Szervátiusz Jenő és fia, Szervátiusz Tibor szobrászművészete a Műcsarnokban
A Műcsarnok Két szobrász, két nemzedék című tárlata Szervátiusz Jenő és fia, Szervátiusz Tibor, a Nemzet Művésze életművét mutatja be. A július 26-án nyílt kiállítás október 16-ig tekinthető meg a Magyar Művészeti Akadémia városligeti intézményében.
A két szobrász életművét még sosem tekintette át a mostanihoz hasonló mélységű, közös tárlat, és a Műcsarnokban találkoznak először nagyobb mennyiségben az Erdélyben maradt és a Magyarországon őrzött Szervátiusz-munkák is – hangsúlyozta a megnyitón Szegő György művészeti igazgató, aki Fekete Györggyel, a Magyar Művészeti Akadémia elnökével együtt személyesen is köszöntötte a 86. születésnapját ünneplő Szervátiusz Tibort.
„Biztos vagyok benne, hogy a mai napon megnyíló tárlat fénye hetekre be fogja világítani a Hősök terét" – fogalmazott köszöntőjében Fekete György.
Temesi Ferenc író megnyitó beszédében a „magyar szobrászat kettős templomtornyaiként" jellemezte a két Szervátiusznak, a „magyar nemzeti avantgárd szobrászóriásainak" művészetét.
Szervátiusz Jenő egy oldal szalonnával vágott neki a Párizsba vezető útnak, „ez a két év volt az egyeteme" – idézte fel az író, hozzátéve: a szobrász Erdélybe „hazatérve magát Erdélyt hozta haza", és olyanokkal tanult tovább, mint Kós Károly vagy Nagy Imre.
Alkotott kőbe, fémbe is, de „faszobraiban az erdélyi erdők mondanivalója is benne van" – méltatta Szervátiusz Jenő művészetét Temesi Ferenc. Mint fogalmazott: „organikus szobrászat ez, amely megmutatja, hogy hagyomány nélkül nincs megújulás; csak egy régebbi, eddig figyelemre sem méltatott hagyományt kell felfedezni, miként Bartók tette a népzenével".
Temesi Ferenc szerint Szervátiusz Tibor a legjobb helyre született, apja ugyanis mindenre megtanította, ami a szobrászatban tanulható. „A képzőművészetet magyarul, anyanyelvünkön beszéli" – szólt a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett alkotóról Temesi Ferenc, aki más munkák mellett kiemelte Szervátiusz Tibor Tüzes trón című Dózsa-szobrát, Kolozsvári Krisztusát, illetve Ady-portréját is.
A tárlat a két szobrászművész életművének retrospektív igényű bemutatása. A Műcsarnok reprezentatív szoborcsarnokában, valamint jobbról és balról kapcsolódó termeiben közel százharminc alkotáson keresztül ismerheti meg a közönség a Kolozsvárott született Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor életművét.
A Műcsarnok nyári tárlata bemutatja a Kolozsvári Művészeti Múzeumban őrzött Szervátiusz Jenő szobrokat éppúgy, mint Szervátiusz Tibor monumentális munkáit: így a Magyar Nemzeti Galériában lévő főművét, a Tüzes trónon címet viselő Dózsa-szobrot, és a ritkán látható több mint 4 méteres Kolozsvári Krisztust is. A kiállításra közel 80 mű érkezett Szervátiusz Tibor műterméből, köztük a hatalmas andezit Ady-fej, vagy a bronz Szabó Dezső-fej. Együtt látható több Petőfi Sándort ábrázoló műve, így a műteremből érkezők mellett a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött Ispánkút. A Nemzeti Galéria gömbkő Móricz feje és párdarabja, a homokkőből készült Napisten lánya is szerepel a tárlaton. A nagyméretű főművek látványát egészítik ki a kisebb, intimebb faragások és öntvények, valamint a slide-show segítségével bemutatásra kerülő köztéri művek.
A Rockenbauer Zoltán által rendezett Szervátiusz-tárlat október 16-ig látogatható a Műcsarnokban, ahol július 26-án nyílt meg az Ágak című kiállításegyüttes másik két tárlata, a Természetművészet-változatok, valamint az Ázbej és Ázbej című kiállítás is.
„Biztos vagyok benne, hogy a mai napon megnyíló tárlat fénye hetekre be fogja világítani a Hősök terét" – fogalmazott köszöntőjében Fekete György.
Temesi Ferenc író megnyitó beszédében a „magyar szobrászat kettős templomtornyaiként" jellemezte a két Szervátiusznak, a „magyar nemzeti avantgárd szobrászóriásainak" művészetét.
Szervátiusz Jenő egy oldal szalonnával vágott neki a Párizsba vezető útnak, „ez a két év volt az egyeteme" – idézte fel az író, hozzátéve: a szobrász Erdélybe „hazatérve magát Erdélyt hozta haza", és olyanokkal tanult tovább, mint Kós Károly vagy Nagy Imre.
Alkotott kőbe, fémbe is, de „faszobraiban az erdélyi erdők mondanivalója is benne van" – méltatta Szervátiusz Jenő művészetét Temesi Ferenc. Mint fogalmazott: „organikus szobrászat ez, amely megmutatja, hogy hagyomány nélkül nincs megújulás; csak egy régebbi, eddig figyelemre sem méltatott hagyományt kell felfedezni, miként Bartók tette a népzenével".
Temesi Ferenc szerint Szervátiusz Tibor a legjobb helyre született, apja ugyanis mindenre megtanította, ami a szobrászatban tanulható. „A képzőművészetet magyarul, anyanyelvünkön beszéli" – szólt a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett alkotóról Temesi Ferenc, aki más munkák mellett kiemelte Szervátiusz Tibor Tüzes trón című Dózsa-szobrát, Kolozsvári Krisztusát, illetve Ady-portréját is.
A tárlat a két szobrászművész életművének retrospektív igényű bemutatása. A Műcsarnok reprezentatív szoborcsarnokában, valamint jobbról és balról kapcsolódó termeiben közel százharminc alkotáson keresztül ismerheti meg a közönség a Kolozsvárott született Szervátiusz Jenő és Szervátiusz Tibor életművét.
A Műcsarnok nyári tárlata bemutatja a Kolozsvári Művészeti Múzeumban őrzött Szervátiusz Jenő szobrokat éppúgy, mint Szervátiusz Tibor monumentális munkáit: így a Magyar Nemzeti Galériában lévő főművét, a Tüzes trónon címet viselő Dózsa-szobrot, és a ritkán látható több mint 4 méteres Kolozsvári Krisztust is. A kiállításra közel 80 mű érkezett Szervátiusz Tibor műterméből, köztük a hatalmas andezit Ady-fej, vagy a bronz Szabó Dezső-fej. Együtt látható több Petőfi Sándort ábrázoló műve, így a műteremből érkezők mellett a Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött Ispánkút. A Nemzeti Galéria gömbkő Móricz feje és párdarabja, a homokkőből készült Napisten lánya is szerepel a tárlaton. A nagyméretű főművek látványát egészítik ki a kisebb, intimebb faragások és öntvények, valamint a slide-show segítségével bemutatásra kerülő köztéri művek.
A Rockenbauer Zoltán által rendezett Szervátiusz-tárlat október 16-ig látogatható a Műcsarnokban, ahol július 26-án nyílt meg az Ágak című kiállításegyüttes másik két tárlata, a Természetművészet-változatok, valamint az Ázbej és Ázbej című kiállítás is.
