Ablak a kortárs magyar irodalomra
Bemutatkozott a Bárka folyóirat
Hangulatos irodalmi est keretében mutatkozott be a Bárka című irodalmi, művészeti és társadalomtudományi, Békéscsabán megjelenő folyóirat az MMA Élőfolyóirat sorozatának keretében a Pesti Vigadóban március 18-án.
Hangulatos irodalmi est keretében mutatkozott be a Bárka című irodalmi, művészeti és társadalomtudományi, Békéscsabán megjelenő folyóirat az MMA Élőfolyóirat sorozatának keretében a Pesti Vigadóban március 18-án.
Vári Fábián László akadémikus, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője bevezetőjében a következő szavakkal jellemezte a Bárkát: „az igényes külsejű folyóirat rendkívüli, a kortárs magyar irodalomnak a maga teljességében való bemutatására és megújítására létrejött vállalkozás."
Majd idézte a lap programját: „…nyitott, befogadókész minden érték iránt, tekintet nélkül korra, nemre, származásra és lakhelyre, az uralkodó és háttérbe szorított kánonokhoz, a különböző művészeti irányzatokhoz, csoportokhoz való tartozásra…"
A harminckettedik évfolyamában járó Bárka főszerkesztője 2000 óta Elek Tibor irodalomtörténész, főszerkesztő-helyettese Farkas Wellmann Éva, József Attila-díjas költő, kritikus. A Tevan Kiadó 1993-ban évi egy-két alkalommal jelentette meg a Bárkát, majd Elek Tibor kezdeményezésére előbb negyedévenként, 2000 óta pedig kéthavonta jelenik meg.
Az esten közreműködött Szilágyi Enikő színművész, aki idén március 15-én a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjban részesült és a Sipos Bea, valamint Faggyas László páros Hangraforgó együttese. A lap állandó munkatársai közül jelen volt a születésnapja alkalmából köszöntött Vári Fábián László, Zalán Tibor Babérkoszorú díjas akadémikus és Nagy Koppány Zsolt akadémikus, aki néhány napja vehette át a Magyarország Babérkoszorúja díjat.
Mindhárman Bárka-díjasok. Ezt az elismerést, mondta Elek Tibor, azok érdemlik ki, akik hosszú idő óta a lap szerzői, és kiemelkedő írásokkal örvendeztetik meg az olvasókat. Az est elején köszöntötték a születésnapját ünneplő Farkas Wellmann Évát a költőnő Fehéregyháza című megzenésített versével és az ugyancsak születésnapos Vári Fábián Lászlót.A bemutatott legutóbbi számban jelent meg Vári Fábián László Advent című verse, amelyet a költő olvasott fel. „Magányos lélek / neszez az éjben. / Ha lepelben járna, / csak feketében. / Madárrá lenni / ereje nincs már, / nyílik a föld, / pusztul a kincstár. / Eszmél a lélek, / reped a gyásza, / gyertyányi fényt / vajúdik világra..." Legutóbb megjelent Közelít valaki című kötetéből Szilágyi Enikő előadásában hangzott el a címadó vers. Vári Fábián László a vers üzenetével kapcsolatban mondta: „Ki közelít? Döntse el az olvasó; hogy kire gondoltam, mire gondoltam, hadd mararadjon továbbra is az én magánügyem. De nem nehéz kikövetkeztetni, ki az, aki közelít, akinek a közelsége is megnyugtató. Meg se kell, hogy érintsen, elég, ha ott van a közelben, és akkor már úgy érzi az ember, hogy minden rendben van. Lehetnek ennek természetesen vallási vonatkozásai is. Gyerekként az egyház közelében nőttem fel, de később, amikor középiskolás és szovjet egyetemista lettem, nem tehettem meg, hogy az egyház közelében maradjak. Miután viszont emberré lettem, visszataláltam az egyházhoz."
„Már nem lomb, / még nem avar. / Még színeket / játszik az erdő. / Apró poronty / még most a halál, / de éj anyja / emlőjén felnő…" (Közelít valaki)
Farkas Wellmann Éva
Zalán Tibort a Munkácsy Mihály és Jókai Mór találkozásáról írott, nagy sikerű Idegenek és ismerősek című drámájáról kérdezték. „Botcsinálta drámaíró vagyok. Költő voltam, megszűntem, drámaíró voltam, megszűntem, de ameddig drámaíró voltam, mindig kaptam valamilyen fölkérést. Amikor fölvetődött a Munkácsy–Jókai-darab ötlete, előbb unalmasnak gondoltam két ember beszélgetését. Ki kellett találnom valamit, hogy érdekessé tegyem a magam számára – akkor talán érdekessé válik a néző számára is." A dráma a világpolgár festő és a nagy nemzeti mesemondó beszélgetése arról, ki a fontosabb egy nemzet számára. „Ez örök probléma a mai irodalomban, de a múlt irodalmában is az volt" – mondta a szerző.
Szilágyi Enikő Zalán Tibor A búcsú megint című versét adta elő, majd a Hangraforgó együttes – emlékeztetve március 15-re – a költő 1849 ősz című versének megzenésített bemutatójával folytatta az estet.
Nagy Koppány Zsolt írói életéről vallotta: „Úgy alakultak az elmúlt idők, hogy kimaradt hét-nyolc év, amikor nem jelentek meg könyveim. Közben folyamatosan születtek azonban szövegek, egyebek mellett tárcanovellák, humoreszkek, éppen a Bárka online számára. Évente egyszer tudok foglalkozni könyveim összeállításával, a szigligeti elvonulások során." Nagy Koppány Zsolt ismert ironikus, szatirikus, humoros írásairól. Ezt bizonyította a Masszázsszék című elbeszélésének elhangzott részlete is.
Elek Tibor a sors- és létproblémát mélységében érintő Szavak a magasban című miniesszéjét olvasta fel. „A művészet képes összekötni az eget és a földet, képes a való élet zűrzavarából az élet szentségét kimenekíteni – olvasom a Magyar Művészeti Akadémia állásfoglalásában. De miért is kell összekötni, amikor a körülbelül ötezer évvel ezelőttről származó, Hermész Triszmegisztosznak tulajdonított szöveg szerint az, ami lent van, ugyanaz, ami fent van, és ami fent van, ugyanaz, ami lent van."
A főszerkesztő a lap további szerzői közül megemlítette – többek között – Lackfi Jánost, aki az idei első számban is szerepel, s akinek Van-e víztartalom című versét Szilágyi Enikő adta elő. A közelmúltban elhunyt Fecske Csaba József Attila-díjas költő ugyancsak megbecsült szerzője volt a Bárka folyóiratnak. Rá emlékeztek Szárnyaim nőnek című megzenésített versével, a Hangraforgó együttes előadásában.
Vári Fábián László
Majd idézte a lap programját: „…nyitott, befogadókész minden érték iránt, tekintet nélkül korra, nemre, származásra és lakhelyre, az uralkodó és háttérbe szorított kánonokhoz, a különböző művészeti irányzatokhoz, csoportokhoz való tartozásra…"
A harminckettedik évfolyamában járó Bárka főszerkesztője 2000 óta Elek Tibor irodalomtörténész, főszerkesztő-helyettese Farkas Wellmann Éva, József Attila-díjas költő, kritikus. A Tevan Kiadó 1993-ban évi egy-két alkalommal jelentette meg a Bárkát, majd Elek Tibor kezdeményezésére előbb negyedévenként, 2000 óta pedig kéthavonta jelenik meg.
Szilágyi Enikő
Az esten közreműködött Szilágyi Enikő színművész, aki idén március 15-én a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze díjban részesült és a Sipos Bea, valamint Faggyas László páros Hangraforgó együttese. A lap állandó munkatársai közül jelen volt a születésnapja alkalmából köszöntött Vári Fábián László, Zalán Tibor Babérkoszorú díjas akadémikus és Nagy Koppány Zsolt akadémikus, aki néhány napja vehette át a Magyarország Babérkoszorúja díjat.
Mindhárman Bárka-díjasok. Ezt az elismerést, mondta Elek Tibor, azok érdemlik ki, akik hosszú idő óta a lap szerzői, és kiemelkedő írásokkal örvendeztetik meg az olvasókat. Az est elején köszöntötték a születésnapját ünneplő Farkas Wellmann Évát a költőnő Fehéregyháza című megzenésített versével és az ugyancsak születésnapos Vári Fábián Lászlót.A bemutatott legutóbbi számban jelent meg Vári Fábián László Advent című verse, amelyet a költő olvasott fel. „Magányos lélek / neszez az éjben. / Ha lepelben járna, / csak feketében. / Madárrá lenni / ereje nincs már, / nyílik a föld, / pusztul a kincstár. / Eszmél a lélek, / reped a gyásza, / gyertyányi fényt / vajúdik világra..." Legutóbb megjelent Közelít valaki című kötetéből Szilágyi Enikő előadásában hangzott el a címadó vers. Vári Fábián László a vers üzenetével kapcsolatban mondta: „Ki közelít? Döntse el az olvasó; hogy kire gondoltam, mire gondoltam, hadd mararadjon továbbra is az én magánügyem. De nem nehéz kikövetkeztetni, ki az, aki közelít, akinek a közelsége is megnyugtató. Meg se kell, hogy érintsen, elég, ha ott van a közelben, és akkor már úgy érzi az ember, hogy minden rendben van. Lehetnek ennek természetesen vallási vonatkozásai is. Gyerekként az egyház közelében nőttem fel, de később, amikor középiskolás és szovjet egyetemista lettem, nem tehettem meg, hogy az egyház közelében maradjak. Miután viszont emberré lettem, visszataláltam az egyházhoz."
„Már nem lomb, / még nem avar. / Még színeket / játszik az erdő. / Apró poronty / még most a halál, / de éj anyja / emlőjén felnő…" (Közelít valaki)
Farkas Wellmann Éva
Farkas Wellmann Éva ismertette, hogy a Bárka online, ez az összművészeti portál mennyiben szolgálja a lap céljait. „Közreadja a folyóiratban megjelenő irodalmi szövegeket, emellett naprakészen hírt ad a kulturális eseményekről. Ez utóbbi célját mostanában nehezebben tölti be, mert idén még nem kapott támogatást a felület." Az online felület szolgálja a képzőművészeti és a színházi élet eseményeit is. Az Ütőér rovatban évente felkért négy szerző, legutóbb Kontra Ferenc, Háy János, Elek Tibor és Kopriva Nikolett írta tárcanovelláit az irodalomról, az irodalmi gondokról.
A Hajóhíd rovatban fiatal prózaírók mutatkoznak be, a Megkérdeztük rovatban az irodalom mellett más területekre is „kikacsintva" készülnek interjúk. Nem hiányoznak az Olvasónapló könnyedebb hangvételű kritikái sem. A Papírhajó rovatot Lovász Andrea szerkeszti, ebben gazdag gyermekirodalmat tárnak az olvasók elé. A folyóirat kiadásában megjelent Mondanivaló című antológia az ünnepekhez szolgál színvonalas irodalmi összeállítással.
A Hajóhíd rovatban fiatal prózaírók mutatkoznak be, a Megkérdeztük rovatban az irodalom mellett más területekre is „kikacsintva" készülnek interjúk. Nem hiányoznak az Olvasónapló könnyedebb hangvételű kritikái sem. A Papírhajó rovatot Lovász Andrea szerkeszti, ebben gazdag gyermekirodalmat tárnak az olvasók elé. A folyóirat kiadásában megjelent Mondanivaló című antológia az ünnepekhez szolgál színvonalas irodalmi összeállítással.
Szilágyi Enikő Farkas Wellmann Éva Otthon a dadogásban című versét adta elő. „Nem visszük, hogy virágozzék, mert visszük, hogy elhervadjék" – ez a mezőségi halotti sirató ihlette a vers hangulatát.
Vári Fábián László és Zalán Tibor
Zalán Tibort a Munkácsy Mihály és Jókai Mór találkozásáról írott, nagy sikerű Idegenek és ismerősek című drámájáról kérdezték. „Botcsinálta drámaíró vagyok. Költő voltam, megszűntem, drámaíró voltam, megszűntem, de ameddig drámaíró voltam, mindig kaptam valamilyen fölkérést. Amikor fölvetődött a Munkácsy–Jókai-darab ötlete, előbb unalmasnak gondoltam két ember beszélgetését. Ki kellett találnom valamit, hogy érdekessé tegyem a magam számára – akkor talán érdekessé válik a néző számára is." A dráma a világpolgár festő és a nagy nemzeti mesemondó beszélgetése arról, ki a fontosabb egy nemzet számára. „Ez örök probléma a mai irodalomban, de a múlt irodalmában is az volt" – mondta a szerző.
Szilágyi Enikő Zalán Tibor A búcsú megint című versét adta elő, majd a Hangraforgó együttes – emlékeztetve március 15-re – a költő 1849 ősz című versének megzenésített bemutatójával folytatta az estet.
Nagy Koppány Zsolt
Nagy Koppány Zsolt írói életéről vallotta: „Úgy alakultak az elmúlt idők, hogy kimaradt hét-nyolc év, amikor nem jelentek meg könyveim. Közben folyamatosan születtek azonban szövegek, egyebek mellett tárcanovellák, humoreszkek, éppen a Bárka online számára. Évente egyszer tudok foglalkozni könyveim összeállításával, a szigligeti elvonulások során." Nagy Koppány Zsolt ismert ironikus, szatirikus, humoros írásairól. Ezt bizonyította a Masszázsszék című elbeszélésének elhangzott részlete is.
Elek Tibor
Elek Tibor a sors- és létproblémát mélységében érintő Szavak a magasban című miniesszéjét olvasta fel. „A művészet képes összekötni az eget és a földet, képes a való élet zűrzavarából az élet szentségét kimenekíteni – olvasom a Magyar Művészeti Akadémia állásfoglalásában. De miért is kell összekötni, amikor a körülbelül ötezer évvel ezelőttről származó, Hermész Triszmegisztosznak tulajdonított szöveg szerint az, ami lent van, ugyanaz, ami fent van, és ami fent van, ugyanaz, ami lent van."
A főszerkesztő a lap további szerzői közül megemlítette – többek között – Lackfi Jánost, aki az idei első számban is szerepel, s akinek Van-e víztartalom című versét Szilágyi Enikő adta elő. A közelmúltban elhunyt Fecske Csaba József Attila-díjas költő ugyancsak megbecsült szerzője volt a Bárka folyóiratnak. Rá emlékeztek Szárnyaim nőnek című megzenésített versével, a Hangraforgó együttes előadásában.
Elmer István
Fotó: Walter Péter
Fotó: Walter Péter
March 19, 2025
|
vári fábián lászló
,
nagy koppány zsolt
,
zalán tibor
,
elek istván
,
farkas wellman éva
,
bárka folyóirat
