Szárhegy 50 – Kortárs anzix
Az ötven éve működő Művésztelep mára fogalommá vált
A Műcsarnokban, a Magyar Művészeti Akadémia intézményében március 7-e és április 27-e között látogatható az Erdély szívében immár ötven éve működő, Magyar Örökség-díjas Gyergyószárhegyi Művésztelepről szóló kiállítás. A tárlatot Kiss János, az MMA alelnöke és Szegő György művészetkritikus, az MMA levelező tagja, a Műcsarnok művészeti vezetője nyitotta meg. A kiállító művészek között található többek között Bukta Imre képzőművész, az MMA rendes tagja; Elekes Károly festő-, grafikus- és szobrászművész, az MMA rendes tagja; Gaál József képzőművész, az MMA rendes tagja.
A Műcsarnokban, a Magyar Művészeti Akadémia intézményében március 7-e és április 27-e között látogatható az Erdély szívében immár ötven éve működő, Magyar Örökség-díjas Gyergyószárhegyi Művésztelepről szóló kiállítás. A tárlatot Kiss János, az MMA alelnöke és Szegő György művészetkritikus, az MMA levelező tagja, a Műcsarnok művészeti vezetője nyitotta meg. A kiállító művészek között található többek között Bukta Imre képzőművész, az MMA rendes tagja; Elekes Károly festő-, grafikus- és szobrászművész, az MMA rendes tagja; Gaál József képzőművész, az MMA rendes tagja.
Zöld Lajos újságíró, Gaál András és Márton Árpád képzőművészek voltak azok, akik épp fél évszázada megszervezték az első szárhegyi művésztábort és a kezdeti években nagy segítségükre volt ebben akkor Varró András plébános is. Az 1970-es évek közepén, a román kommunista diktatúra időszakában nagybányai hagyományok mentén hozták létre az első művésztáborokat, ahol a szállásra és az alkotásra egy ferences kolostorban adódott lehetőség egy főnemesi, Lázár családhoz tartozó kastély és egy 15. századi késő gótikus kápolna szomszédságában.
Az etnikai és ideológiai szempontból is szigorúan cenzúrázott, kezdetben főként (romániai) magyar és román, kizárólag professzionális művészeket fogadó alkotótelepet a párbeszéd és a tolerancia jellemezte. az itt készült modern művekből a falu központjában és a ferences kolostor alatti parkban láthatunk ízelítőt. Bár a kastély környezete komoly ihletet biztosított a művészek számára, a művésztelep működése a kastély lezárása után is folytatódott.
A művésztelep az idők során gondosan őrizte hagyományait, ugyanakkor célja volt a művészeti fősodorhoz való tartozás is. Ez az 1990-es évek végi strukturális változások után valósulhatott meg, amikor Erős István és Siklodi Zsolt személyében egy olyan csapat vette át a vezetést, akik újraértelmezték a nagybányai szellemiséget, a helyi értékekre fókuszálva kitágították annak horizontját. A KorkéP művésztelepeken a műfaji lehetőségek is bővültek, egyúttal megjelentek a helyspecifikus, természet és művészet kapcsolatát fókuszba állító művészeti munkák. Ezzel az alkotói folyamatokra, az oda vezető útra került a hangsúly, ami nagyban felértékelte a dokumentáció szerepét. Ez volt a nemzetközi kapcsolatok kiépítésének időszaka is.
Az a tény, hogy a művésztelep öt évtizeden át fennmaradt – túlélve a romániai kommunista diktatúra legsötétebb éveit, a rendszerváltás zavaros időszakát, majd a demokrácia kezdeti éveinek művészeti-kulturális szempontokra nem mindig érzékeny periódusát –, már önmagában óriási eredmény. Az alkotótelep 50 éves története azt is bizonyította, hogy kiforrott koncepcióval a nagy művészeti központoktól távol eső helyeken is létezhetnek jelentős szellemi műhelyek, alkotói stratégiák.
A jubileum alkalmából 2024-ben ünnepi kiállítássorozat vette kezdetét; Gyergyószárhegyen, majd Csíkszeredában is szerveztek tárlatokat. Mindennek megkoronázásaként 2025 tavaszán a Műcsarnokban kap helyet egy tudatosan válogatott, a genius loci-t fókuszba helyező, ugyanakkor tematikailag és műfajilag is sokszínű tárlat, hogy a 'szárhegyiség' ideáján keresztül közvetítse a művésztelep univerzális értékeit. Kulcsfontosságú a nemzetközi kapcsolatok folyamatos bővítése, melyet a Barabási Albert László és Both Csaba által készített, a tárlaton is bemutatott szárhegyi hálózati grafika reprezentál. A művésztelep 50 éve alatt eddig 976 alkotó fordult meg Szárhegyen, közülük most a Műcsarnokban 64-en kaptak bemutatkozási lehetőséget.
Kiállító művészek:
Asztalos Zsolt, Baász Imre † (Ro), Balla József † (Ro), Baráth Fábián, Berze Imre (Ro), Bukta Imre, Ciupe Aurel † (Ro), Csóka Szilárd Zsolt (Ro), Csontó Lajos, Daradics Árpád, Elekes Károly, Éltes Barna (Ro), Erdélyi Gábor, Erős István, Ferencz S. Apor (Ro), Ferencz Zoltán (Ro), Gaál András † (Ro), Gaál József, Tatsunor Fuji (Jpn) Gerber Pál, Gisle Harr (Nor), Horváth Levente (Ro), Imre Mariann, Kim Woon-Young (Kor), Ko Seunghyun (Kor), Kolozsi Tibor (Ro), Kopacz Kund, Koter Vilmos (Ro), Kovács Kinga (Ro), Kusztos Endre † (Ro), Kulcsár Béla † (Ro), Koroknai Zsolt, Léstyán Csaba (Ro), Lipkovics Péter, Madaras Péter (Ro), Makkai István (Ro), Márton Árpád (Ro), Mayer Éva (Sk), Mircia Dumitrescu (Ro), Ionel Mihai (Ro), Molnár Ágnes Éva, Nagy Pál † (Ro), Nandesha Shanti Prakash (Ind), Opris Cristian (Ro), Ochirbat Enkhtaivan (Mgl), Pál Péter (Ro), Patrick Tagoe Turkson (Gha), Pető Hunor, Polgár Botond, Pokorny Attila, Posta Máté, Sánta Csaba (Ro), Siklódy Ferenc (Ro) Siklodi Zsolt † (Ro), Shirakava Masahiro † (Jpn), Stark István, Szabó Ábel, Szigeti G. Csongor, Szirtes János, Takashi Ikezawa (Jpn), Tasnádi József, Ütő Gusztáv (Ro), Vass Sándor, Zakariás István
Az etnikai és ideológiai szempontból is szigorúan cenzúrázott, kezdetben főként (romániai) magyar és román, kizárólag professzionális művészeket fogadó alkotótelepet a párbeszéd és a tolerancia jellemezte. az itt készült modern művekből a falu központjában és a ferences kolostor alatti parkban láthatunk ízelítőt. Bár a kastély környezete komoly ihletet biztosított a művészek számára, a művésztelep működése a kastély lezárása után is folytatódott.
A művésztelep az idők során gondosan őrizte hagyományait, ugyanakkor célja volt a művészeti fősodorhoz való tartozás is. Ez az 1990-es évek végi strukturális változások után valósulhatott meg, amikor Erős István és Siklodi Zsolt személyében egy olyan csapat vette át a vezetést, akik újraértelmezték a nagybányai szellemiséget, a helyi értékekre fókuszálva kitágították annak horizontját. A KorkéP művésztelepeken a műfaji lehetőségek is bővültek, egyúttal megjelentek a helyspecifikus, természet és művészet kapcsolatát fókuszba állító művészeti munkák. Ezzel az alkotói folyamatokra, az oda vezető útra került a hangsúly, ami nagyban felértékelte a dokumentáció szerepét. Ez volt a nemzetközi kapcsolatok kiépítésének időszaka is.
Az a tény, hogy a művésztelep öt évtizeden át fennmaradt – túlélve a romániai kommunista diktatúra legsötétebb éveit, a rendszerváltás zavaros időszakát, majd a demokrácia kezdeti éveinek művészeti-kulturális szempontokra nem mindig érzékeny periódusát –, már önmagában óriási eredmény. Az alkotótelep 50 éves története azt is bizonyította, hogy kiforrott koncepcióval a nagy művészeti központoktól távol eső helyeken is létezhetnek jelentős szellemi műhelyek, alkotói stratégiák.
A jubileum alkalmából 2024-ben ünnepi kiállítássorozat vette kezdetét; Gyergyószárhegyen, majd Csíkszeredában is szerveztek tárlatokat. Mindennek megkoronázásaként 2025 tavaszán a Műcsarnokban kap helyet egy tudatosan válogatott, a genius loci-t fókuszba helyező, ugyanakkor tematikailag és műfajilag is sokszínű tárlat, hogy a 'szárhegyiség' ideáján keresztül közvetítse a művésztelep univerzális értékeit. Kulcsfontosságú a nemzetközi kapcsolatok folyamatos bővítése, melyet a Barabási Albert László és Both Csaba által készített, a tárlaton is bemutatott szárhegyi hálózati grafika reprezentál. A művésztelep 50 éve alatt eddig 976 alkotó fordult meg Szárhegyen, közülük most a Műcsarnokban 64-en kaptak bemutatkozási lehetőséget.
Kiss János megnyitó beszéde:
„Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy köszönthetem Önöket a Gyergyószárhegyi Művésztelep fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás megnyitóján. Ez az esemény nem csupán egy jubileum ünneplése, hanem egyúttal tisztelgés is azon alkotók előtt, akik az elmúlt fél évszázadban hozzájárultak a művésztelep gazdag és sokszínű örökségéhez.
A Gyergyószárhegyi Művésztelep 2023-ban elnyerte a Magyar Örökség-díjat, ami méltó elismerése annak a művészi és kulturális értékteremtő munkának, amelyet a telep az elmúlt évtizedek során végzett. A művésztelep története az 1970-es évek közepére nyúlik vissza, amikor Gaál András és Márton Árpád festőművészek, valamint Zöld Lajos újságíró elindították az első alkotótáborokat. A romániai kommunizmus korában, a szigorú etnikai és kulturális cenzúra ellenére, a művésztelep olyan szellemi műhelyként működött, ahol a tolerancia, az elfogadás és a szabad alkotás értékei érvényesültek.
A rendszerváltás után új korszak kezdődött a művésztelep életében. Erős István és a sajnálatosan korán elhunyt Siklodi Zsolt vezetésével a műhely nemzetközi kontextusban is újraértelmezte önmagát, és így a kortárs művészeti élet meghatározó szereplőjévé vált. Ma már a világ minden tájáról érkeznek ide alkotók, hogy a hely szelleme, a genius loci inspirálja műveiket.
A jubileumi kiállítássorozat 2024-ben vette kezdetét Gyergyószárhegyen, majd Csíkszeredában folytatódott, és most, 2025 tavaszán a Magyar Művészeti Akadémia intézményében, a Műcsarnokban csúcsosodik ki. A most látható tárlat tematikájában és műfajában is rendkívül gazdag, hiszen a szárhegyi műhely szellemiségét közvetíti, az erdélyi táj és kultúra sajátos világán átszűrve, univerzális értékeket hordozva.
Külön öröm számunkra, hogy a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete 2024-től szoros együttműködésben dolgozik a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központtal, valamint a MAMŰ kulturális egyesülettel. Tavaly nyáron Gyergyószárhegyen egy egyedülálló művésztelepet hoztunk létre, ahol akadémikus mentorok vezették a fiatal művészek munkáját. Az első év rendkívüli sikerrel zárult, és reményeink szerint a jövőben is folytatódik ez az értékes kezdeményezés.
A Gyergyószárhegyi Művésztelep bizonyítja, hogy a nagyvárosi művészeti központoktól távol is születhetnek új tartalmi rétegeket feltáró, a globális kérdésekre érvényes válaszokat adó alkotások. Egy ilyen műhely nem csupán a helyi kulturális örökséget gazdagítja, hanem a nemzetközi művészeti színtéren is maradandó nyomot hagy.
A Magyar Művészeti Akadémia nevében gratulálok a Gyergyószárhegyi Művésztelep jubileumához, és elismerésemet fejezem ki a kiállításon bemutatkozó művészeknek, valamint a tárlat megvalósításában közreműködő Műcsarnok munkatársainak. Kívánom, hogy ez a kiállítás méltó emléket állítson az elmúlt 50 év munkásságának, és egyben inspirációt nyújtson a jövő művésznemzedékei számára.
Köszönöm figyelmüket, és kellemes időtöltést kívánok a kiállítás megtekintéséhez!"
Kiss János
Kiállító művészek:
Asztalos Zsolt, Baász Imre † (Ro), Balla József † (Ro), Baráth Fábián, Berze Imre (Ro), Bukta Imre, Ciupe Aurel † (Ro), Csóka Szilárd Zsolt (Ro), Csontó Lajos, Daradics Árpád, Elekes Károly, Éltes Barna (Ro), Erdélyi Gábor, Erős István, Ferencz S. Apor (Ro), Ferencz Zoltán (Ro), Gaál András † (Ro), Gaál József, Tatsunor Fuji (Jpn) Gerber Pál, Gisle Harr (Nor), Horváth Levente (Ro), Imre Mariann, Kim Woon-Young (Kor), Ko Seunghyun (Kor), Kolozsi Tibor (Ro), Kopacz Kund, Koter Vilmos (Ro), Kovács Kinga (Ro), Kusztos Endre † (Ro), Kulcsár Béla † (Ro), Koroknai Zsolt, Léstyán Csaba (Ro), Lipkovics Péter, Madaras Péter (Ro), Makkai István (Ro), Márton Árpád (Ro), Mayer Éva (Sk), Mircia Dumitrescu (Ro), Ionel Mihai (Ro), Molnár Ágnes Éva, Nagy Pál † (Ro), Nandesha Shanti Prakash (Ind), Opris Cristian (Ro), Ochirbat Enkhtaivan (Mgl), Pál Péter (Ro), Patrick Tagoe Turkson (Gha), Pető Hunor, Polgár Botond, Pokorny Attila, Posta Máté, Sánta Csaba (Ro), Siklódy Ferenc (Ro) Siklodi Zsolt † (Ro), Shirakava Masahiro † (Jpn), Stark István, Szabó Ábel, Szigeti G. Csongor, Szirtes János, Takashi Ikezawa (Jpn), Tasnádi József, Ütő Gusztáv (Ro), Vass Sándor, Zakariás István
Fotó: Nyirkos Zsófia
March 12, 2025
|
bukta imre
,
elekes károly
,
kiss jános
,
gaál józsef
,
szegő györgy
,
erdélyi bizottság
