„Katkó képeinek legfőbb stiláris jegye a párás vagy szemcsés kép, amely a mozdulat és a fény megfelelő expozíciójával válik varázslattá. A tánc, a mozgás és a lebegő textília szinte gesztusfestészetként uralják a látványt. Ennek a jelenségnek az egyik magyarázata az, hogy Katkó a pályája elején nem csúcsminőségű technikai eszközöket használt" – írja róla Markovits Éva, a kiállítás kurátora.

Szegő György, a Műcsarnok igazgatója

Szegő György köszöntőbeszédében kiemelte: „Katkó Tamás autonóm fotográfiai munkásságában a színháznak komoly szerep jutott. A színházi előadás rendkívül összetett műfaj: a szöveg, a jelenet, a mű ezernyi analízisen, azok cselekvő kipróbálásán alapuló rendezői / színészi metódus célja a játszók közti és a közönséggel való hiteles kommunikáció. Ennek egyik – szinte kötelező – eszköze a tömörítés. A színház, a próbák, az előadások fotósa csak ritka esetekben képes felvenni e költői / dramaturgiai bölcsesség ritmusát, a színpadon száguldó gondolat sebességét. Katkó Tamás művészetének egyik titka éppen ez az egyszerre szellemi és technikai fürgeség." Megnyitó beszédében Szikora János így méltatta a művész egyedi látásmódját: a Gutenberg-galaxist mára elsodorta a vizualitás cunamija, a képek tömege. Katkó Tamás képei azonban azoknak a pillanatoknak a termékei, amelyekben isten teremtett világa kirajzolódik. Katkó arra fókuszál, amit mások nem vesznek észre, képein a pillanat zuhatagát, vagy szövetét láthatjuk. Művei tulajdonképpen a rejtett dolgok kinyilatkoztatásai.

Katkó Tamás színházi képei

Valóban, a kiállítást végig járva Katkó képein keresztül nem a rivaldafényben készült, klasszikus színházi képeket láthat a néző, hanem az előadások művészi mivoltát kidomborító alkotásokat. Fotóin a színészek maguk is művészeti elemek, lebegő, súlytalan, egyszerre jelenlévő és jelen nem lévő alakok – szellemalakok lesznek. Az így kialakult képek sokszor értelmezik a valós színdarab történéseit, mint a Szikora János által rendezett, Szent Sebestyén vértanúsága képei, máskor épp ellenkezőleg: eltávolodnak a darabtól, önálló művészeti alkotást létrehozva (Gheldreode: A titkok kapujában). Vannak a művésznek olyan fotói is, melyeken az elmosódott szellemalakok festményszerű hatást keltenek (Shakespeare: Szentivánéji álom). Ezeket a képeket a színek harmóniáján és diszharmóniáján kívül a lágy élek és a díszletek teszik még inkább festményszerűvé.

Katkó Tamás fotókiállításán Haris László Balog Rudolf-díjas fotóművész, az MMA rendes tagja tart tárlatvezetést. Időpont: 2025. április 10. (csütörtök) 18 óra. A részvétel regisztrációhoz kötött. Részletek ITT.

Szöveg: Kovács Antónia

Fotó: Walter Péter