„Zrínyi kezéből vette ki a kardot, s Kosztolányi selyemsálát csavarta a nyakára" - idézte a miniszter Szakolczay Lajos irodalomtörténész Csoóri Sándorról írt szavait, majd az ünnepelthez fordulva kiemelte: „nagyobb szükségünk van nekünk, mint neked arra, hogy megünnepeljünk téged".
Csoóri Sándor mindig segített ráismerni a bajra, a szépre, a reményre – mondta Balog Zoltán, aki bevallotta, hogy a költő egyik verse kamaszként rá is óriási hatással volt.
Lesz még generáció, amely kiállását és alkotását azon az életművön fogja lemérni, amelyet Csoóri Sándorék alkottak – méltatta az ünnepeltet Balog Zoltán.
E. Csorba Csilla, a PIM főigazgatója emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás előtti időszakban nemcsak Csoóri Sándor költészetét, hanem prózai írásait, társadalmi, politikai szerepléseit is óriási érdeklődés övezte. „Csoóri Sándorral együtt valljuk, hogy az anyanyelven írt irodalomra, költészetre elementáris szükség van" – fűzte hozzá.
A főigazgató elmondása szerint a költő, író életműve a Digitális Irodalmi Akadémia jóvoltából digitálisan is olvasható, és a születésnap alkalmából a múzeum a www.pimmedia.hu honlapon most közzétette Csoóri Sándor 1982-es chicagói szerzői estjének felvételét is.
Gróh Gáspár irodalomtörténész, a Köztársasági Elnöki Hivatal igazgatója szerint az elképesztő dinamika és az elégikus szemlélődés egyaránt jellemzi Csoóri Sándor életművét, amit talán a 20. század történelmi megrázkódtatásai magyaráznak. A költő maga is „sarkcsillag" lett a számára meghatározó értékek képviseletével, „a pártállam idején egyszemélyes szabadcsapatként működött és adott reményt a nemzetnek". „Hogy minden csalódás ellenére még mindig él bennünk egy jobb kor és egy ismét emelkedő nemzet reménye, azt neked köszönhetjük" – fordult az ünnepelthez Gróh Gáspár.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnökeként köszöntötte a szervezet örökös tagját, hangsúlyozva, hogy a nagy költők soha nem csak a saját korukéi: „Csoóriban is Balassitól Illyésig számos nagy előd ott lázad". „Sokunk számára példakép, de nem olyan, aki önálló legendájába falazódik, hanem a cselekvő szellem eleven megtestesülése" – szólt a költőről Szentmártoni János, Sára Sándor filmrendező pedig egy sétabottal ajándékozta meg egykori alkotótársát.
A születésnapi ünnepségen közreműködött Sebestyén Márta előadóművész, Császár Angela és Rubold Ödön színművészek, valamint hegedűn Csoóri Sándor, a költő unokája.

Csoóri Sándor életrajza Zámolyon született 1930. február 3-án földműves családban. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. 1942-ben a népi írók által kezdeményezett Országos Falusi Tehetségkutató Intézet segítségével Pápára került középiskolába. Itt érettségizett 1950-ben a Református Kollégiumban. 1950-ben munkatársa lett a Pápai Néplap című újságnak, majd a Veszprém megyei Népújságnak. 1951–52-ben Budapesten az Egyetemi Orosz Intézetben orosz–történelem–marxizmus és műfordítás szakon tanult. Tanulmányait háromnegyed év múlva betegsége miatt kellett félbehagynia, tüdőszanatóriumba került.  1953 augusztusában 14 verse jelent meg egyszerre. Ekkor figyelt föl költészetére a kritika. 1953–54-ben az Irodalmi Újság, 1954-ben a Szabad Ifjúság munkatársa. 1955–56-ban az Új Hang versrovatának szerkesztője. 1957–58-ban tisztviselő a Lakatosipari Vállalatnál. 1958-tól szabadfoglalkozású író 1968-ig, közben 1962–63-ban a Jövő Mérnökecímű lap munkatársa. 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgja.  Az 1980-as évektől a szellemi és politikai ellenzék egyik vezetője, a monori (1985) és a lakitelki tanácskozás (1987) előkészítője. 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, 1988–93 között elnökségi tag. 1988-tól 1992-ig a kéthetenként megjelenő Hitel című irodalmi és társadalmi folyóirat szerkesztő bizottságának elnöke. 1990-ben megkapja a Kossuth-díjat, amelyet korábban ellenzéki magatartása miatt tagadtak meg tőle. 1997-ben Sára Sándorral és Kósa Ferenccel Magyar Örökség Díjat kap a Tízezer nap című filmért. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke, 1992-től emellett a Hitel főszerkesztője.  Fontosabb díjak, elismerések: 1954, 1970 – József Attila-díj 1981 – Herder-díj 1984 – Bibó István-díj 1985, 1995, 2004 – Az Év Könyve-díj 1987 – Déry Tibor-díj 1989 – Fitz József-díj 1990 – a Radnóti Költészeti Biennálé Fődíja 1990 – Kossuth-díj 1990 – a Magvető Könyvkiadó Nívódíja 1995 – Eeva Joenpelto-díj 1997 – Károli Gáspár-díj 1997 – Magyar Örökség díj 2000 – a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal 2003 – Arany János-nagydíj 2004 – a Magyar Művészetért Díj 2005 – Magyar Örökség díj 2006 – Balassi-emlékkard 2008 – Prima Primissima 2012 – Kossuth-nagydíj 2013 – a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíja 2014 – a Nemzet Művésze

Forrás: MTI/PIM