Nemzedékről nemzedékre
„A kultúra nem volt, nincs és nem lesz hagyomány nélküli. A kultúra sok generáció keserves munkája, mélyen megszántott talaj, egyszóval: tradíció."
Fülep Lajos
A bevezető előadást „Sokat gondolkoztam a régi atyákról…" – gondolatok a magyar népművészetről címmel Harangozó Imre Erdélyi Zsuzsanna-díjas néprajzkutató, az MMA köztestületi tagja tartotta. Emlékeztetett rá, hogy a népi-keresztény kalendárium szerint ez a nap a "Földtiltó" Boldogasszony szeplőtelen fogantatásának napja, hiszen ahogy tartották: „innentül kezdve ne szúrkájják a fődet, hagyják békibe'". Rámutatott: a kultúra régen egységes volt, nem voltak művészek – rítus volt. A művészetnek nem közönsége volt, hanem közössége. A humanizmusban fordult ez meg, amikor a művész elkezdte aláírni a művét. Ezzel megjelent a sznobizmus is, ami ezt a fajta művészetet azóta is "élteti". Mindezzel szemben az ősi rend szerint a tárgyak, díszitések Istennek készültek. Ezért is fontos, hogy a népművészethez a lélek felől közelítsünk. Harangozó Imre előadását úgy összegezte, hogy a közösségnek három köteléke van:
- a közös kommunikáció (nyelv, szokások stb.)
- a közös hit
- és a közös származástudat.
Ahhoz, hogy egy kultúra fennmaradjon, ezeket a kötelékeket kell megtartani.
Az előadás után Vetró Mihály Erdélyi Zsuzsanna-díjas népművész, az MMA levelező tagja, az „Életgazdagság" című kiállítás vezető kurátora és Horváth Szilárd Táncsics Mihály-díjas médiaszakember, a Gödi Búzaszem Iskola alapító igazgatója vezetésével Ament Éva bútorfestő népi iparművész, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége alelnöke, B. Szendrő Csilla tojásíró, néprajzkutató, a Népművészet Mestere, Kovács László, az „Életgazdagság" című kiállítás társkurátora, fazekas, a Népművészet Mestere, az MMA köztestületi tagja, valamint Gosztonyi Zoltán, az „Életgazdagság" kiállítás társkurátora, fafaragó, a Népművészet Mestere, az MMA köztestületi tagja beszélgettek a népművészet aktuális kérdéseiről, elsősorban arról, hogy a tárgyalkotó népművészetben nem történt meg az az áttörés, mint ami Bartók és Kodály révén a zenében. A népművészetet, szerepét félreértik, a hagyományt tévesen értelmezik, ezért van még ma is hatalmas elcsúszás az akadémiai néprajz és az élő, kortárs népművészet művelői között.
A tanácskozáson átadták a tagozat Elismerő Oklevelét is Benő-Nagy Rékának, a Nádudvari Kézműves Iskola intézményvezetőjének és Benő Tamás kézművesnek, szakoktatónak.
A Magyar Művészeti Akadémia tagozatai évente öt, pénzjutalommal járó Elismerő Oklevelet adományozhatnak. 2022-ben a Népművészeti Tagozat az Őrségi Fazekasok Egyesületének, a Kárpátaljai Magyar Turisztika Tanács egyesület részére, továbbá három fiatal népművésznek: Benő-Nagy Rékának, Sósné Mihalkó Emesének és Tankó Elődnek adott ilyen elismerést.
A rendezvény házigazdája: Szerényi Béla, az MMA levelező tagja volt, aki zenésztársaival (Bokros Trió) a muzsikát is biztosította.
A tanácskozást követően Vetró Mihály tartott kurátori tárlatvezetés az „Életgazdagság" népművészeti kiállításon.
„A néphagyomány szerves kultúra, mert ember és ember közvetlen kapcsolatából alakult közösségek hordozzák. A néphagyomány azért is nemzetfenntartó, mert közösséget formál és tételez fel, ez a létformája."
Andrásfalvy Bertalan
Andrásfalvy Bertalan "Életgazdagság" című kötete teljes terjedelmében térítésmentesen és szabadon olvasható, letölthető a világhálón. Elérhetősége: https://oniarchivum.hu/kincstar/letoltheto-kiadvanyaink/andrasfalvy-bertalan-eletgazdagsag
További letölthető kiadványok ide kattintva érhetők el.
A szakmai tanácskozáshoz kapcsolodó, szintén itt található kiadvány: Anyanyelvű kultúra, nemzeti önazonosság, művészettel nevelés tanulmánykötet
