The selected web content no longer exists.
A nemzeti filmörökség 56-os tematikájú filmjeit újíttatta fel az MMA
A Magyar Művészeti Akadémia 2013-tól támogatja a Nemzeti Filmörökség megmentését, a „Nemzeti Filmörökség átmentése" című projekt keretében. Szőts István, az MMA posztumusz tagja két iskolateremtő alkotásának, az Emberek a havason (1941) és az Ének a búzamezőkről (1947) teljes körű digitális restaurálása után, 2016-ban további öt 1956-os tematikájú játékfilm restaurálása és a teljes 1956-os filmhíradó digitalizálása, DVD-n való megjelentetése valósulhatott meg a Magyar Művészeti Akadémia 62,3 millió forint vissza nem térítendő támogatásából.
A Magyar Művészeti Akadémia a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) pályázati kezdeményezésére, s vele együttműködve, a kormány által meghirdetett 1956-os emlékévéhez kapcsolódva, az 1956-os forradalom eseményeit megjelenítő, vagy témájában ehhez kapcsolódó 5 játékfilm restaurálását támogatta. Azzal a szándékkal, hogy kiváló minőségben legyenek hozzáférhetőek a nemzeti filmkincs ikonikus darabjai. Valamint szintén a tematikus év jegyében, támogatta, hogy a MaNDA saját digitalizáló műhelyében digitálisan felújítsa és 4 lemezen, DVD formátumban is hozzáférhetővé tegye a teljes 1956-os híradó évfolyamot, mint az 1956-os évről fennmaradt páratlan mozgóképes történeti forrást (44 filmhíradó, összesen 503 perc).
A projektről 2016. szeptember 8-án tartott sajtótájékoztatót a Magyar Művészeti Akadémia, székházában, a Pesti Vigadóban. A sajtótájékozatón Fazekas Eszter restaurátor projektvezető, DVD kiadványszerkesztő, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézettől, Lugossy László filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, valamint dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára adott ismertetést.
A Magyar Művészeti Akadémia vissza nem térítendő támogatásával valósult meg a következő 56'-os tematikájú játékfilmek restaurálása:
A restaurálások a MaNDA szakmai irányításával a Magyar Nemzeti Filmalap Filmlaboratóriumában és a Focus Fox Stúdióban készültek. A filmeket 4K felbontásban, széles vásznon is vetíthető formátumban újították fel.
A filmekről:
Makk Károly: Szerelem (1970)
rendező: Makk Károly író: Déry Tibor forgatókönyvíró: Bacsó Péter zeneszerző: Mihály András operatőr: Tóth János
A film irodalmi alapanyagául szolgáló a Szerelem az ötvenes évek koncepciós pereit idézte, a Két asszony című novellában viszont Déry Tibor saját sorsát, 1957-es börtönélményeit és szabadulásának körülményeit írta meg. Makk zseniális meglátása volt, hogy a halálraítélt kiengedését össze kell kapcsolni a haldokló anya (Darvas Lili) és a feleség (Törőcsik Mari) várakozásával. Ezt a koncepciót magával az íróval szemben is érvényesíteni tudta, így vált lehetővé, hogy a film politikai üldözöttekről, de a magánélet nyelvén beszéljen. Déry 1964-ben írta meg az ötvözött változatot. A hatalom ekkoriban, az amnesztia idején azonban „nem tartotta időszerűnek" a film elkészültét. 1969-ben annak a nyomásnak engedve gyulladt ki a zöld lámpa, hogy „állítólag" a ZDF megvette a forgatókönyvet. A háttérben az az alku állt, hogy a férfi (a forradalom után 22 hónapig börtönben tartott Darvas Iván) nem jöhet ki Kádár börtönéből. A filmkezdet 1953-t jelöl, de más nem utal erre. A Szerelem – rendező, operatőr és a három hatalmas színész jutalomjátéka – 1971-ben Cannes-ban a zsűri díját, és számos más nemzetközi és itthoni díjat nyert.
A filmet a teljes körű restaurálásnak köszönhetően, a kilencvenéves Makk Károly és az 1956-os évforduló tiszteletére Cannes-ban, a Cannes Classic szekcióban vetítették.
Szabó István: Szerelmesfilm (1970)
rendező: Szabó István forgatókönyvíró: Szabó István zeneszerző: Gonda János operatőr: Lőrincz József
Szabó István vallomásos, a francia újhullám stílusában pásztázó kamerája az érzelmek intim nyelvén jeleníti meg a magánéletet szétdúló kelet-európai sorsot. A film maga egy nagy tánc, a történelem danse macabre-ja, ahol minden mozgásban van. Már a gyerekkori szerelem is félelemtől terhes, a gyerekek átélik kedvenc nevelőjük, Bözsi kivégzését, majd Budapest ostromának szirénái között szaladnak, a kis zöld hátizsákba rejtett tárgyakkal. A kommunista hatalomátvétel után saját úttörőtársaik elől kell bujdokolniuk, 56-ban pedig tankok között szaladnak kenyérrel. Kata disszidál, Jancsi évek múlva, a Franciaország felé tartó vonaton idézi fel az együtt átélt félelmeket, a gyerekkor óta tartó szerelem emlékeit.
Gábor Pál: Angi Vera (1978)
rendező: Gábor Pál forgatókönyvíró: Gábor Pál, Vészi Endre operatőr: Koltai Lajos zeneszerző: Selmeczi György
Az egyik legkiemelkedőbb „ötvenes-évek-film", az alkalmazkodó-képesség története, amelynek emberábrázolása nagyon fontos az 1956-hoz vezető út megértéséhez. Gábor Pál, a fiatal, nagyon alakítható, pártiskolát végző lány portréján keresztül az ötvenes évek társadalmi metszetét nyújtja; kritikai szellemben rekonstruálja a politikai valóságnak azt a lakkozott, torz képét, amely a Rákosi-korszak magyar filmjeinek is a jellemzője volt: a hollywoodi stílust utánozva mutatták be az ellentmondások nélküli kommunizmust.
A film Cannes-ban 1979-ben FIPRESCI, Chicagóban a legjobb női alakítás, San Sebastianban Kritikusok, Londonban a Legjobb Külföldi Film díját nyerte el.
Sándor Pál: Szerencsés Dániel (1982)
rendező: Sándor Pál író: Mezei András forgatókönyvíró: Tóth Zsuzsa zeneszerző: Selmeczi György operatőr: Ragályi Elemér
A markáns újhullámos pályakezdéssel büszkélkedhető Sándor Pál korábbi filmjeinél hagyományosabb történetmeséléssel nyúl hozzá 1956 drámájához. A fiú hatvanas évek nagy sorskérdéseit veti föl az apának: „Miért ették itt meg a kommunisták a kommunistákat?" – a kérdés, azonban, mint minden Sándor Pál-filmben, nagyon személyes, szenvedélyes sorstörténetbe ágyazódik. A főhős, a tizenhat éves Dániel Amerikába készülő szerelme után elindul 1956 decemberében Nyugatra. Vele tart a házukból Angeli, akit a fegyveres harcban való részvétel késztet menekülésre. A határszéli szállodában töltött pokoli éjszakán mindkét fiú kiábrándul útitársaiból: Dániel a lány cinikus és kapzsi szüleiből, Angeli pedig exávós apja kegyetlenségétől, és visszafordulnak.
A film Gdanskban a legjobb külföldi film díját, Zimbabwéban a legeredetibb film díját, itthon számos filmszemle díjat nyert el 1983–86 között.
Gárdos Péter: Szamárköhögés (1986)
rendező: Gárdos Péter forgatókönyvíró: Gárdos Péter, Osvát András zeneszerző: Novák János operatőr: Máthé Tibor
1956, október utolsó hete. Tomi és Annamari örül, hogy nem kell iskolába menni. Apa is visszajön a munkahelyéről, és elújságolja, hogy felpofozta a munkatársát. A nagyi kenyeret szerez útközben, a kenyérben két golyó ütötte lyuk… A Szamárköhögés a gyermeki szem természetes kíméletlenségével és megejtő iróniával láttatja a forradalom eseményeit. A film annak az érzelmi lenyomata, hogyan látta Gárdos és generációja 56-ban a felnőtteket félni, virágnyelven beszélni, csoportokhoz csapódni, megijedni, önigazolást keresni, szerepet játszani.
A film 1987-ben Montrealban FIPRESCI, Chicagóban Arany Hugó, Trojában a legjobb rendezés díját nyerte el.
Teljes 1956. évi filmhíradó évfolyam
Az 1956-os forradalom és szabadságharc évének felbecsülhetetlen értékű történeti forrása, amely 44 filmhíradó, mintegy 503 percnyi tudósítását tartalmazza. 
A filmkockára kattintva egy részlet (Rajk László és társai újratemetése) tekinthető meg az 1956-os filmhíradókból. (A MaNDA engedélyével.)
A Magyar Filmhíradók, 1956 kereskedelmi forgalomban való megjelenése 2016. szeptember 27. Makk Károly Szerelem és Egymásra nézve c. filmje szeptember 15-én jelent meg. Gábor Pál Angi Vera c. filmjének tervezett megjelenése szeptember 30.
A kiadványok elsősorban az egyedi könyvesboltokban, s könyvesbolt-hálózatok üzleteiben vásárolhatók meg. (LIBRI, LIRA, ANIMAKÖNYV hálózat boltjai, jelentősebb könyvesboltok, Írók Boltja, Örkény Könyvesbolt stb.) Várhatóan októbertől a Média Marktban és a bevásárlóközpontok más üzleteiben is megtalálhatók lesznek a kiadványok.
A projektről 2016. szeptember 8-án tartott sajtótájékoztatót a Magyar Művészeti Akadémia, székházában, a Pesti Vigadóban. A sajtótájékozatón Fazekas Eszter restaurátor projektvezető, DVD kiadványszerkesztő, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézettől, Lugossy László filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, valamint dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára adott ismertetést.
A Magyar Művészeti Akadémia vissza nem térítendő támogatásával valósult meg a következő 56'-os tematikájú játékfilmek restaurálása:
Az MMA ezen túlmenően vissza nem térítendő támogatási összeggel támogatta a teljes 1956-os híradóévfolyam digitalizálását, DVD-n való megjelentetését. A lemezeken halláskárosultak számára is élvezhető formátumban, valamint angol felirattal is nézhetőek a filmhíradók.Makk Károly: Szerelem (1970);
Szabó István: Szerelmesfilm (1970);
Gábor Pál: Angi Vera (1978);
Sándor Pál: Szerencsés Dániel (1982);
Gárdos Péter: Szamárköhögés (1986)
A restaurálások a MaNDA szakmai irányításával a Magyar Nemzeti Filmalap Filmlaboratóriumában és a Focus Fox Stúdióban készültek. A filmeket 4K felbontásban, széles vásznon is vetíthető formátumban újították fel.
A filmekről:
Makk Károly: Szerelem (1970)
rendező: Makk Károly író: Déry Tibor forgatókönyvíró: Bacsó Péter zeneszerző: Mihály András operatőr: Tóth János
A film irodalmi alapanyagául szolgáló a Szerelem az ötvenes évek koncepciós pereit idézte, a Két asszony című novellában viszont Déry Tibor saját sorsát, 1957-es börtönélményeit és szabadulásának körülményeit írta meg. Makk zseniális meglátása volt, hogy a halálraítélt kiengedését össze kell kapcsolni a haldokló anya (Darvas Lili) és a feleség (Törőcsik Mari) várakozásával. Ezt a koncepciót magával az íróval szemben is érvényesíteni tudta, így vált lehetővé, hogy a film politikai üldözöttekről, de a magánélet nyelvén beszéljen. Déry 1964-ben írta meg az ötvözött változatot. A hatalom ekkoriban, az amnesztia idején azonban „nem tartotta időszerűnek" a film elkészültét. 1969-ben annak a nyomásnak engedve gyulladt ki a zöld lámpa, hogy „állítólag" a ZDF megvette a forgatókönyvet. A háttérben az az alku állt, hogy a férfi (a forradalom után 22 hónapig börtönben tartott Darvas Iván) nem jöhet ki Kádár börtönéből. A filmkezdet 1953-t jelöl, de más nem utal erre. A Szerelem – rendező, operatőr és a három hatalmas színész jutalomjátéka – 1971-ben Cannes-ban a zsűri díját, és számos más nemzetközi és itthoni díjat nyert.
A filmet a teljes körű restaurálásnak köszönhetően, a kilencvenéves Makk Károly és az 1956-os évforduló tiszteletére Cannes-ban, a Cannes Classic szekcióban vetítették.
A filmkockára kattintva egy részlet tekinthető meg a felújított filmből. (A MaNDA engedélyével.)
Szabó István: Szerelmesfilm (1970)
rendező: Szabó István forgatókönyvíró: Szabó István zeneszerző: Gonda János operatőr: Lőrincz József
Szabó István vallomásos, a francia újhullám stílusában pásztázó kamerája az érzelmek intim nyelvén jeleníti meg a magánéletet szétdúló kelet-európai sorsot. A film maga egy nagy tánc, a történelem danse macabre-ja, ahol minden mozgásban van. Már a gyerekkori szerelem is félelemtől terhes, a gyerekek átélik kedvenc nevelőjük, Bözsi kivégzését, majd Budapest ostromának szirénái között szaladnak, a kis zöld hátizsákba rejtett tárgyakkal. A kommunista hatalomátvétel után saját úttörőtársaik elől kell bujdokolniuk, 56-ban pedig tankok között szaladnak kenyérrel. Kata disszidál, Jancsi évek múlva, a Franciaország felé tartó vonaton idézi fel az együtt átélt félelmeket, a gyerekkor óta tartó szerelem emlékeit.
Gábor Pál: Angi Vera (1978)
rendező: Gábor Pál forgatókönyvíró: Gábor Pál, Vészi Endre operatőr: Koltai Lajos zeneszerző: Selmeczi György
Az egyik legkiemelkedőbb „ötvenes-évek-film", az alkalmazkodó-képesség története, amelynek emberábrázolása nagyon fontos az 1956-hoz vezető út megértéséhez. Gábor Pál, a fiatal, nagyon alakítható, pártiskolát végző lány portréján keresztül az ötvenes évek társadalmi metszetét nyújtja; kritikai szellemben rekonstruálja a politikai valóságnak azt a lakkozott, torz képét, amely a Rákosi-korszak magyar filmjeinek is a jellemzője volt: a hollywoodi stílust utánozva mutatták be az ellentmondások nélküli kommunizmust.
A film Cannes-ban 1979-ben FIPRESCI, Chicagóban a legjobb női alakítás, San Sebastianban Kritikusok, Londonban a Legjobb Külföldi Film díját nyerte el.
Sándor Pál: Szerencsés Dániel (1982)
rendező: Sándor Pál író: Mezei András forgatókönyvíró: Tóth Zsuzsa zeneszerző: Selmeczi György operatőr: Ragályi Elemér
A markáns újhullámos pályakezdéssel büszkélkedhető Sándor Pál korábbi filmjeinél hagyományosabb történetmeséléssel nyúl hozzá 1956 drámájához. A fiú hatvanas évek nagy sorskérdéseit veti föl az apának: „Miért ették itt meg a kommunisták a kommunistákat?" – a kérdés, azonban, mint minden Sándor Pál-filmben, nagyon személyes, szenvedélyes sorstörténetbe ágyazódik. A főhős, a tizenhat éves Dániel Amerikába készülő szerelme után elindul 1956 decemberében Nyugatra. Vele tart a házukból Angeli, akit a fegyveres harcban való részvétel késztet menekülésre. A határszéli szállodában töltött pokoli éjszakán mindkét fiú kiábrándul útitársaiból: Dániel a lány cinikus és kapzsi szüleiből, Angeli pedig exávós apja kegyetlenségétől, és visszafordulnak.
A film Gdanskban a legjobb külföldi film díját, Zimbabwéban a legeredetibb film díját, itthon számos filmszemle díjat nyert el 1983–86 között.
Gárdos Péter: Szamárköhögés (1986)
rendező: Gárdos Péter forgatókönyvíró: Gárdos Péter, Osvát András zeneszerző: Novák János operatőr: Máthé Tibor
1956, október utolsó hete. Tomi és Annamari örül, hogy nem kell iskolába menni. Apa is visszajön a munkahelyéről, és elújságolja, hogy felpofozta a munkatársát. A nagyi kenyeret szerez útközben, a kenyérben két golyó ütötte lyuk… A Szamárköhögés a gyermeki szem természetes kíméletlenségével és megejtő iróniával láttatja a forradalom eseményeit. A film annak az érzelmi lenyomata, hogyan látta Gárdos és generációja 56-ban a felnőtteket félni, virágnyelven beszélni, csoportokhoz csapódni, megijedni, önigazolást keresni, szerepet játszani.
A film 1987-ben Montrealban FIPRESCI, Chicagóban Arany Hugó, Trojában a legjobb rendezés díját nyerte el.
Teljes 1956. évi filmhíradó évfolyam
Az 1956-os forradalom és szabadságharc évének felbecsülhetetlen értékű történeti forrása, amely 44 filmhíradó, mintegy 503 percnyi tudósítását tartalmazza.
A filmkockára kattintva egy részlet (Rajk László és társai újratemetése) tekinthető meg az 1956-os filmhíradókból. (A MaNDA engedélyével.)
A Magyar Filmhíradók, 1956 kereskedelmi forgalomban való megjelenése 2016. szeptember 27. Makk Károly Szerelem és Egymásra nézve c. filmje szeptember 15-én jelent meg. Gábor Pál Angi Vera c. filmjének tervezett megjelenése szeptember 30.
A kiadványok elsősorban az egyedi könyvesboltokban, s könyvesbolt-hálózatok üzleteiben vásárolhatók meg. (LIBRI, LIRA, ANIMAKÖNYV hálózat boltjai, jelentősebb könyvesboltok, Írók Boltja, Örkény Könyvesbolt stb.) Várhatóan októbertől a Média Marktban és a bevásárlóközpontok más üzleteiben is megtalálhatók lesznek a kiadványok.
