Fotó: szolnokimuvesztelep.com
Átadták a megújult Szolnoki Művésztelepet
Átadták a Modern városok programban megújult csaknem százhúsz éves Szolnoki Művésztelepet. Minden épületet felújítottak, még a művészek által évtizedekkel korábban épített bástya is megújult a Művésztelepen. Emellett két új épület is helyet kapott a telepen: egy szobrászati és egy grafikai terem. A város és a Szolnoki Művészeti Egyesület által szervezett átadó ünnepségen felolvasták Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere üzenetét, melyben kiemelte, hogy a magyar művészet, kultúra nem csupán egy-egy kiváló alkotásból áll, hanem kizárólag minden művészeti ág számos, érdemes alkotásának összegzéseként értelmezhető.
A felújítás célja a meglévő művészeti és kulturális tevékenységekhez szükséges infrastruktúra biztosítása a műtermek, művészlakások és alkotóterek felújításával, emellett rendezvényteret, látványműtermeket is kialakítottak. A beruházás során rendezvénytérként, kiállítóhelyként új funkciót kapott a művésztelep kertjében található úgynevezett Művésztorony, továbbá öntőműhely is létesült.
Fülöp Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára a megnyitó ünnepségen hangsúlyozta: a művésztelep múltját és jelentőségét tekintve túlmutat az izmusok gyakran homályba vesző, vélt aktualitásán. Szólt arról, hogy Szolnok időtálló, egyetemes művészeti értéket képvisel, és ezt jól mutatja, hogy többek mellett Zombory Lajos, Szlányi Lajos, majd a harmincas évek körül Aba-Novák Vilmos és Kovács Margit is bekapcsolódott a művésztelep szakmai munkájába.
Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere (Fidesz–KDNP) az egyik legjelentősebb beruházásnak nevezte a Szolnoki Művésztelep fejlesztését. A felújítás célja a meglévő művészeti és kulturális tevékenységekhez szükséges infrastruktúra biztosítása a műtermek, művészlakások és alkotóterek felújításával, emellett rendezvényteret, látványműtermeket is kialakítottak. A fejlesztés másik célja, hogy turisztikai, tematikus sétány alakuljon ki a városban. A mintegy négy kilométeres túraútvonal részét képezi a megújult művésztelepen kívül egyebek közt a felújított vártemplom és a RepTár Szolnoki Repülőmúzeum is.
Pogány Gábor Benő, a Szolnoki Művészeti Egyesület elnöke elmondta, hogy a művésztelepen zajló felújítás során elkészült a grafikai műterem, a szobrászműhely és a kibővített funkciójú két pavilon, amelyben műtermes lakások, tetőtér is található. Kitért arra is, hogy nagy hangsúlyt fektetnek az utánuk következő művészgeneráció felnevelésére.
Az eseményen mások mellett részt vett dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára is.
Verebes György festőművésszel, a Szolnoki Művésztelep vezetőjével az Országút című folyóirat legutóbbi számában közölt cikkében a lap munkatársa beszélgetett a felújított művésztelepről, a fejlesztésekről, a művésztelep kultúrában betöltött szerepéről és jövőbeli terveikről.
Magyarország legrégebbi művésztelepét Szolnok legszebb részén, a Zagyva folyó partján adták át 1902 júniusában azzal a céllal, hogy egyedülálló lehetőséget biztosítson legtehetségesebb művészeinknek, hogy a lehető legjobb körülmények között alkothassanak. Az azóta eltelt 118 esztendőben olyan tehetségek alkottak ott, mint Deák-Ébner Lajos, Mednyánszky László, Fényes Adolf és még számtalan kiemelkedő művész – írta a miniszter az esemény alkalmából küldött üzenetében.Az 1902-ben alapított Szolnoki Művésztelep a jelenlegi Magyarország legrégebbi művésztelepe, amely a felújítás után nemzetközi szinten is egyedülálló lehetőséget kínál a képzőművészek számára. A Modern városok program támogatásával tíz műteremlakás újulhatott meg, további szálláshelyeket alakítottak ki, új grafikai és szobrászműhely épült.
Fülöp Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára a megnyitó ünnepségen hangsúlyozta: a művésztelep múltját és jelentőségét tekintve túlmutat az izmusok gyakran homályba vesző, vélt aktualitásán. Szólt arról, hogy Szolnok időtálló, egyetemes művészeti értéket képvisel, és ezt jól mutatja, hogy többek mellett Zombory Lajos, Szlányi Lajos, majd a harmincas évek körül Aba-Novák Vilmos és Kovács Margit is bekapcsolódott a művésztelep szakmai munkájába.
Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere (Fidesz–KDNP) az egyik legjelentősebb beruházásnak nevezte a Szolnoki Művésztelep fejlesztését. A felújítás célja a meglévő művészeti és kulturális tevékenységekhez szükséges infrastruktúra biztosítása a műtermek, művészlakások és alkotóterek felújításával, emellett rendezvényteret, látványműtermeket is kialakítottak. A fejlesztés másik célja, hogy turisztikai, tematikus sétány alakuljon ki a városban. A mintegy négy kilométeres túraútvonal részét képezi a megújult művésztelepen kívül egyebek közt a felújított vártemplom és a RepTár Szolnoki Repülőmúzeum is.
Pogány Gábor Benő, a Szolnoki Művészeti Egyesület elnöke elmondta, hogy a művésztelepen zajló felújítás során elkészült a grafikai műterem, a szobrászműhely és a kibővített funkciójú két pavilon, amelyben műtermes lakások, tetőtér is található. Kitért arra is, hogy nagy hangsúlyt fektetnek az utánuk következő művészgeneráció felnevelésére.
Az eseményen mások mellett részt vett dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára is.
Verebes György festőművésszel, a Szolnoki Művésztelep vezetőjével az Országút című folyóirat legutóbbi számában közölt cikkében a lap munkatársa beszélgetett a felújított művésztelepről, a fejlesztésekről, a művésztelep kultúrában betöltött szerepéről és jövőbeli terveikről.
