Id. Nagy Zoltán gyakorlat- és próbavezető balettmester laudációját Pártay Lilla, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar táncművész, koreográfus, érdemes művész és kiváló művész, az MMA rendes tagja, id. Nagy Zoltán egykori osztálytársa olvasta fel. A laudáció szerint a Liszt Ferenc-díjas, Tisztikereszttel kitüntetett érdemes művész Kárpátalján született, és 1963 óta volt a Magyar Állami Operaház tagja. Tanított a Táncművészeti Főiskolán, majd 1982 – 1990 közt a Bécsi Állami Operaház vezető balettmestere volt. Munkája során olyan kiválóságokkal dolgozott együtt, mint Joyce Cuoco, Sylvie Guillem, Rudolf Nurejev. Legjellegzetesebb szerepei közül kiemelkedik Spartacus, a Seherezádé ifjú mórja, a Bahcsiszeráji szökőkút Girej kánja, Bartók Béla Csodálatos mandarinja, a Polovec táncok harcosa. A bécsi évek után id. Nagy Zoltán visszatért a Magyar Állami Operaházba gyakorlat- és próbavezető balettmesterként. E minőségben az intézmény legfontosabb darabjait tartotta kézben.
 
Kiemelkedő jelentőségű feladatai közé tartozik a Nemzetközi Jégtáncszövetség meghívása kurzusvezetői közé, valamint id. Nagy Zoltán a Sallay-Regőczy jégtáncospár koreográfusaként is tevékenykedett éveken át. Balettmesterként vendégeskedett többek közt Madridban is.


Nagy Viktor személyes szavakkal méltatta Tóth János operaénekest, akit még főiskolásként ismert meg, mikor Leoncavallo Bajazzók című operájához válogatott szereplőket. Az előadás annyira jól sikerült, hogy mindkettejük pályájának lendületet adott, Tóth János ezt követően fontos szerepek hosszú sorában csillogtatta meg színészi és énekesi képességeit, melyeknek egyformán magas szinten van birtokában. Többek között a Giacomo Puccini Toscájában Scarpia szerepét játszotta, Wagner Ringjében nagyszerűen alakította Alberichet, ahogy Berg Wozzekében is a címszereplő karakterét. Nagy Viktor szerint Tóth János művészete különleges helyet foglal el a magyar operajátszás horizontján, az említett énekesi és színművészi képességek kivételesen magas szintű képviselőjeként.


Tordai Hajnal Jászai Mari-díjas jelmeztervező, érdemes és kiváló művész, az MMA rendes tagja Turnai Tímeáról elmondta, hogy bár a muzeológus életútját 19 könyv, többszáz tárlat és rendezvény fémjelzi, munkásságát ezidáig semmilyen díjjal nem ismerték el. Jelen elismerés ezt a hiányt igyekezett pótolni e nagy tudású, kitűnő felkészültségű színházművészeti szakember kitüntetésével.


Juronics Tamás Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, érdemes és kiváló művész, az MMA rendes tagja nem tudott jelen lenni az ünnepségen, Vajda Júlia operaénekesről írt laudációját Juhász Judit olvasta fel.
 
Eszerint Vajda Júlia a vidéki operajátszás, ezen belül a Szegedi Nemzeti Színház egyik legsokoldalúbb és legnépszerűbb művésznője, aki a színpadi szerepeit kiváló színészi képességekkel, számos szakmai elismerést aratva kelti életre. Repertoárja elképesztően széles, csodálatos hangszíne tudatos, biztos énektechnikával párosul. Operaszerepei mellett az oratóriumoktól az operett-szubrettig hiteles alakításokat nyújt. Olyan kiváló művészek voltak a legkedvesebb partnerei, mint például Gregor József, Gyimesi Kálmán, Juhász József, Rost Andrea vagy Berkes János. A hosszú évek alatt mindvégig a szegedi közönség kedvenceként, az operatársulat meghatározó művészeként, társulatformáló tagjaként működött. A Magyar Állami Operaház számtalan alkalommal hívta vendégként a produkcióiba. A magyar operajátszás kultúrájának külföldi megismertetésében az évek folyamán kiemelten képviselte a szegedi színházat.
Vajda Júlia az idén 140 éves Szegedi Nemzeti Színház történetének 44 évében kiemelkedő, karakteres módon formálta a város kulturális életét. Az operajátszás több évtizedes szolgálata, művészi maximalizmusa és alázata okán méltán érdemelte ki a Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozatának szakmai kitüntetését.

Az ünnepségen Gounod Rómeó és Júlia című operájából Júlia keringőjét Kapi Zsuzsanna adta elő, zongorán Nagy Márta kísérte.