztéri szobrairól, az említett Közép-Európa eddigi legnagyobb szabadtéri betleheméről, az életfát formáló falukapujáról, valamint a magyar államiság, a nemzeti összefogás egyik legfontosabb jelképét megelevenítő Szent Korona-kilátójáról. – a szerk.] A kisgyőri betlehem, ami egy völgykatlanba került, egész évben látható, jól érzékeltethető a magasság és mélység, ráadásul az iskola szomszédságában van, így a gyerekekbe szinte észrevétlenül beleivódik a vizualitása és erőt adhat minden arra járónak. Prof. em. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia volt elnöke amikor a településen járt, akkor javasolta, hogy vigyük el Budapestre az Országház elé. Három évvel ezelőtt pedig arról döntöttünk, hogy egy kimondottan oda szánt betlehemet készítünk, amely még a kisgyőrinél is nagyobb lesz, több anyaországi és külhoni művész összefogásával és ez lesz majd az egész nemzet betleheme. Elkezdtük a munkát, amit egy évre terveztünk és a pandémia miatt nyúltak a munkálatok az idén novemberig, így végül három év alatt tökéletesíthettük az alkotást.

– A tervezésnél mi volt a szempont? Szerették volna megjeleníteni az összes népi mesterség reprezentatív tárgyát?

– Minden művész másképp készíti a szobrait, de volt egy alapkoncepció, ami köré kellett megfogalmaznia mindenkinek a saját művét, hogy ne üssenek el nagyon egymástól. Amikor megrajzoltam az első betlehem tervét, akkor még csak fában gondolkodtam. Közben – ahogy az alkotók egyre többen csatlakoztak – folyamatosan változott, egészült ki. Mindenki igyekezett beletenni a szeretetét és a tudását, így lett teljes a mű. A kigyőri betlehemet vettem alapul. Itt József kezében egy templom van, ezt ajánlja a kis Jézusnak. A nemzet betlehemében egy fűrész van a kezében, hiszen ácsról van szó. Az volt a fő szempont, hogy jelenjen meg a többi népművészeti ág is. Büszke vagyok, hogy Kósa Klára kerámiáit tartják a királyok a kezükben, Petrás Mária angyalai láthatók az istállók oldalán, a háttérben Szatyor Győző festett kazettás mennyezetre utaló bibliai idézeteket, valamint a jászol mellett az egyrönkből faragott szánkón népművészeti alkotások találhatók – ehhez a Kárpát-medence mind a 64 népművészeti egyesülete csatlakozott, amelyet a Népművészeti Egyesületek Szövetsége fog össze –, mintha a pásztorok ezeket az alkotásokat vinnék ajándékba.

– Hány művész dolgozott a megvalósításon?

– A kisgyőri családi kézműves táborban általában 80-an vagyunk, ebből 30 ember folyamatosan ezen dolgozott. A kisgyőri helyszín mellett Pécsett Szatyor Győző festette az elemeket, azonkívül három szobor, illetve egy harangláb Keszthelyen készült, Csécsen egy Mária-szobor, valamint az erdélyi Mezőberkenyén elkészült az istálló egy része. Felvidéken pedig Slíž Róbert, MMA-ösztöndíjas öntötte hozzá a harangot. A nemzet betlehemének különböző részeit a felvidéki Várhosszúrét, az erdélyi Mezőbergenye és Gyergyószárhegy, valamint Budapest, Dédestapolcsány, Kisgyőr, Mátészalka, Pécs, Nádudvar, Vásárosnamény és Zala megye – Keszthely, Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy és Letenye – fafaragó művészei készítették el. A haranglábat a Goldmark Károly Művelődési Központban működő Keszthelyi Fafaragó Kör állította össze. Összeszámolva minden közreműködő művészt, több mint 100 ember önkéntes, kalákában végzett munkája.

– Beszéljünk magáról az alkotásról. Mi látható a nemzet betlehemén?

– Sajátosra készítettük a mi magyar betlehemünket: 17 életnagyságú faragott szoborból áll az alkotás. Mária palóc népviseletben van, mellette a kis Jézus mint egy csángó gyermek, aki be van pólyázva, József egy alföldi népviseletbe van öltöztetve. A királyok – mint Jankovics Marcell meséiben – cifraszűrt viselnek, a pásztorok magyar pásztorok. Az istálló 6 méterszer 5 méteres nagyságú, az eleje a mezőségi tornácos mintákat idézi. A harangláb olyan formát kapott, ami a Duna-Tisza közén használatos és egy gyönyörű középkori harang díszíti. Ott vannak még az állatfigurák, az ökör, a szamár, a bárányok, valamint az angyalfigurák is, középpontban egy felfüggesztett lelógó angyalfigurával, ami lebeg az egész fölött, és kétoldalt sorakozó angyalkák. Egy szoboregyüttesben négy angyal van kifaragva, mindegyik kezében egy hangszer, mintha hirdetnék az örömhírt és az Ave Maria-s szobor. A kis Jézus december 24-én éjfélkor kerül majd a jászolba.

– Az Országház előtt található műalkotás központi helye miatt gyakori „turistacélpont". Mennyire ismerhetik meg a külföldi vendégek hazánk népművészetét, kultúráját a betlehemet megtekintve?

– Mialatt tizenhárman építettük a betlehemet, azalatt is rengeteg külföldi jött, sokan fotózták az építését és mondták, hogy jellegzetesen „ungariches Bethlehem". Remélem, hogy ezzel a betlehemmel mindenkinek örömet szereztünk, főként a magyar látogatóknak, de a külföldieknek is.

– Úgy fogalmaztak, hogy elkészült a nemzet első betleheme. Lehetséges, hogy ezzel hagyományt teremtenek, és ezentúl évente kikerül majd az Országház elé?

– Mi ezt a betlehemet nagyon szívesen minden évben felajánljuk az Országháznak, de ha úgy döntenek, hogy másik kerüljön ki ide, akkor is hagyományteremtő céllal minden évben más településre, megyeszékhelyekre kerülhet, vagy olyan helyekre, ahol országgyűlés volt. Végigjárhatná az egész Kárpát-medencét, kiemelten azt a 34 települést, ahonnan az alkotó művészek származnak. Úgy gondolom, üzenet értéke van ennek az összefogással készül alkotásnak: boldogságérzetünk növelése.