Harmincöt évet kellett várni az első, elektronikus zongoraverseny élő előadására – hangsúlyozta az MTI-nek Dubrovay László zeneszerző, az MMA rendes és elnökségi tagja az évadnyitó hangverseny előtt. Hozzáfűzte: az 1982-ben írt darab felvételén, amelyet a Hungaroton adott ki, Kocsis Zoltán zongorázott, élő előadás viszont nem volt, mert akkoriban nem voltak adottak a technikai feltételek. Nem lehetett megoldani, hogy színpadon zenekarral párosítva lehessen előadni a darab újszerű hangzásait, amelyek a zongora hangjának szintetizátoron keresztüli modulálásából születtek.
„A live electronic műfajban ilyen mű nem keletkezett előtte és azt hiszem, utána sem" – mondta Dubrovay László, aki Kölnben tanult zeneszerzést Karlheinz Stockhausennél, elektronikus zenét pedig Hans-Ulrich Humpertnél. Hazatérése után több olyan művét is rögzítették, amelyekben többféle felállásban, kamarazenével és szólójátékkal párosította az elektronikát. Mint fogalmazott, az elektronika zenekarral vegyítése a következő lépés volt.
Az olyan kitűnő előadók, mint például Geiger György trombitaművész vagy Bazsinka József tubaművész segítségével rengeteg új hangzást lehetett létrehozni, amelyeket soha nem használtak ezeken a hangszereken. Mindez összepárosítva a szintetizátor és zongora által kínált új akusztikai hangzásvilággal izgalmas új hangszín-kombinációkra nyújtott lehetőséget – mesélt a háromtételes darab hanganyagáról Dubrovay László. Kitért arra is: a darab szerkezetében csatlakozott Bartók Béla kétpólusú hangrendszeréhez, amelyet tovább is fejlesztett, kihasználva például az átalakított hangszín-modulációs lehetőségeket is a hang „belsejében".
A korszerű hangzásvilágot vitte tovább Dubrovay László Második és Harmadik zongoraversenyében is. A másodikban szintetizátor nélkül lépett tovább, olyan harmóniarendszer kialakításával, ami sokkal nagyobb teret engedett a dallamok használatának. Úgy fogalmazott, egy anyagból mindig ki akar törni a melódia, így a 2010-ben írt Harmadik zongoraversenyben – hasonlóan Bartók Béla zongoraversenyeinek klasszicizálódásához – az Első zongoraversenyre jellemző feszültségek kisimulása, az egész mű sokkal harmonikusabbá válása érhető tetten. A 74 éves zeneszerző hozzáfűzte: az egytételes művön belül négy különböző zenei intonáció fedezhető fel, az egészből mégis egy olyan nagy szonátaforma bontakozik ki, amely egyszerre romantikus, klasszikus és egyfajta összegzése is az élete során „végigjárt" gazdag hangzásvilágnak. A két zongoraverseny mellett Kodály Zoltán Galántai táncok című művét és a Háry János-szvitet is előadják a koncerten a zeneszerző születésének 135. és halálának 50. évfordulója alkalmából.
Összességében konzervatív lesz a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) csütörtöki budapesti évadnyitó koncertje – jelentette ki Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas karmester az M1 csatorna vasárnapi műsorában.
Az érdemes művész szerint a koncert megfogalmazza a 20. és a 21. század fordulójának zeneszerzői kérdéseit és válaszait, és felmutatja azokat a gyökereket – így Kodály Zoltán munkásságát –, amelyeket nem érdemes és nem is lehet megtagadni.
Balázs János az M1 Aktuális műsorában azt mondta, az első, 1981-ben keletkezett zongoraverseny egészen különleges hangzásvilágú: egy szintetizátor torzítja majd el, amit ő játszik. A darab a lét kérdéseit feszegeti – hangsúlyozta.