Juhász Judit, Doncsev Toso és Klein András
A hétköznapi erényekről – nem hétköznapi élethelyzetekben
A bolgár zsidóság deportálás alóli megmeneküléséről, a társadalom és a pravoszláv egyház mellettük történt kiállásáról szól Doncsev Toso: A hétköznapi erényekről című, három nyelven íródott könyve, melyet a Pesti Vigadóban, a Magyar Művészeti Akadémia székházában mutattak be.
Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára házigazdaként köszöntötte a megjelenteket, üdvözölte a könyvbemutató résztvevőit, majd beszélt a közösségi élményen keresztül gyakorolt erényről, melyet annak idején Bibó István is kiemelt fontosságúnak tekintett.
Biszerka Beniseva, Bulgária magyarországi nagykövete hozzászólásában hangsúlyozta: a megközelítőleg ötvenezer bulgáriai zsidó ember megmentésében létfontosságú szerepet játszott a bolgár ortodox egyház, a bolgár parlament képviselői és az ország politikai vezetői, a legfontosabb azonban mégis a bolgár társadalom kiállása volt.
Szólt arról, hogy Bulgáriára a tengelyhatalmak szövetségeseként rendkívül nagy nyomás nehezedett, hogy deportálja a zsidó közösséget, mégis megmaradt az egyetlen olyan szövetségesnek, amely nem küldte saját állampolgárait haláltáborokba. A szemtanúk a mai napig élesen emlékeznek arra az 1943. márciusi estére, amikor a bolgár zsidókat utasították, hogy összecsomagolva várják a rendőröket, akik majd elvezetik őket. A deportálásról szóló parancsokat az utolsó pillanatban azonban törölték, és a szerelvények üresen gördültek ki a vasútállomásról. Társadalmi összefogás és kiállás az alapvető értékek mellett – ez segített elkerülni több ezer bolgár zsidó megsemmisülését. A Macedóniában és az égei-tengeri Trákia területén élő csaknem 12 ezer zsidó deportálását azonban nem sikerült megakadályozni, "tragikus sorsuk felejthetetlen tanulság számunkra" – fogalmazott. Napjaink gyűlölködését is hasonló módon kell elítélni és kell elutasítani. Tanuljunk a múlt leckéiből – vonta le a következtetést nagykövetasszony.
Klein András, Magyarország szófiai nagykövete külön kiemelte az MMA szerepét és segítségét, valamint megköszönte az Akadémiának a bolgár–magyar kapcsolatok fejlesztésében az elmúlt időszakban folytatott munkáját.
Méltatta a könyv történeti és társadalmi vonatkozását, valamint a pravoszláv egyház szerepét a bolgár zsidóság megmenekülésében. Ez az egyház nem tett mást, mint hogy egy nagyon nehéz időszakban "intézményesen, nyíltan és határozottan" kiállt a keresztény értékek mellett, és ezzel meg tudott menteni egy egész közösséget – hangoztatta.
Kovács István költő, történész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a vészkorszak történelmi hátteréről beszélt, az európai zsidóság összeírásáról, a haláltáborok felállításáról és a likvidálások lebonyolításáról.
A bolgár zsidóság megmentését felmérhetetlenül bátor és kivételes erkölcsi tettként jellemezte. Kiemelte, hogy a bolgár zsidóság helyzetéről abban az időben nyugaton keveset beszéltek, mivel a nyugati világnak lelkiismeret-furdalása volt, és ha elismerték volna egy nemzet érdemeit, azt is be kellett volna ismerniük, hogy ki mit nem tett meg a zsidók megmentéséért.
1942 végétől ugyanis az egész nyugati világ pontosan tudta, mi vár az európai zsidóságra, de általában az volt a reakciója, hogy a legfontosabb feladat legyőzni Japánt és Németországot, és ez majd segít a zsidóságon is. Csakhogy mire legyőzték a németeket, az európai zsidóság javarészét már kiirtották.
Ferdinandy György író, az MMA rendes tagja pályatársként méltatta Doncsev Toso művét, és mondta el a könyv rövid esszenciáját. Véleménye szerint a könyv szerzője a bolgár zsidóság megmenekülésének okait keresve elsőként a zsidóság öt évszázados török hódoltság utáni bolgár társadalombeli, a többi európai országokéhoz nem hasonlítható szerepét említi. Ferdinandy külön méltatta a bolgár néplélek szerepét, ami az események alakulásában döntő fontosságúnak bizonyult. Kiemelte, hogy a bulgáriai zsidóság megmenekülésének igazi okát Doncsev Toso abban látja: a bolgár emberek többsége a vészkorszak idején országos méretű szolidaritás keretében állt ki a zsidóság mellett. A bolgárok a holokauszt idején a keresztény erényeket gyakorolták, ahogy ez "ép erkölcsi érzékű, józanul gondolkodó és némi civil kurázsival rendelkező emberektől elvárható".
Mindez egyszerre csodálatra méltó és elgondolkodtató – mondta Ferdinandy György, és hangsúlyozta: "jó hinnünk abban, hogy vannak a világon emberek, akikre nem hat semmiféle nyomás és semmiféle propagandagépezet".
A könyvbemutatón részt vett – mások mellett – Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége és Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke is.
Biszerka Beniseva, Bulgária magyarországi nagykövete hozzászólásában hangsúlyozta: a megközelítőleg ötvenezer bulgáriai zsidó ember megmentésében létfontosságú szerepet játszott a bolgár ortodox egyház, a bolgár parlament képviselői és az ország politikai vezetői, a legfontosabb azonban mégis a bolgár társadalom kiállása volt.
Szólt arról, hogy Bulgáriára a tengelyhatalmak szövetségeseként rendkívül nagy nyomás nehezedett, hogy deportálja a zsidó közösséget, mégis megmaradt az egyetlen olyan szövetségesnek, amely nem küldte saját állampolgárait haláltáborokba. A szemtanúk a mai napig élesen emlékeznek arra az 1943. márciusi estére, amikor a bolgár zsidókat utasították, hogy összecsomagolva várják a rendőröket, akik majd elvezetik őket. A deportálásról szóló parancsokat az utolsó pillanatban azonban törölték, és a szerelvények üresen gördültek ki a vasútállomásról. Társadalmi összefogás és kiállás az alapvető értékek mellett – ez segített elkerülni több ezer bolgár zsidó megsemmisülését. A Macedóniában és az égei-tengeri Trákia területén élő csaknem 12 ezer zsidó deportálását azonban nem sikerült megakadályozni, "tragikus sorsuk felejthetetlen tanulság számunkra" – fogalmazott. Napjaink gyűlölködését is hasonló módon kell elítélni és kell elutasítani. Tanuljunk a múlt leckéiből – vonta le a következtetést nagykövetasszony.
Klein András, Magyarország szófiai nagykövete külön kiemelte az MMA szerepét és segítségét, valamint megköszönte az Akadémiának a bolgár–magyar kapcsolatok fejlesztésében az elmúlt időszakban folytatott munkáját.
Méltatta a könyv történeti és társadalmi vonatkozását, valamint a pravoszláv egyház szerepét a bolgár zsidóság megmenekülésében. Ez az egyház nem tett mást, mint hogy egy nagyon nehéz időszakban "intézményesen, nyíltan és határozottan" kiállt a keresztény értékek mellett, és ezzel meg tudott menteni egy egész közösséget – hangoztatta.
Kovács István költő, történész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a vészkorszak történelmi hátteréről beszélt, az európai zsidóság összeírásáról, a haláltáborok felállításáról és a likvidálások lebonyolításáról.
A bolgár zsidóság megmentését felmérhetetlenül bátor és kivételes erkölcsi tettként jellemezte. Kiemelte, hogy a bolgár zsidóság helyzetéről abban az időben nyugaton keveset beszéltek, mivel a nyugati világnak lelkiismeret-furdalása volt, és ha elismerték volna egy nemzet érdemeit, azt is be kellett volna ismerniük, hogy ki mit nem tett meg a zsidók megmentéséért.
1942 végétől ugyanis az egész nyugati világ pontosan tudta, mi vár az európai zsidóságra, de általában az volt a reakciója, hogy a legfontosabb feladat legyőzni Japánt és Németországot, és ez majd segít a zsidóságon is. Csakhogy mire legyőzték a németeket, az európai zsidóság javarészét már kiirtották.
Ferdinandy György író, az MMA rendes tagja pályatársként méltatta Doncsev Toso művét, és mondta el a könyv rövid esszenciáját. Véleménye szerint a könyv szerzője a bolgár zsidóság megmenekülésének okait keresve elsőként a zsidóság öt évszázados török hódoltság utáni bolgár társadalombeli, a többi európai országokéhoz nem hasonlítható szerepét említi. Ferdinandy külön méltatta a bolgár néplélek szerepét, ami az események alakulásában döntő fontosságúnak bizonyult. Kiemelte, hogy a bulgáriai zsidóság megmenekülésének igazi okát Doncsev Toso abban látja: a bolgár emberek többsége a vészkorszak idején országos méretű szolidaritás keretében állt ki a zsidóság mellett. A bolgárok a holokauszt idején a keresztény erényeket gyakorolták, ahogy ez "ép erkölcsi érzékű, józanul gondolkodó és némi civil kurázsival rendelkező emberektől elvárható".
Mindez egyszerre csodálatra méltó és elgondolkodtató – mondta Ferdinandy György, és hangsúlyozta: "jó hinnünk abban, hogy vannak a világon emberek, akikre nem hat semmiféle nyomás és semmiféle propagandagépezet".
A könyvbemutatón részt vett – mások mellett – Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége és Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke is.
