A Magyar Művészeti Akadémia miskolci regionális munkacsoportja, a Makovecz Alapítvány, a Tokaji Pap Miklós Népfőiskola és Tokaj Város Önkormányzata szervezői alapkő letételével egybekötött megemlékezést tartott a Táncsics Mihály út 2. sz. alatt.
„(…) A ház ott áll a félszigeten. Vagy emlékmű marad, vagy, mint ahogy a Népművelési Intézet felajánlotta, bérbe adja bárkinek összejövetelek céljára, mert egyelőre másra nem jó. A leírt épület nem nosztalgikus népi ház, és nem is happening-dokumentum. Élőlényhez inkább hasonlít, mint bármihez: nyitott szellemiségével valamit őriz azokból, akik felépítették, és alkalmas befogadni azokat, akik hisznek a tudatos közösségi lét lehetséges sugárzásában." – írta Makovecz Imre 1980-ban, a Mozgó Világ az évi 3. lapszámában.
A hétvégén tartott eseményen köszöntőbeszédet mondott Bodonyi Csaba építész, az MMA rendes tagja, a miskolci regionális munkacsoport vezetője és Koncz Zsófia országgyűlési képviselő, miniszterhelyettes. Bodonyi Csaba kifejtette, hogy a felégetett egykori jurtaépület bár fából volt, szimbolikusan mégis  alapkőnek tekinthető, mégpedig a Makovecz-univerzum első, közösség által létrehozott alapkövének, ami a későbbiekben mindazt inspirálta, ami a Nomád Nemzedék Háza körül történt. Az építőtáborokat, a Vándoriskolát, a Kós Károly Egyesülést, az Országépítő című folyóiratot, és a Magyar Művészeti Akadémiát is. Hozzátette, hogy a munkacsoport támogatásával elkezdődhet az első – a regionális működésben talán legfontosabb – program, mely a fiatalok művészeti előrehaladását, látásmódjának fejlődését segíti elő az új, összművészeti nyári szabadegyetem helyszínének létrehozásával.
„Az újjáépítéssel méltó emléket állítunk a nomád nemzedék tokaji szerveződésének, mely valaha összművészeti programot nyújtott. Ebből a táborból több későbbi MMA-tag került ki, Makovecz Imre és Zelnik József táborszervezőn kívül mások mellett Vidák István, Bánszky Pál" – mondta el Bodonyi Csaba. 


A rendezvényen megemlékezést tartott Zelnik József néprajzkutató, író, az MMA alapító és rendes tagja, továbbá Makovecz Pál, a Makovecz Alapítvány elnöke. Zelnik József, a Magyar Művészeti Akadémia alapító és rendes tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy egy „őstörténeti" pillanatot ismétlünk az alapkő letételénél.  Azt a pillanatot, amikor a Bodrog és a Tisza találkozásánál, a félszigeten fél évszázada elkezdték az eredeti Nomád Nemzedék Házának építését. 
„Ennek a munkának az előzménye ma már történelem, ahogyan az a kulturális virágzás is, ami utána következett a tárgyi népművészeti mozgalom országos zsendülése és kiteljesedése, a táncházmozgalom csodája, az organikus építészeti világkép kibomlása. Mindezt összességében nevezzük Nomád nemzedéknek. A Nomád nemzedék kötet hűen mutatja be a ház építésének fázisait. Azt, ahogyan emelkedik az épület a két víz, a Bodrog és a Tisza között, ebben az elvarázsolt, atlantiszi tájban. Őrzi ez a könyv azt, hogyan formálódik nemzedékké – a modernista álvallás idején - a hagyományt mélyen megismerő, tisztelő, újraformáló és így modern fiatal közösség."Az emlékezéshez Vári Fábián László költő, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője saját versét küldte el, melyet Mankovits Tamás olvasott fel. Az alapkőletétel ünnepélyességét a határon túlról, Szepsiből Mihályi Molnár László felvidéki költő, irodalmár és történész vers-imájával emelte.