
Elhunyt Kósa Ferenc filmrendező
Az MMA néhai tagjától, Kósa Ferenctől 2019. január 11-én, pénteken 15:00 órakor vesznek végső búcsút a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában. A gyászjelentés itt megnyitható.
„…Őrizd az embert. Magadban, hogy jogod legyen a szóhoz, hogy súlya lehessen szavaidnak, hogy méltó maradj a munkádhoz, mert a mű, amit alkotsz, mindig kifejez téged. Őrizd az embert, mert hivatásod nem más, mint elkötelezettség, nem kevesebb, mint szabaddá tenni másokat. Őrizd az embert. A szabadság rendjét soha, egyetlen pillanatra se téveszd össze a rend szabadságával. Őrizd a szabadságot, mert csak addig vagy ember, amíg szabad akarsz lenni. Őrizd az embert. Ha lehet: életeddel, ha lehet: munkáddal, ha nem lehet: haláloddal. S ha reggel újra látod, amint felelősségük elől saját hátuk mögé bújnak az emberek, a szemed se rebbenjen. Végezd a dolgod. Gondolj a Napra. Ő se szól, csak fölkel és járja az útját…" (Kósa Ferenc)

Kósa Ferenc 1937. november 21-én született Nyíregyházán.
Tanulmányait a Széchenyi István Közgazdasági Technikumban (Nyíregyháza, 1952–1956) és a Színház és Filmművészeti Főiskola, rendező szakán (1959–1963) végezte.
1963-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat rendezője, 1976-tól az Objektív Stúdió egyik alapítója, a stúdió művészeti tanácsának tagja; 1988-tól Szabó Istvánnal együtt a stúdió művészeti vezetője volt.
A Tízezer nap című diplomafilmje kapcsán összehozta a sors Csoóri Sándorral és Sára Sándorral. Az emberi életről, valamint a történelem és a társadalom alapkérdéseiről igen hasonlóan vélekedtek, ez a lelki és szellemi rokonság lett közös alkotómunkájuk alapja.
A filmet váratlanul meghívták Cannes-ba, a Nemzetközi Filmfesztiválra, ahol magas szakmai és erkölcsi elismerésben részesült: elnyerte a legjobb rendezésért járó nagydíjat. A nemzetközi elismerés után a film bejárta a nagyvilágot; több mint ötven országban vetítették, a Tízezer nap ma már nemcsak a magyar, hanem az egyetemes filmtörténet klasszikus értékei közé tartozik.
A Csoóri–Kósa–Sára alkotóhármas közös munkájából több jelentős magyar film született: Ítélet, Feldobott kő, Nincs idő, Hószakadás, A mérkőzés vagy a József Attila önéletírása alapján készült Öngyilkosság. Életművében fontos helyet foglal el A másik ember című filmje, amelyben a világháborúval és az 1956-os forradalommal kapcsolatos élményeit összegezte. Dokumentumfilmjei közül jelentősek a Balczó András vívódásairól szóló Küldetés és a dr. Béres József tudományos kutató küzdelmeiről készült Az utolsó szó jogán című film. Televíziós munkái közül kiemelkedik a Nagy Lászlóval közösen készített Tűz vagyok, valamint a Szeretném, ha szeretnének című filmek.
Hivatásához elválaszthatatlanul hozzátartozott a forgatókönyvírás és a fotózás is.
Kósa Ferencet 1990-ben országgyűlési képviselővé választották. Parlamenti tevékenysége során számos közpolitikai feladatot látott el. Aktív szerepet játszott az 1996-os médiatörvény, később pedig a filmtörvény megalkotásában, s elnöke volt a Magyar Történelmi Film Közalapítványnak.
Filmrendezői tevékenységét Magyar Örökség díjjal és Hazám-díjjal is elismerték, 2008-ban pedig a filmszakma megválasztotta a Magyar Mozgókép Mesterének. A Magyar Művészeti Akadémiának 2012-től volt rendes tagja.
A Magyar Művészeti Akadémia idén jelentette meg filmes monográfiáját Kósa Ferencről Őrizd az embert címmel. A DVD-melléklettel is ellátott kötet elemzések, visszaemlékezések, interjúk során keresztül mutatja be a rendező pályáját.