Gulyás Gergely, Vashegyi György (fotó: MMA)
Jelentősen nő a kultúrstratégiai intézmények támogatása
A 17 kultúrstratégiai intézmény állami támogatása 2021-től összesen mintegy 15 milliárd forinttal nő, ez lehetővé teszi az intézmények kiszámítható és magas színvonalú működését a 2021–2025. években. A Nemzeti Kulturális Tanács a következő időszakban elkészíti az egyes kulturális területek egészére vonatkozó, 2022–2026. évekre kiterjedő stratégiákat is, melyek megvalósításához a 2022. évtől kezdődően javasolja majd a Kormánynak többletforrások hozzárendelését. A többletforrások célja, hogy a nemzet kulturális örökségének megőrzése és gyarapítása szempontjából stratégiai jelentőségű intézmények zavartalanul működhessenek a koronavírus-járvány okozta nehézségek után is. Az erről szóló megállapodást a Pesti Vigadóban jelentette be Gulyás Gergely miniszter és Vashegyi György MMA-elnök, a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke.
A Nemzeti Kulturális Tanács tagjait adó tizenhét kultúrstratégiai intézmény állami támogatása 2021-től 13,5 milliárd, 2022-től 17 milliárd forinttal emelkedik – jelentette be Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 2021. július 26-án Budapesten. A hétfőn megjelenő kormányhatározat a 2021 és 2025 közötti időszakra vonatkozik. Az idei többletforrásokat a kabinet augusztus 1-jével, illetve október 1-jével biztosítja, a jövő évtől a költségvetés normális rendje szerint történik a támogatás – tette hozzá. Azt remélik, hogy ez mérföldkövet jelent majd, méltó kereteket és anyagi biztonságot teremt a kultúrában dolgozók számára – mutatott rá Gulyás Gergely, hozzáfűzve, hogy a pluszjuttatásoknál figyelembe veszik az egyes intézmények különböző működési formáit, ugyanakkor tekintettel vannak arra, hogy a magyar kultúra megbecsültsége szorosan összefügg az ország megbecsültségével.
A kulturális élet szereplői a közösségi élet újraindításának motorjai, ezért a szektor anyagi és szakmai elismerésére nagy hangsúlyt fektet a kormány. Magyarország kulturális nagyhatalom, és úgy tűnik, az idei gazdasági növekedés módot ad a terület kiemelt kezelésére. Gulyás Gergely felidézte, hogy a Nemzeti Kulturális Tanács megalakulásáról 2019 decemberében döntött a kormány. A cél az volt, hogy legyen egy, a nemzeti kultúra összefogásáért felelős szervezet, amely időről időre megvitatja azokat a stratégiai kérdéseket, amelyekkel a kulturális terület találkozik. A magyarországi kultúrstratégiai intézmények közé tartozik a Nemzeti Színház, a Magyar Állami Operaház, a Budapesti Operettszínház, a Nemzeti Artista-, Előadó- és Cirkuszművészeti Központ, a Müpa, a Honvéd Együttes, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Magyarságkutató Intézet, a Hagyományok Háza, a Néprajzi Múzeum, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet és a Nemzeti Filmintézet. A Nemzeti Kulturális Tanács tagja a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kulturális szféra nem sokkal a Nemzeti Kulturális Tanács megalakulása után a koronavírus-járvány miatt máris komoly nehézségekkel szembesült, hiszen megszűntek a rendezvények, bezártak a múzeumok, és az online világ kivételével jó ideig nem voltak adottak a feltételek, amelyek biztosították volna a megfelelő működés lehetőségeit. „A Nemzeti Kulturális Tanács ennek ellenére kifejezetten aktív volt, többször találkoztunk és látszott, hogy a vezetőknek pontos képe van intézményeik jövőjéről, a magyar kultúrában elfoglalt helyéről" – hangsúlyozta Gulyás Gergely.
Vashegyi György, az MMA és egyben a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke azt mondta: a magyar kultúra történetében korábban nem nagyon fordult elő, hogy a magyar kultúra működésének gerincét adó intézményeket ötéves folyamatra tervezhető háttér biztosításával lássa el a mindenkori kormány. „Megnyílt az út az intézményekhez tartozó, az általuk leírt terület kulturális stratégiáinak elkészítése előtt. Reményeink szerint erről, a 2022 és 2026 közötti időszakra vonatkozóan még ebben a naptári évben szintén döntést fog hozni a kormány" – fűzte hozzá Vashegyi György.
A kulturális élet szereplői a közösségi élet újraindításának motorjai, ezért a szektor anyagi és szakmai elismerésére nagy hangsúlyt fektet a kormány. Magyarország kulturális nagyhatalom, és úgy tűnik, az idei gazdasági növekedés módot ad a terület kiemelt kezelésére. Gulyás Gergely felidézte, hogy a Nemzeti Kulturális Tanács megalakulásáról 2019 decemberében döntött a kormány. A cél az volt, hogy legyen egy, a nemzeti kultúra összefogásáért felelős szervezet, amely időről időre megvitatja azokat a stratégiai kérdéseket, amelyekkel a kulturális terület találkozik. A magyarországi kultúrstratégiai intézmények közé tartozik a Nemzeti Színház, a Magyar Állami Operaház, a Budapesti Operettszínház, a Nemzeti Artista-, Előadó- és Cirkuszművészeti Központ, a Müpa, a Honvéd Együttes, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Magyarságkutató Intézet, a Hagyományok Háza, a Néprajzi Múzeum, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet és a Nemzeti Filmintézet. A Nemzeti Kulturális Tanács tagja a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kulturális szféra nem sokkal a Nemzeti Kulturális Tanács megalakulása után a koronavírus-járvány miatt máris komoly nehézségekkel szembesült, hiszen megszűntek a rendezvények, bezártak a múzeumok, és az online világ kivételével jó ideig nem voltak adottak a feltételek, amelyek biztosították volna a megfelelő működés lehetőségeit. „A Nemzeti Kulturális Tanács ennek ellenére kifejezetten aktív volt, többször találkoztunk és látszott, hogy a vezetőknek pontos képe van intézményeik jövőjéről, a magyar kultúrában elfoglalt helyéről" – hangsúlyozta Gulyás Gergely.
Vashegyi György, az MMA és egyben a Nemzeti Kulturális Tanács elnöke azt mondta: a magyar kultúra történetében korábban nem nagyon fordult elő, hogy a magyar kultúra működésének gerincét adó intézményeket ötéves folyamatra tervezhető háttér biztosításával lássa el a mindenkori kormány. „Megnyílt az út az intézményekhez tartozó, az általuk leírt terület kulturális stratégiáinak elkészítése előtt. Reményeink szerint erről, a 2022 és 2026 közötti időszakra vonatkozóan még ebben a naptári évben szintén döntést fog hozni a kormány" – fűzte hozzá Vashegyi György.
