The selected web content no longer exists.
Mészáros Tibor vehette át a Kaszás Attila-díjat (MTI Fotó: Czeglédi Zsolt)
Színházművészeti konferencia és országos színházi évadnyitó Debrecenben
Párbeszéd a magyar színház jövőjéről címmel kétnapos színházi előadó-művészeti konferencia zajlott a debreceni Csokonai Színház rendezésében, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Színházművészeti Tagozatának kezdeményezésére és támogatásával augusztus 28–29-én; a tanácskozás végén a résztvevők sajtótájékoztatón összegezték a hat szekcióban zajlott munkát a Kölcsey Központban. • A 150 éves Csokonai Színházban rendezték meg idén az országos színházi évadnyitót is, ahol átadták a Kaszás Attila-díjat.
Dr. Kucsera Tamás, az MMA főtitkára emlékeztetett, hogy a kétnapos konferenciát komoly műhelymunka előzte meg: idén 9 ülést tartott a színházművészeti tagozat, ezeken minden olyan kérdést megtárgyaltak, amely a tanácskozáson terítékre került.
A kőszínházak népszínházi jellegét hangsúlyozta Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója, aki a vidéki színjátszás hagyományait és regionális, közösségi, közművelődési szerepét taglaló szekciót vezette. Az igazgató szerint ahhoz, hogy a színházak betölthessék közművelődési szerepüket, a közmédiában fokozottabban kell jelen lenniük. Ehhez segítséget az MMA-tól várnak – tette hozzá.
A színházi életpályamodellről szóló szekció tapasztalatairól Gyimesi László, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének főtitkára elmondta, hogy kiszámítható, garanciákat is tartalmazó életpályamodell kidolgozását tartják szükségesnek.
"Bizonyos pályák – például a táncművészeké – vége fájdalmas is lehet, ezért továbbképzéssel, távképzéssel segíteni kell őket" – fogalmazott. A főtitkár a nehéz helyzetbe kerülő, idős művészek megsegítésére szolidaritási alap létrehozását szorgalmazta, amelyet a belépőjegyek árának minimális százalékából finanszíroznának.
Kriza Zsigmond, az MMA előadó-művészeti tanácsadója, a Kárpát-medencei magyar és nem magyar színházak szakmai kapcsolatait elemző szekció vezetője a közös fesztiválszereplések fontosságát hangsúlyozta. A tanácsadó a felsőrákosi Barlangszínházban összmagyar táncművészeti fesztivál megrendezésére tett javaslatot, valamint szorgalmazta a határon átnyúló, tantermi előadások szervezését is.
2015. augusztus 28-án a kezdő előadásban dr. Kriza Zsigmond összefoglalta a 2014-es Veszprémi Előadó-művészeti Szakmai Konferencia óta történteket is: 2014 őszén összegezték a veszprémi konferencián feltárt égető kérdéseket, készítettek egy színházművészeti problémakatalógust. 2015 elején megalakult a Magyar Művészeti Akadémia Előadó-művészeti Bizottsága dr. Kucsera Tamás Gergely főtitkár úr elnökletével, Oberfrank Pál akadémikus úr mint alelnök vett részt a bizottsági munkában.
Kriza Zsigmond elmondta, hogy az MMA kulcsszerepet játszott abban, hogy a bizottsági munkában és a veszprémi konferencia folytatásában lehetővé tette a szakmai integrációt, biztosította a hátteret, és szakmai támogatást adott minden aktuális probléma megoldásához, és érdemben előkészítette a debreceni konferenciát annyira, hogy az egyes szekciók már konkrét javaslatokkal élhessenek az Előadó-művészeti Törvény esetleges módosításához.
Hegedűs D. Géza a SZFE rektor-helyettese az oktatás, színészképzés tematikájáról szóló szekciót vezette, amelyben szó esett az OKJ-s képzések, egyéb egyetemen kívüli színművész képzések minőségbiztosítási rendszerének szükségességéről. Csizmadia Tibor a Színházművészeti Intézet vezetője a fiatal tehetségek újító szándékairól, azok támogatási lehetőségeiről szóló szekciót vezette, ennek alapfelvetése az volt, hogy nem támogatni kell, hanem ösztönözni azokat, akik felvállalják a fiatal pályakezdő művészek foglalkoztatását, elszámolásoknál, pályázati kiírásokban mindenképp plusz pontot jelentsen az innovatív törekvés.
Szász Zsolt dramaturg a Vidnyánszky Attila által vezetett, a társulati műhelymunkáról szóló szekció tapasztalatait összegezve a művészek túlterheltségét hangoztatta. Példaként megemlítette, hogy a népszínházi jelleg erősítéséhez évadonként átlagban 14 darabot kell bemutatniuk a kőszínházi társulatoknak. Szólt arról is, hogy az egyetemekről és az egyéb OKJ-s képzésekről kikerülő fiatalok többségét a szakma nem tudja alkalmazni, ezért szerinte az oktatási rendszer újragondolására van szükség.
[Az előadások a szinhaz.hu portálon itt meghallgathatók.]
A Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozatának kezdeményezésre rendezett konferencia keretében mutatták be a Hitel című folyóirat augusztusi számát, amelyet teljes egészében a Csokonai Nemzeti Színháznak szenteltek. A debreceni színház különböző korszakait, jeles személyiségeit felidéző lapszám szerkesztője Ablonczy László.
A debreceni Csokonai Nemzeti Színház következő évada a reneszánsz jegyében telik, emellett októberben megünneplik a teátrum megnyitásának 150. évfordulóját is – mondta el Ráckevei Anna igazgató abból az alkalomból, hogy Debrecen adott otthont a magyar színház jövőjéről rendezett szakmai konferenciának, majd az országos színházi évadnyitónak, amelyen átadták a Kaszás Attila-díjat. A 150. évad kapcsán Ráckevei Anna arról is beszélt: nagy öröm, hogy megélheti az évfordulót, ugyanakkor óriási felelősség is a színház vezetése.
* * *
Mészáros Tibor kapta az idén a Kaszás Attila-díjat. A Csokonai Nemzeti Színház művésze az alapításának 150. évfordulóját látványos gálaesttel ünneplő debreceni teátrumban vehette át az elismerést Pokorni Zoltántól. A jubiláló intézményben rendezték meg idén az országos színházi évadnyitót is. A 2015/16-os színházi évadot dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg.
A kőszínházak népszínházi jellegét hangsúlyozta Ráckevei Anna, a Csokonai Színház igazgatója, aki a vidéki színjátszás hagyományait és regionális, közösségi, közművelődési szerepét taglaló szekciót vezette. Az igazgató szerint ahhoz, hogy a színházak betölthessék közművelődési szerepüket, a közmédiában fokozottabban kell jelen lenniük. Ehhez segítséget az MMA-tól várnak – tette hozzá.
A színházi életpályamodellről szóló szekció tapasztalatairól Gyimesi László, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének főtitkára elmondta, hogy kiszámítható, garanciákat is tartalmazó életpályamodell kidolgozását tartják szükségesnek.
"Bizonyos pályák – például a táncművészeké – vége fájdalmas is lehet, ezért továbbképzéssel, távképzéssel segíteni kell őket" – fogalmazott. A főtitkár a nehéz helyzetbe kerülő, idős művészek megsegítésére szolidaritási alap létrehozását szorgalmazta, amelyet a belépőjegyek árának minimális százalékából finanszíroznának.
Kriza Zsigmond, az MMA előadó-művészeti tanácsadója, a Kárpát-medencei magyar és nem magyar színházak szakmai kapcsolatait elemző szekció vezetője a közös fesztiválszereplések fontosságát hangsúlyozta. A tanácsadó a felsőrákosi Barlangszínházban összmagyar táncművészeti fesztivál megrendezésére tett javaslatot, valamint szorgalmazta a határon átnyúló, tantermi előadások szervezését is.
2015. augusztus 28-án a kezdő előadásban dr. Kriza Zsigmond összefoglalta a 2014-es Veszprémi Előadó-művészeti Szakmai Konferencia óta történteket is: 2014 őszén összegezték a veszprémi konferencián feltárt égető kérdéseket, készítettek egy színházművészeti problémakatalógust. 2015 elején megalakult a Magyar Művészeti Akadémia Előadó-művészeti Bizottsága dr. Kucsera Tamás Gergely főtitkár úr elnökletével, Oberfrank Pál akadémikus úr mint alelnök vett részt a bizottsági munkában.
Kriza Zsigmond elmondta, hogy az MMA kulcsszerepet játszott abban, hogy a bizottsági munkában és a veszprémi konferencia folytatásában lehetővé tette a szakmai integrációt, biztosította a hátteret, és szakmai támogatást adott minden aktuális probléma megoldásához, és érdemben előkészítette a debreceni konferenciát annyira, hogy az egyes szekciók már konkrét javaslatokkal élhessenek az Előadó-művészeti Törvény esetleges módosításához.
Hegedűs D. Géza a SZFE rektor-helyettese az oktatás, színészképzés tematikájáról szóló szekciót vezette, amelyben szó esett az OKJ-s képzések, egyéb egyetemen kívüli színművész képzések minőségbiztosítási rendszerének szükségességéről. Csizmadia Tibor a Színházművészeti Intézet vezetője a fiatal tehetségek újító szándékairól, azok támogatási lehetőségeiről szóló szekciót vezette, ennek alapfelvetése az volt, hogy nem támogatni kell, hanem ösztönözni azokat, akik felvállalják a fiatal pályakezdő művészek foglalkoztatását, elszámolásoknál, pályázati kiírásokban mindenképp plusz pontot jelentsen az innovatív törekvés.
Szász Zsolt dramaturg a Vidnyánszky Attila által vezetett, a társulati műhelymunkáról szóló szekció tapasztalatait összegezve a művészek túlterheltségét hangoztatta. Példaként megemlítette, hogy a népszínházi jelleg erősítéséhez évadonként átlagban 14 darabot kell bemutatniuk a kőszínházi társulatoknak. Szólt arról is, hogy az egyetemekről és az egyéb OKJ-s képzésekről kikerülő fiatalok többségét a szakma nem tudja alkalmazni, ezért szerinte az oktatási rendszer újragondolására van szükség.
[Az előadások a szinhaz.hu portálon itt meghallgathatók.]
A Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti Tagozatának kezdeményezésre rendezett konferencia keretében mutatták be a Hitel című folyóirat augusztusi számát, amelyet teljes egészében a Csokonai Nemzeti Színháznak szenteltek. A debreceni színház különböző korszakait, jeles személyiségeit felidéző lapszám szerkesztője Ablonczy László.
A debreceni Csokonai Nemzeti Színház következő évada a reneszánsz jegyében telik, emellett októberben megünneplik a teátrum megnyitásának 150. évfordulóját is – mondta el Ráckevei Anna igazgató abból az alkalomból, hogy Debrecen adott otthont a magyar színház jövőjéről rendezett szakmai konferenciának, majd az országos színházi évadnyitónak, amelyen átadták a Kaszás Attila-díjat. A 150. évad kapcsán Ráckevei Anna arról is beszélt: nagy öröm, hogy megélheti az évfordulót, ugyanakkor óriási felelősség is a színház vezetése.
* * *
