The selected web content no longer exists.
Krucsainé Herter Anikó és Fekete György | Fotó: Csákvári Zsigmond / MTI
Alkotótáborok, művésztelepek
SZINKRONBAN MARADNI A VILÁGGAL
A Műcsarnokban, az MMA intézményében a hazai alkotótáborokat, képzőművészeti szimpozionokat bemutató kiállításon ismerkedhettek meg az érdeklődők 2017. január–februárban a magyar művésztelep mozgalommal. A tárlatot a témáról tartott szakmai konferencia zárta, ahol az előadók áttekintették az alkotótelepek helyzetét, támogatásuk lehetőségeit.
A Műcsarnokban, az MMA intézményében a hazai alkotótáborokat, képzőművészeti szimpozionokat bemutató kiállításon ismerkedhettek meg az érdeklődők 2017. január–februárban a magyar művésztelep mozgalommal. A tárlatot a témáról tartott szakmai konferencia zárta, ahol az előadók áttekintették az alkotótelepek helyzetét, támogatásuk lehetőségeit.
Prof. em. Fekete György a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a magyarországi alkotótelepek állami és önkormányzati támogatásáról, társadalmi elfogadottságáról és eredményeiről szóló, 25. Országos Symposion Találkozón kiemelte: a magyar művésztelepi és Symposion mozgalom a hatvanas évek végétől, a hetvenes évek elejétől a rendszerváltásig "a szocializmus kalodájába beszorított" művészeti világ párját ritkító európai teljesítménye volt. A magyar alkotóművészet az alkotótelepi mozgalma révén tudott szinkronban maradni a világgal – tette hozzá. Az MMA elnöke felhívta a figyelmet arra: az alkotótelepek történetének tudományos feldolgozása szinte egyáltalán nem történt meg, ezért meg kell kérdezni a mozgalom kezdetének képviselőit, hogy mi történt akkor, továbbá bele kell helyezni képzőművészet, iparművészet akkori eseményeit egy politikai világba.
„A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjat fog adni arra, hogy az alkotótelepeknek történetét tudományosan feldolgozza" – mondta Fekete György, kiemelve, hogy az alkotótelepek történetének feltárására csak két-három év áll rendelkezésre, mivel azt követően már nem fognak élni azok, akik abban a "hőskorban" voltak tevékenyek. Felidézte: az MMA felhatalmazást kapott arra, hogy a kormánynak körülbelül fél év alatt 15-20 évre előre kialakítható kulturális stratégiai tervet készítsen. Úgy fogalmazott: tudatni kell a tízmillió magyarral és a külföldön élő négymillió magyarral, hogy "itt olyan dolgok történnek a művészet területén", amelyeket nem méltányolnak eléggé a világban, és ennek a helyzetnek a megváltoztatására is ki kell találni egy stratégiát. "Tíz-tizenöt év múlva úgy kellene beszélni Magyarországról Európában és a világon, hogy ha valami különlegeset akarsz, menj el Magyarországra. Ez pedig nem a világ követése, hanem a világ megelőzése szellemi értelemben, és vannak olyan művészeti ágak, ahol ez már sikerült" – jelentette ki az MMA elnöke.
Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett: a magyar kormány 2012 óta 1,6 milliárd forintot fordított arra, hogy a magyarországi alkotóházak, művésztelepek megújuljanak és nyugodt körülményeket biztosítsanak az alkotások létrejöttéhez. Hozzátette: idén 100 millió forinttal támogatja az állam az alkotóházak megújulását.
A MANK vezetője, dr. Hóvári János elmondta, hogy több alkotóház sikeres felújítását követően ebben az évben a várossal együttműködésben elindítják a kecskeméti Alkotóház rekonstrukciójának építészeti tervezését.
Probstner János a kecskeméti kerámia stúdió nemzetközi szinten is kiemelkedő műhelymunkáját mutatta be, és beszélt a világhírű alkotókról, akik műveikkel gazdagítják a stúdió gyűjteményét.
A rendezvényen felszólalt Hollósy Katalin is a zománcművészeti stúdió képviseletében, ahol a finanszírozás szűkösségéről, a művésztelepek nehéz anyagi körülményeiről is szó esett, emellett megemlítették a lecsökkent pályázati forrásokat, a médiák közönyösségét, igénytelenségét, az értékeket teremtő művészeti műhelymunka kommunikálatlanságát is felemlítették.
„A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjat fog adni arra, hogy az alkotótelepeknek történetét tudományosan feldolgozza" – mondta Fekete György, kiemelve, hogy az alkotótelepek történetének feltárására csak két-három év áll rendelkezésre, mivel azt követően már nem fognak élni azok, akik abban a "hőskorban" voltak tevékenyek. Felidézte: az MMA felhatalmazást kapott arra, hogy a kormánynak körülbelül fél év alatt 15-20 évre előre kialakítható kulturális stratégiai tervet készítsen. Úgy fogalmazott: tudatni kell a tízmillió magyarral és a külföldön élő négymillió magyarral, hogy "itt olyan dolgok történnek a művészet területén", amelyeket nem méltányolnak eléggé a világban, és ennek a helyzetnek a megváltoztatására is ki kell találni egy stratégiát. "Tíz-tizenöt év múlva úgy kellene beszélni Magyarországról Európában és a világon, hogy ha valami különlegeset akarsz, menj el Magyarországra. Ez pedig nem a világ követése, hanem a világ megelőzése szellemi értelemben, és vannak olyan művészeti ágak, ahol ez már sikerült" – jelentette ki az MMA elnöke.
Krucsainé Herter Anikó, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett: a magyar kormány 2012 óta 1,6 milliárd forintot fordított arra, hogy a magyarországi alkotóházak, művésztelepek megújuljanak és nyugodt körülményeket biztosítsanak az alkotások létrejöttéhez. Hozzátette: idén 100 millió forinttal támogatja az állam az alkotóházak megújulását.
A MANK vezetője, dr. Hóvári János elmondta, hogy több alkotóház sikeres felújítását követően ebben az évben a várossal együttműködésben elindítják a kecskeméti Alkotóház rekonstrukciójának építészeti tervezését.
Probstner János a kecskeméti kerámia stúdió nemzetközi szinten is kiemelkedő műhelymunkáját mutatta be, és beszélt a világhírű alkotókról, akik műveikkel gazdagítják a stúdió gyűjteményét.
A rendezvényen felszólalt Hollósy Katalin is a zománcművészeti stúdió képviseletében, ahol a finanszírozás szűkösségéről, a művésztelepek nehéz anyagi körülményeiről is szó esett, emellett megemlítették a lecsökkent pályázati forrásokat, a médiák közönyösségét, igénytelenségét, az értékeket teremtő művészeti műhelymunka kommunikálatlanságát is felemlítették.
A Műcsarnok kiállítása
A Műcsarnokban január 18-án nyílt meg a 25 év Symposion című kiállítás, mely amellett, hogy 1983 óta az első tárlat Magyarországon, amely az 1945 utáni hazai művésztelepek tevékenységének és eredményeinek együttes ismertetésére vállalkozik, azt is bemutatta, hogy mit jelent az alkotóknak a művésztelep.
„A művésztelep nagyon fontos hely, hiszen egyrészt ott az ember másokkal együtt alkothat és gondolkodhat ugyanazon a problémán, közben pedig rengeteget tanul a másiktól. Másrészt nagyon sok olyan fiatal művész van, akinek még nincs műterme, műhelye vagy felszerelése ahhoz, hogy elkészítse azt az alkotást, melyet szeretne. A művésztelepek, ahol már megteremtődtek ezek a körülmények, alkalmasak erre. Harmadrészt, vannak olyan művészek, akik imádnak együtt lenni, közösen dolgozni és valódi alkotóközösséget képeznek. Tehát ezekre mind-mind jó egy művésztelep. De ami a legfontosabb: az egyetemi, főiskolai oktatásban jellemző tanár-diák kapcsolatnak ma már nincs máshol terepe, csak a művésztelepeken, emellett pedig nagyon jól bevonhatók ezek a helyek az oktatásba is. Tehát minden olyan művész, aki egy művésztelepen vagy alkotóházban dolgozik, attól függetlenül, hogy éppen a témája után kutat vagy egy új technikával kísérletezik, innovatív fejlesztést hajt végre. Elképzelhető, hogy épp nem a főművét készíti, de elindul azon az úton, mely odáig vezeti" – mondta el a Kultúra.hu-nak N. Mészáros Julianna, a kiállítás kurátora. „Csak gondoljunk bele, hogy a második világháború óta több mint nyolcvan művésztelep jött létre…" – jegyezte meg N. Mészáros Julianna.
A kiállítás két művésztelepi szervezet – a Symposion Alapítvány a Magyarországi Művésztelepekért és a Magyarországi Alkotótelepek és Symposionok Társasága – 25 éves tevékenységét és művésztelepi kapcsolatrendszerét, összességében a hazai művésztelepeket és alkotói eredményeit mutatta be 2017. január 18-tól február 19-ig. A két szervezet vezetőjének, valamint Schrammel Imrének, Bencsik Istvánnak, Farkas Ádámnak és a Symposion Alapítvánnyal együttműködő Hantos Károlynak jelentős a szerepe a vizuális kultúra magas szintű, hazai terjesztésében, a művésztelepek oktatással való kapcsolatának szorosra fűzésében, a szimpózium-módszer felsőoktatási hasznosításában. A két szervezet elnöke – Cserny József és Péter Ágnes – bekapcsolta a hazai művésztelepi mozgalmat a nemzetközi művésztelep-rendszerbe.
A kiállítás mellé katalógus is készült, amely 56 magyarországi művésztelepet, alkotóhelyet és alkotóházat mutat be.
