A GIM (Gödöllői Iparművészeti Műhely) 1998-ban alakult, Gödöllőn és környékén élő hivatásos, országosan és nemzetközileg elismert iparművészek csoportosulásaként. A műhely célja a századfordulón létrejött, európai hírű Gödöllői Művésztelep szellemiségének, művészeti hagyományainak továbbéltetése, megismertetése a kortárs művészetben, a kultúra, az oktatás és a nemzetközi kapcsolatok területén. A GIM-Ház kortárs művészeti kiállításoknak ad helyet, az alkotó művészek műtermei is látogathatók. Időnként az egykori szecessziós gödöllői művésztelep nagy művész egyéniségei (Körösfői-Kriesch Aladár, Nagy Sándor, Remsey Jenő) műhelymunkáit, vázlatait és alkotásait mutatja be.
Katona Szabó Erzsébet, Ferenczy Noémi díjas textilművész, a GIM-Ház vezetője stílszerűen köszöntötte a vendégeket, hiszen Körösfői-Kriesch Aladár Liliomok című eredeti festményét hozta el Gödöllőről, mintegy biztosítva a híres festő szellemi jelenlétét.
Szenes István belsőépítész, az Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat vezetője köszöntőjében üdvözölte az újra feléledt gödöllői szellemet, a GIM művészcsoport példamutató, követendő szellemi kisugárzó erejét.
Őriné Nagy Cecília művészettörténész Kert a városban címet viselő előadásában hangsúlyozta, hogy a lelkünk legmélyen a kert utáni vágyakozás, a természet látványának igénye nagyon erős. A paradicsomi kerttől kezdve festmények, grafikák, textilek, kárpitok, iparművészeti tárgyak tették fő témájukká a kertet. A közösségi élmény, természetbe való hajózás, a boldogság természetben való megtalálása is az ember és művész elemi igénye.
N. Dvorszky Hedvig művészettörténész, az MMA levelező tagja átfogó előadásában szempontokat villantott fel a kert művészeti megközelítéséhez. A történelmi és műemlékvédelmi kertek, az útleírásokban előforduló kertek, díszkertek, mezőgazdasági és kertészeti tanfolyamok, klubok alakulása, a kertmozgalom, a modern álom, a tetőkert megjelenítése éppúgy helyet kapott Kerti álmodozások című előadásában, mint a mozaikpadlók, falfestések megemlítése, amelyben a művészet elemelte és visszahelyezte a kertet a valóságba. "Ha kertedben lehetnék, mindjárt meggyógyulnék", utalt a népdal soraira, de a széles spektrumú áttekintésében éppúgy megemlítette a 'kert' szó legelső megjelenését a Tihanyi Bencés Apátság 1055-ös alapítólevelében, ahol kerített és nem művelt terület volt a szó jelentése, mint ahogy utalt a magyar kertművészet és művészet kapcsolatára, valamint a barokk főúri kastélyok kertjeire, és kertészkedő történelmi személyekre. Juhász Judit, az MMA szóvivőjének Kossuth Rádió műsorában megjelent Bennünk fák jajgatnak című műsorát is megjelölte, hiszen a természeti szépség nyugtatja az emberi lelket.
Kodolányi Gyula író, költő, az MMA rendes tagja előadásában Amerikából indul ki, onnan közelítette meg a kert témáját és a közel 20 éves GIM-et. New York gyönyörű város, ha a pilótákak és angyaloknak építünk, lehet-e élni és dolgozni a felhőkarcolók között? A kert véd a természettől és a civilizációtól, de úgy, hogy megőriz belőlük valamit.
D. Udvary Ildikó művészettörténész a kert ikonográfiájával foglalkozott előadásában. Beszélt a kert szakrális és profán vetületéről. Aki kertet kezd építeni, az élni kezd.
A kertről szóló szimpóziumot Katona Szabó Erzsébet zárta, aki a betegsége miatt jelen lenni nem tudó Wehner Tibor művészettörténész üzenetét is tolmácsolta, valamint büszkén foglalta össze a Gödöllői Műhely 19 évét képekben és bemutatta a Kertek 2018 című, Orosz István, az MMA rendes tagjának illusztrációival készült naptárat is.