Őszi irodalmi gála a Vigadóban
A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata november 9-én, a Pesti Vigadó dísztermében tartotta meg őszi irodalmi gáláját élénk érdeklődés közepette. A díszterem majdnem teljesen megtelt az élő magyar irodalomra kíváncsi olvasókkal, irodalmárokkal, barátokkal, rokonokkal.
Az est több mint két órán át tartott, és a felolvasásokat és rövid beszélgetéseket élő zenei produkciók színesítették. A prózai műveket és a verseket Blaskó Péter, Oberfrank Pál, Rátóti Zoltán, valamint Csurka László és Újhelyi Kinga színművészek tolmácsolták. A program rendkívül színes és változatos volt, hiszen a jelenkori magyar irodalom olyan ismert és elismert alkotóitól hangzottak el művek, mint Czakó Gábor, Fekete Vince, Ferdinandy György, Ferenczes István, Grendel Lajos, Jókai Anna, Kovács István, Nagy Zoltán Mihály, Tamás Menyhért, Tőzsér Árpád, Vathy Zsuzsa, Vári Fábián László. A rendezvény szervezőinek nyilvánvaló szándéka volt, hogy ne csak az anyaországi alkotók, hanem a határon túliak is ugyanolyan súllyal legyenek képviselve az esten.
Személyesen is jelen volt Grendel Lajos a Felvidékről és Vári Fábián László Kárpátaljáról. Velük is, miként Kovács Istvánnal és Dubrovay László zeneszerzővel is, rövid beszélgetésekre került sor. Grendel Lajos az 1968 prágai tavasz illúzióit és ellentmondásait idézte fel, Kovács István pedig az 1956-os magyar forradalmat és azt, hogy az a bizonyos tizenkét nap a szeretet időszaka volt. Vári Fábián László a kárpátaljai magyarok több mint fél évszázados kálváriájáról beszélt az egybegyűlteknek. Dubrovay László pedig, akinek a művei felcsendültek az est folyamán, vers és zene kapcsolatáról fejette ki gondolatait Mezey Katalinnak, az Irodalmi Tagozat vezetőjének. Dubrovay versmegzenésítéseit, köztük Nagy László Ki viszi át a Szerelmet című híres költeményének zenébe öltöztetését, Virág Emese zongoraművész, Meláth Andrea énekművész előadásában élvezhette a közönség. Emellett Balázs János Liszt-díjas zongoraművész Dubrovay László két zongorára írt művét adta elő.
Az esten – az akadémikusok szavazatai alapján – könyv-nívódíjban részesült a 84 esztendős Mács József Az elcsatolt vagon című regényéért és a 38 éves Csender Levente az Egyszer majd el kell mondani című, válogatott és új novelláit tartalmazó kötetéért.
Személyesen is jelen volt Grendel Lajos a Felvidékről és Vári Fábián László Kárpátaljáról. Velük is, miként Kovács Istvánnal és Dubrovay László zeneszerzővel is, rövid beszélgetésekre került sor. Grendel Lajos az 1968 prágai tavasz illúzióit és ellentmondásait idézte fel, Kovács István pedig az 1956-os magyar forradalmat és azt, hogy az a bizonyos tizenkét nap a szeretet időszaka volt. Vári Fábián László a kárpátaljai magyarok több mint fél évszázados kálváriájáról beszélt az egybegyűlteknek. Dubrovay László pedig, akinek a művei felcsendültek az est folyamán, vers és zene kapcsolatáról fejette ki gondolatait Mezey Katalinnak, az Irodalmi Tagozat vezetőjének. Dubrovay versmegzenésítéseit, köztük Nagy László Ki viszi át a Szerelmet című híres költeményének zenébe öltöztetését, Virág Emese zongoraművész, Meláth Andrea énekművész előadásában élvezhette a közönség. Emellett Balázs János Liszt-díjas zongoraművész Dubrovay László két zongorára írt művét adta elő.
Az esten – az akadémikusok szavazatai alapján – könyv-nívódíjban részesült a 84 esztendős Mács József Az elcsatolt vagon című regényéért és a 38 éves Csender Levente az Egyszer majd el kell mondani című, válogatott és új novelláit tartalmazó kötetéért.
