The selected web content no longer exists.
Csikós Attila (1942–2017) ▪ fotó: Lugosi Lugo László / MMA
Elhunyt Csikós Attila
Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 75. évében elhunyt Csikós Attila, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, Kossuth- és Jászai Mari-díjas építész, jelmez- és díszlettervező, az Operaház örökös tagja és mesterművésze. Csikós Attilát a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti. | Csikós Attila bővebb életrajza itt olvasható.
Csikós Attila (1942. augusztus 5. – 2017. február 8.) építész, jelmez- és díszlettervező. Díjak: Jászai Mari-díj (1990), Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1998), Kossuth-díj (2001), a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja és Mesterművésze (2013), a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja (2013).
Összesen közel 352 produkcióban működött közre. 1965-től nyolc éven át volt a Bayreuthi Ünnepi Játékok díszlettervező-asszisztense. Első operaházi díszlettervezését Verdi Trubadur című operájához készítette, amit további 75 opera és balett bemutató követett. Többek között a Pillangókisasszony, a Háry János, a Salome, a Cigánybáró, az Egy úr Velencéből, a Wagner féle Nibelung gyűrűje négy estén, a Bánk bán kétszer is, az Aida a Szegedi Szabadtéri Játékokkal kooperálva. Nevéhez fűződnek olyan balettek, mint a Seherezade, a Rózsa lelke, a Don Juan és Ravel Bolerója. Emellett száznál több szabadtéri és arénaprodukció, az Aida, a Carmen, Hunyadi László, az Álarcosbál, a Trubadur, a Háry János, a Salome és a Jézus Krisztus Szupersztár. 2008-ban Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperája jubileumi előadásának díszletét tervezte. A hazai prózai színházakban 1968-tól mintegy 90 bemutatóra tervezett díszletet a Nemzeti Színházban, a Vígszínházban, a Pesti Színházban, a Madách Színházban, többek között Az ügynök halála és a Vágy villamosa, az Oliver, a Shakespeare királydrámák vagy a János király és az V. Henrik című előadásokét. 1992-ben Kaltenbergben a középkori kastélyt és a lovagi torna 4000 fős tribünjét, 1996-ban a coloradói Vail-ben középkori éttermet, 2001-ben Párizsban az Eurodisney Park Ludwig Király Kastélyát és éttermét, 2003-ban Münchenben a Ludwig Király Éttermet, 2005-ben Aichiben a világkiállítás német kiállítási pavilonját, 2010-ben pedig a shanghai-i világkiállítás német pavilonjának kastély éttermét tervezte. 2011-ben fejezte be a középkori élményváros tervezését Zsámbék mellett, 74 hektáros területen.
Összesen közel 500 prózai és zenés előadás, balett és nagyopera, étterem és élménypark, lovagi játék, valamint szórakoztató központ, játékfilm és tv-film látványvilágát határozta meg itthon és külföldön.
Az „Álomvilág" című kiállítás Csikós Attila művészetét, életművét mutatta be 2015. október 10. és november 29. között a Vigadó Galériában, ahol közel fél évszázados pályájára tekintett vissza. Szintén 2015-ben látott napvilágot a Balassi Kiadó gondozásában, Soóky Andrea szerkesztésében, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával a munkáit és életét dokumentáló könyve Épített varázslat címmel.
Az Operaház színfalai mögött című, 2013-ban rögzített videoriportunkban Csikós Attila mesél életéről és munkáiról:
Összesen közel 352 produkcióban működött közre. 1965-től nyolc éven át volt a Bayreuthi Ünnepi Játékok díszlettervező-asszisztense. Első operaházi díszlettervezését Verdi Trubadur című operájához készítette, amit további 75 opera és balett bemutató követett. Többek között a Pillangókisasszony, a Háry János, a Salome, a Cigánybáró, az Egy úr Velencéből, a Wagner féle Nibelung gyűrűje négy estén, a Bánk bán kétszer is, az Aida a Szegedi Szabadtéri Játékokkal kooperálva. Nevéhez fűződnek olyan balettek, mint a Seherezade, a Rózsa lelke, a Don Juan és Ravel Bolerója. Emellett száznál több szabadtéri és arénaprodukció, az Aida, a Carmen, Hunyadi László, az Álarcosbál, a Trubadur, a Háry János, a Salome és a Jézus Krisztus Szupersztár. 2008-ban Szörényi Levente és Bródy János István, a király című rockoperája jubileumi előadásának díszletét tervezte. A hazai prózai színházakban 1968-tól mintegy 90 bemutatóra tervezett díszletet a Nemzeti Színházban, a Vígszínházban, a Pesti Színházban, a Madách Színházban, többek között Az ügynök halála és a Vágy villamosa, az Oliver, a Shakespeare királydrámák vagy a János király és az V. Henrik című előadásokét. 1992-ben Kaltenbergben a középkori kastélyt és a lovagi torna 4000 fős tribünjét, 1996-ban a coloradói Vail-ben középkori éttermet, 2001-ben Párizsban az Eurodisney Park Ludwig Király Kastélyát és éttermét, 2003-ban Münchenben a Ludwig Király Éttermet, 2005-ben Aichiben a világkiállítás német kiállítási pavilonját, 2010-ben pedig a shanghai-i világkiállítás német pavilonjának kastély éttermét tervezte. 2011-ben fejezte be a középkori élményváros tervezését Zsámbék mellett, 74 hektáros területen.
Összesen közel 500 prózai és zenés előadás, balett és nagyopera, étterem és élménypark, lovagi játék, valamint szórakoztató központ, játékfilm és tv-film látványvilágát határozta meg itthon és külföldön.
Az „Álomvilág" című kiállítás Csikós Attila művészetét, életművét mutatta be 2015. október 10. és november 29. között a Vigadó Galériában, ahol közel fél évszázados pályájára tekintett vissza. Szintén 2015-ben látott napvilágot a Balassi Kiadó gondozásában, Soóky Andrea szerkesztésében, a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával a munkáit és életét dokumentáló könyve Épített varázslat címmel.
Az Operaház színfalai mögött című, 2013-ban rögzített videoriportunkban Csikós Attila mesél életéről és munkáiról:
