Lelkes Márk szobrászművész alkotásainak erős kisugárzása van. A csepeli Béke téren Vízkeresztkor felavatott Prokop Péter-mellszobor is felkelti a ma emberének érdeklődését a 20. század vérzivataros évtizedei, az 1919-től 2003-ig élt pap-festő sorsa és művei iránt. „A meghívón a művész önarcképe köszönt ránk: az arcot remekművű, határozott fekete tollvonásokkal alakította, és élénk színekkel, pirossal, kékkel dinamikusan modellálta, mindez a szívében égő nagy szeretetet sugározza: Péter atya a Teremtő és az Úr által teremtett ember szolgálatának szentelte az életét – idézte fel a pap-festő pályaívét Prokopp Mária művészettörténész az emlékpark avatásán.  –  Prokop Pétert 1942 tavaszán szentelték pappá Kalocsán. A fiatalember 1945-ben megkezdte festőművészeti tanulmányait Budapesten, a Képzőművészeti Főiskolán, ahová kimondottan azzal a szándékkal küldte az érseke, hogy tökéletesítse tehetségét, és segítse majd az egyházmegye művészeti életét, főképpen az iskolai oktatást. De még a diploma megszerzése előtt jött a fordulat éve, 1948, és államosították az egyházi iskolákat. Így érkezett el 1956… A harmincnyolc éves Prokop Pétert szeretett tanára, Belon Gellért 1957 január elején arra biztatta, hogy távozzon Rómába, a Pápai Magyar Intézetbe. A római Művészeti Akadémián befejezhette a tanulmányait, és részesévé válhatott az európai művészeti életnek."
 
A Pápai Magyar Intézet kápolnájának 1958-ban készült festésével mutatkozott be Prokop Péter Rómában. Egymást követték a megbízatások az „örök városban", majd az USA-ban is, ahol Péter atya 1962 és 64 között hatalmas együtteseket festett, többek között az Indiana állambeli South Bend Magyarok Nagyasszonya templomában. Prokopp Mária elmondta: „E városban nőtt fel előző pápai nunciusunk, akiben az anyja révén magyar vér csörgedezik, s aki többször is szólt arról az örömről, amit a kalocsai, tiszta élénk színekkel megjelenített Istenanya jelentett számára a magyar templomban."

Prokop Péter 1965-től a Szent István Zarándokház építését vezette Rómában, 1967-re elkészült a kápolna művészi kialakítása, az üvegablakok és oltárfreskók, valamint a berendezés is. 1969-re megalkotta a Róma közeli Prima Porta klinikai együttes hatalmas templomának művészi díszítését, az ötven négyzetméteres szentélyfreskót, az üvegablakokat és a berendezést. „Közben igyekezett kapcsolatot tartani a hazájával is – mondta a művészettörténész –,1962-ben hazaküldte a Szent Erzsébet-oltárképét Mélykútra és Kaskantyú temploma számára a remekművű triptichont 1970-ben. Még ebben az évben azzal a kéréssel hívta Fatimába Kondor Lajos, helyi plébános, hogy készítse el az 56-os magyarok adományaiból létesített Magyar Kálvária utolsó stációjánál épült Szent István-kápolna üvegablakait a magyar szentek ábrázolásával. 1973-ban Péter atya ismét Amerikában dolgozott, az Ohio állambeli Toledoban, majd 1974-ben a dél-Itáliai Genazzano jeles Mária-kegyhelyén készített hatalmas üvegablakot. 1986-ban a kalocsai székesegyház egyik mellékoltára számára hazaküldte a remekművű Szent Ferenc-képét. 1993-ban ismét meghívta Kondor atya, hogy a fatimai jelenés ábrázolásával mozaikképet készítsen a Kápolna mennyezetére."
 
Prokop Péter Itália-szerte rendszeresen kapott meghívásokat, hogy a szélesebb közönséggel is megismertesse újabb és újabb képeit. Az északi Comói-tótól Nápolyig számos kiállítása volt, és 1978-tól – amikor már lehetett – itthon is megörvendeztette tárlataival honfitársait. Negyvenkét év római emigráció után 1999-ben végleg hazaköltözött, és Csepelt választotta állandó lakhelyéül. Bár 2003-as haláláig „csak ritkán mutatkozott – emlékezett Péter atyára Prokopp Mária –, ugyanis lázasan dolgozott: tudta, hogy még sok feladata van! A Teremtőtől kapott kettős hivatása, a lelkipásztori és a művészi, elválaszthatatlanul erősítette egymást." Segítségével épült fel a Béke téren a Kalocsai Iskolanővérek Szent József Otthona – erre emlékeztet az épület falán 2010-ben elhelyezett emléktábla, amelyet minden év január 6-án, a művész születésnapján megkoszorúz a helyi önkormányzat. A csepeliek szerették a pap-festőt: Prokop Péter avatta fel 2003-ban Erdei Éva Munkácsy-díjas képzőművész galériáját, „ott volt látható az első önálló csepeli kiállítása, és ott született meg az emlékét őrző Prokop-Péter-díj is, amelyet a csepeli önkormányzat támogatásával adunk át minden év júniusában" – erősítette meg Prokopp Mária. – A pap-festő művészetének legnagyobb hazai gyűjteményét a kalocsai érsekség őrzi, mivel az alkotó a kalocsai egyházmegye papja volt, Prokop Péter legnagyobb állandó kiállítása azonban Csepelen található, a Szent József Otthonban, amelynek a szakmai felelőse az esztergomi Keresztény Múzeum.
 
Tóth Ida
Fotó: Facebook