– Miképpen az Sík Sándor színművében is elhangzik, Szent István király „hívő ember és vágtató pogány egyszerre". Az élete alkonyához ért, halálára készülő uralkodót alakítja, de tartásában elevenen hordozza az életerős Vajkot. Sokféle keresztúthoz ért történelmi alakot játszott már el. Miben különbözik Szent István drámája a többiekétől?
 
– Sík Sándor piarista szerzetes, költő emberfölötti hatalom birtokosaként ábrázolja Istvánt, akit élete végén gyötör a kérdés, hogy kinek adja át az uralmat. A fia Szent Imre herceg már nem él. Az ízig-vérig pogány unokatestvére, Vazul-Vászoly és Orseolo Péter velencei dózse, Géza fejedelem leányági leszármazottja között választhat. E kettősség feloldhatatlannak látszó mivoltát úgy hidalja át, hogy Vazul-Vászoly pogányság iránti végletes elkötelezettségét belátva, mégiscsak Orseolo Pétert választja, ám az országot Szűz Mária kezébe ajánlja fel.



Hosszútávon gondolkozik, túllép a mindennapokon, a kisszerű érdekhelyzeteken. Felfelé tekintve él, akárcsak uralma kezdetén, amikor édesapja hatására Vajkból Istvánná válik. Elképesztő, mennyit harcol, nemcsak Koppánnyal, hanem önmagával, kísértései sokaságával néz farkasszemet. Valóban számos szerepet említhetnék a múltból, amikor egy-egy történelmi hős kivételesen nehéz emberi döntéseibe élhettem bele magam. Felidézhetném Ádámot Madách Imre főművéből, Morus Tamást az Egy ember az örökkévalóságnak című színműből, János mestert, akit egészen a közelmúltig kelthettem életre A kassai polgárokban. Talán a természetem vonzza az ilyen és ehhez hasonló kettőségekben őrlődő férfiak ábrázolását. Sok benső küzdelem útján érek el odáig, míg színre merek lépni az ő bőrükbe bújva, de az ezt megelőző próbafolyamatban az is kihívás, hogy sorsukra ráérezve, a magam lényéből átalakulva, talán rátalálok életük igazságaira. Olyasféle tapasztalatokra, amelyek a benső vívódás és áldozat nyomán jutalomképpen a sajátommá válhatnak.  
 
– Először dolgozott együtt Berettyán Nándor rendező-színművésszel, aki a fia lehetne. Körülbelül akkora a korkülönbség, mint Szent István és Szent Imre között lehetett. Óhatatlan, hogy ilyenkor ne alakuljon ki véleménykülönbség. Előfordultak olyan drámai helyzetek, amelyeknek az ábrázolását másképpen képzelték el?
 
– Felemelő volt az egész próbafolyamat. Mindannyiunk munkáját segítette az, hogy Sík Sándor kiválóan írta meg a darabot. Sok mindent volt bátorsága rábízni a nézők fantáziájára, akik tudatban továbbgörgetik az általunk megkezdett gondolatokat. Ezáltal segítenek megbirkózni az olyan helyzetekkel, amelyeket jóformán lehetetlen eljátszani. Például, amikor Vazul-Vászoly István szemére veti, hogy ha van Isten, akkor miért nem jelenik meg a létezők egyikeként. Mire az uralkodó kijelenti, hogy márpedig nemcsak a királya, hanem az Örökkévaló előtt áll.


A mű telis tele van olyan sűrű drámai pillanatokkal, amelyek eredményes színrevitelét megelőzte az, hogy Nándor az olvasópróbára aprólékosan kijegyzetelte, miképpen képzeli el a szituációkat. Semmihez sem ragaszkodott, mindent megbeszélt velünk. Kölcsönösen elfogadtuk egymás ötleteit, javaslatait, míg azok nem voltak terhesek a szerzői szándékra nézve. Már a próbákat sajátos egységélmény jellemezte, amely hál Istennek maradandónak bizonyult. Az alapkérdésekben kezdettől közös nevezőn voltunk, a megvalósítás néhány tekintetében, például a hangsúlyokat, a játéktempót illetően, a színpadi hatás kialakításában néha különböztek az elképzeléseink, de ezek maradjanak a mi kulisszatitkaink.    
 
– Tavalyelőtt megrendezte Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című darabját a Nemzeti Színházban. A közelmúltban fejezték be a televíziós adaptáció forgatását. Hogyan lett a színműből tévéfilm?
 
– Annak idején azért újítottuk fel Hubay Miklósnak ezt a darabját, mert sokak emlékezetében eleven még a Tolnay Klári és Sinkovits Imre nevéhez fűződő ősbemutató. Ebbe a művébe Hubay beleírta saját életszeretetét és bölcseletét. Alapvetően abban különbözik más szerzők öregedésről szóló műveitől, hogy ebben elhangzik: csak a fizikum öregszik, a lélek fiatal marad és ugyanolyan szenvedélyre képes, mint ifjan. Döntően erről szól az előadás, ezt játssza el Udvaros Dorottyával Blaskó Péter.


Utóbbi Berliozként, akárcsak a zeneszerzést, az érzéseit is olyan öntörvényű zseniként éli meg, aki nemigen törődik a konvenciókkal. Évtizedek múltán elindul újra meghódítani azt a hölgyet, akibe kamaszkorába beleszeretett. Nyilván a terv, hogy egy nagymamát egy családi körből megszöktessen, megmosolyogtató, különösen 1816-ban, a cselekmény idején. Sokat beszélgettünk arról, miféle üzenetet kívánt ránk hagyni Hubay ezzel a művével, nyilvánvaló ez egyfajta művészi hitvallás. Szép kort élt meg. Kilencvennégy évesen hunyt el. A dialógusaiból kihallatszik, hogy az öregséget megrekedés és az életében addig elért szellemi és érzelmi javak feladása nélkül igyekezett megélni. Ez a színmű a színészeknek remek játéklehetőség, mert a humortól a tragédiáig sokféle élethelyzetet megmutathatnak, eljátszhatnak másfél óra játékidő alatt. Az előadás érdekessége, hogy Hubay írt hozzá egy előjátékot, amit tudomásom szerint még sohasem láthatott a közönség. A dráma szövegéhez nem nyúltunk - sem Kulcsár Edit dramaturg, sem én nem éreztük szükségesnek, talán egy-egy kifejezésen vagy szón változtattunk a színművészek kérésére. Eleinte kizárólag klasszikus színházi előadásra törekedtünk: Tordai Hajnal szemet gyönyörködtető jelmezei és Székely László korhű díszlete is ezt fejezi ki. Már régóta foglalkoztatott, hogyan rögzíthetnénk az utókor számára az előadást, amikor felcsillant a televíziós felvétel lehetősége. Szinte azonnal összeállt egy nagyszerű stáb, megnyertük a feladatnak Nagy András operatőrt, a Semmelweis-film egyik készítőjét. Hársfalvi Réka látványtervező mesés nagypolgári enteriőrt álmodott. Petrilla Orsolya maszkmesterként remekelt, továbbá Tőzsér Ádám technikai rendező és Makk Lili vágó segítette a munkánkat.


A színműnek korábban is volt tévéjáték- és tévéfilm változata is. Nemcsak a színrevitel ötlete született jó csillagzat alatt, hanem a tévés adaptáció terve is. Partnerként társult az elképzeléshez a Nemzeti Filmintézet és az MTVA koprodukciója. A tévéfilmet a Nemzeti Színház aktuális szereposztása szerint forgattuk, Udvaros Dorottya mellett Tóth Auguszta, Tóth László, Ács Eszter, Csapó Judit és Szabó Sebestyén László a partnereik. A jelmezeiket újfent Tordai Hajnal tervezte.


A televíziós változatot mindössze kilenc nap alatt forgattuk a ráckeresztúri Pázmándy Brauch-kastélyban. A közönség a Magyar Mozgókép Fesztiválon láthatja először az alkotást, ezt követően a közmédiában is lesz tévépremier az érdeklődők számára.
 
Borbély László