Versek szódával!
A Nemzeti Színházba költözött, rendhagyó irodalmi sorozatban elismert kortárs költők lépnek színpadra és hétköznapi vagy éppen nem hétköznapi oldalukról mutatkoznak meg. A szeptemberi vendég Kányádi Sándor volt.
A Magyar Írószövetség szakmai megújulásának fontos állomása és kezdeményezése a 2011 decemberében indult Költők másképp – avagy versek szódával című, rendhagyó irodalmi sorozat. A Budapesti Kamaraszínház Shure Stúdiójában havi rendszerességgel indult sorozat kezdettől fogva nagy népszerűségnek örvend. Minden hónap harmadik szerdáján látható-hallható a Kaszás Attila Teremben. Alapvető célja, hogy a kortárs irodalmat közelebb hozza az érdeklődő, színházba járó közönséghez. Elismert kortárs költők lépnek színpadra, és hétköznapi vagy épp nem hétköznapi oldalukról mutatkoznak be, hogy teljesebb képet nyerhessünk róluk hobbijuk, kedvenc időtöltésük, más művészeti tevékenységük – és természetesen verseik megjelenítésével. Egy-egy est produkciói mindig az adott költő személyiségéhez, érdeklődési területéhez igazodnak. A játékmester nem csupán faggatja őket, de képeket is vetít az életükből, rendhagyó produkciókban szerepelteti őket, nemegyszer a közönséget is bevonja a játékba.
* * *
A szeptemberi vendéget, Kányádi Sándort Lázár Balázs színművész faggatta gyermekkorról, Sándor bácsinak a kutakhoz kötődő szenvedélyéről, utazásokról és kalandokról. Szó esett a nagy elődökhöz, például Illyés Gyulához való viszonyáról, az '50-es, '60-as, '70-es évek hányattatásairól, a költői nyelv alakulásáról, határontúliságról, arról, hogyan nem lett végül színész Kányádi Sándorból. A produkciókat minden alkalommal meglepetés-vendégek, színművészek, táncosok, zenészek szereplése gazdagítja, akiket az est főszereplője hív meg. Kányádi Sándor vendége ezen az estén Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos voltak, akik a Kossuth-díjas költő megzenésített verseivel szórakoztatták a közönséget.
|
Kányádi Sándor
Nagygalambfalván született (Hargita megye). Az elemi iskola 5 osztályát szülőfalujában végezte. A középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941-1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944-1945) és a fémipari középiskolában (1946-1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, de soha nem dolgozott tanárként, életét az irodalomnak szentelte. Költői tehetségét Páskándi Géza fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951-1952-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955-1960-ban a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990 -ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője. Kötetei: Virágzik a cseresznyefa (1955), Sirálytánc (1957), Kicsi legény, nagy tarisznya (1961), Harmat a csillagon (1964), Fényes nap, nyári nap (1964), Három bárány (1965), Kikapcsolódás (1966), Függőleges lovak (1968), Fából vaskarikát, Kétszemélyes tragédia (1969), Fától fáig (1970), A bánatos királylány kútja (1972), Szürkület (1979 ), Farkasűző furulya (1979 ), Tavaszi tarisznya (1982 ), Madármarasztaló (1986), Küküllő kalendárium (1988 ), Sörény és koponya (1989), Valaki jár a fák hegyén (1997), Csipkebokor az alkonyatban (műfordítások, 1999), Felemás őszi versek (2002), Fából vaskarika (1969), Kenyérmadár (1980), Meddig ér a rigófütty (2005), Virágon vett vitéz (2002), Világlátott egérke (2011).
|
Sorozatszerkesztő: Szentmártoni János
Producer: Gréger Zsolt
Játékmester: Lázár Balázs
September 11, 2013
