Felszabadító érzés, hogy nem egy borzasztó történethez kell érdekes vizualitást kitalálni
Megnyílt a Ferenczfy-Kovács Attila tervezte Puskás Múzeum
A magyar labdarúgás napján, november 25-én nagyszabású ünnepségen adták át a Puskás Múzeumot a Puskás Aréna toronyépületében. Az állandó kiállítás nemcsak Puskás Ferencnek, az egész Aranycsapatnak állít különleges emléket. A Puskás Múzeum Ferenczfy-Kovács Attila Kossuth- és Balázs Béla-díjas építőművész, dizájner, a nemzet művésze tervei alapján készült.
A magyar labdarúgás napján, november 25-én nagyszabású ünnepségen adták át a Puskás Múzeumot a Puskás Aréna toronyépületében. Az állandó kiállítás nemcsak Puskás Ferencnek, az egész Aranycsapatnak állít különleges emléket. A Puskás Múzeum Ferenczfy-Kovács Attila Kossuth- és Balázs Béla-díjas építőművész, dizájner, a nemzet művésze tervei alapján készült.
1953. november 25-én, a londoni Wembley Stadionban játszotta „az évszázad mérkőzését" az angol futballválogatott és a legendás Aranycsapat, melyen a Puskás Ferenc vezette magyar nemzeti tizenegy győzött 6:3 arányban. A diadal történelmi jelentőségű volt, hiszen az angol futball addigi 90 éve alatt először fordult elő, hogy egy kontinensről érkezett válogatott saját otthonában győzze le Angliát. A Magyar Labdarúgó Szövetség a sporttörténeti győzelem emlékére és az Aranycsapat tiszteletére 1993-ban, a mérkőzés 40. évfordulóján november 25-ét a magyar labdarúgás napjává nyilvánította. Az MLSZ ezen a napon minden esztendőben megemlékezik a legendáiról, az Aranycsapatról és valamennyi válogatott labdarúgójáról, sportszakembereiről.
Az újonnan nyíló múzeumot Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel, beszédet mondott Emilio Butragueno, a Real Madrid igazgatója, valamint Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója, a múzeum vezető kurátora. Úgy fogalmazott, lesz folytatása az Aranycsapat mítoszának. Tartoztunk még a magyar és a világfutballnak, az ide látogató százezreknek, saját magunknak, de elsősorban Öcsi bácsinak és zseniális magyar csapattársainak azzal, hogy itt, a róla elnevezett, immár ismét világhírű stadionban méltó emléket állítunk nekik. A Puskás Múzeum létrehozásával most ezt a feladatot teljesítettük - közölte Orbán Viktor, köszönetet mondva a Puskás Aréna toronyépületében megnyílt kiállításért Schmidt Mária vezető kurátornak és munkatársainak.
Elévülhetetlen érdemei vannak a Puskás Múzeum megteremtésében Ferenczfy-Kovács Attila Kossuth-díjas építésznek, a nemzet művészének, az MMA levelező tagjának, aki a kiállítótereket tervezte. Az alkotó így nyilatkozott korábban erről a feladatáról: „Nagyon különbözik az eddigi munkáimtól. Schmidt Máriával idestova huszonkét éve szinte kizárólag csak tragikus témákkal foglalkozunk: a dél-vidéki vérengzés, a holokauszt, emberek iparszerű kiirtása, pogromok, tragédiák... Felszabadító érzés, hogy nem egy borzasztó történethez kell érdekes vizualitást kitalálni, hanem egy fantasztikusan tehetséges, kedves, jólelkű, világhírű magyar futballistával foglalkozhatok. Sokat utazom, de bárhová sodor az élet, amint megtudják az emberek, hogy magyar vagyok, azonnal Puskás nevét mondják: Puszkász, Puszkász. Mindenhol tudják, ki volt ő. Nagyon is helyénvaló, hogy végre kap egy múzeumot. Ráadásul a Puskás stadion melletti épületben. Az egykori Népstadiont teljesen lebontották és újjáépítették. A valahai Népstadionhoz épült toronyépület - ahol a múzeum lesz - nem lett végül "torony", négy emeletet építettek csupán. Mivel azonban toronynak készült eredetileg, brutális pillérek vannak az épület belsejében - statikailag erre szükség lett volna, ha sok emeletet terveznek. Mária első kérése volt, hogy nem akarja ezeket a pilléreket látni az épületben. Mondtam neki, hogy ezeket nem tudjuk kiszedni, mert akkor összedől a ház. "Mindegy, akkor valahogy tüntesd el."- mondta. Ez volt az egyik legkomolyabb feladat, hogy találjak egy kreatív megoldást - természetesen, minden emeleten valami mást -, ami eltüntetni ezeket a pilléreket. Nem mondom el, hogy milyen módszerrel, de sikerült a feladat. Majd, ha megnyílik a múzeum, mindenki megláthatja." – nyilatkozta Ferenczfy-Kovács Attila.
A Múzeumról készült filmet itt lehet megnézni:
Az újonnan nyíló múzeumot Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel, beszédet mondott Emilio Butragueno, a Real Madrid igazgatója, valamint Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója, a múzeum vezető kurátora. Úgy fogalmazott, lesz folytatása az Aranycsapat mítoszának. Tartoztunk még a magyar és a világfutballnak, az ide látogató százezreknek, saját magunknak, de elsősorban Öcsi bácsinak és zseniális magyar csapattársainak azzal, hogy itt, a róla elnevezett, immár ismét világhírű stadionban méltó emléket állítunk nekik. A Puskás Múzeum létrehozásával most ezt a feladatot teljesítettük - közölte Orbán Viktor, köszönetet mondva a Puskás Aréna toronyépületében megnyílt kiállításért Schmidt Mária vezető kurátornak és munkatársainak.
Részlet a kiállításból (terv)
Elévülhetetlen érdemei vannak a Puskás Múzeum megteremtésében Ferenczfy-Kovács Attila Kossuth-díjas építésznek, a nemzet művészének, az MMA levelező tagjának, aki a kiállítótereket tervezte. Az alkotó így nyilatkozott korábban erről a feladatáról: „Nagyon különbözik az eddigi munkáimtól. Schmidt Máriával idestova huszonkét éve szinte kizárólag csak tragikus témákkal foglalkozunk: a dél-vidéki vérengzés, a holokauszt, emberek iparszerű kiirtása, pogromok, tragédiák... Felszabadító érzés, hogy nem egy borzasztó történethez kell érdekes vizualitást kitalálni, hanem egy fantasztikusan tehetséges, kedves, jólelkű, világhírű magyar futballistával foglalkozhatok. Sokat utazom, de bárhová sodor az élet, amint megtudják az emberek, hogy magyar vagyok, azonnal Puskás nevét mondják: Puszkász, Puszkász. Mindenhol tudják, ki volt ő. Nagyon is helyénvaló, hogy végre kap egy múzeumot. Ráadásul a Puskás stadion melletti épületben. Az egykori Népstadiont teljesen lebontották és újjáépítették. A valahai Népstadionhoz épült toronyépület - ahol a múzeum lesz - nem lett végül "torony", négy emeletet építettek csupán. Mivel azonban toronynak készült eredetileg, brutális pillérek vannak az épület belsejében - statikailag erre szükség lett volna, ha sok emeletet terveznek. Mária első kérése volt, hogy nem akarja ezeket a pilléreket látni az épületben. Mondtam neki, hogy ezeket nem tudjuk kiszedni, mert akkor összedől a ház. "Mindegy, akkor valahogy tüntesd el."- mondta. Ez volt az egyik legkomolyabb feladat, hogy találjak egy kreatív megoldást - természetesen, minden emeleten valami mást -, ami eltüntetni ezeket a pilléreket. Nem mondom el, hogy milyen módszerrel, de sikerült a feladat. Majd, ha megnyílik a múzeum, mindenki megláthatja." – nyilatkozta Ferenczfy-Kovács Attila.
A Múzeumról készült filmet itt lehet megnézni:
