Az esemény háznagya, Juhász Judit, az MMA szóvivője emlékeztetett arra, hogy Szemadám György sokoldalú, sajátos alkotói világa képzőművészként és szépíróként is érvényesül.


Ehhez kapcsolódva Borbély László író felidézte Szemadám egyik korábbi gondolatát, miszerint: „Meggyőződésem, hogy a kortárs magyar képzőművészet legnagyobb ereje, értéke és különlegessége a sokszínűségében rejlik, ami az egész magyar kultúrára érvényes." Emellett fontosnak tartotta felhívni a figyelmet arra, hogy alkotói sokszínűsége összefüggésben állhat a vándorlás iránti vágyával. Valószínűleg rokon lélek a tarot-kártyán ábrázolt ifjú Bolonddal, aki vidáman lépdel előre, pedig éppen egy hegy szélén áll, ami a lehetőségek és kihívások szélén való egyensúlyozást jelképezi. Sok közös beszélgetésük nyomán úgy érzi, hogy Szemadám művészete mindenkor az új kezdeteket, a lehetőségek iránti nyitottságot, a kalandvágyat és a szabadságot hivatott előidézni a befogadóban. „A bátorságról is szól – arról, hogy szembenézünk a kihívásokkal, és megragadjuk az új lehetőségeket, még akkor is, ha ez bizonytalanságot eredményezhet" – fűzte hozzá Borbély László.


Az 1992–97 között forgatott, kortárs magyar képzőművészeti szcéna bemutatására vállalkozó (H)arc-képek című legendás televíziós sorozat Nádorfi Lajos operatőr és Szemadám György közös munkája volt. Ez az album kettejük emlékkönyve. A forgatás közben, illetve apropóján az operatőr által készített portréfotók mellé a műsorszerkesztő egy-egy gondolata, élménye társul, ami közel 80 kiváló művészről villant fel a nyilvánosság számára eddig talán kevésbé vagy egyáltalán nem ismert motívumot.
Szemadám György másik, Utazások az időn és a valóságon túl című könyvének első része azokról a jövőképekről szól, amelyeket híresebb futurológiai spekulációk megjósolnak ugyan, mégsem valósulnak meg. Ennek ellenére a művek irodalmi értéke és szemléletmódjuk aktualitása vitathatatlan, érvényességük saját koru(n)kból nézve is mélyen elgondolkodtató. Ilyenek például H. G. Wells (Az időgép), A. Huxley (Szép új világ), S. Lem (Az Androméda-köd), Orwell (1984) és I. Asimov (Alapítvány és Birodalom) művei. De szóba kerül még Jókai Mór mára anakronisztikusnak ható jövőképe, A jövő század regénye vagy éppen Harari 21 lecke a 21. századra című műve is.
A könyv második része azokat az álomfeljegyzéseket tartalmazza, amelyeket a szerző hosszú éveken át vezetett a kilencvenes évek elejétől a kétezres évek elejéig. A „mindennapos agyvérszegénység" során látott álmaiban a Munkácsy Mihály-díjas festőművész, író életének meghatározó életeseményei, kihívásai, egykori pályatársai tűnnek fel, sőt: sok évvel később beteljesedett látomásai is. A szerző saját álmainak értelmezéséhez Sigmund Freud, C. G. Jung, Hanns Kurth, Jankovics Marcell műveit vagy éppen nevesebb álmoskönyveket hív segítségül – általuk találja meg „csalfán csillogó" álomképeinek rejtett összefüggéseit, s emeli mindannyiunk közös élményévé.
Az utóbbi kötetről Bíró Máté szerkesztő külön recenziót írt, amelyet a könyvbemutatón felolvasott. 
 
MMA
Fotó: Nyirő Simon