The selected web content no longer exists.
Kivirágzik az égi fa ága
Radnóti Miklós halálának nyolcvanadik évfordulója
Multimédiás műsorral tartott emlékestet november 4-én a Magyar Művészeti Akadémia, székházában, a Pesti Vigadóban, ahol filmbejátszások elevenítették fel a költő utolsó heteinek, napjainak, óráinak történetét a bori (zagubicai) munkatábortól az abdai tömegsírig. A műsor szerkesztő-rendezője Zsigmond Dezső filmrendező, az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának vezetője volt.
Multimédiás műsorral tartott emlékestet november 4-én a Magyar Művészeti Akadémia, székházában, a Pesti Vigadóban, ahol filmbejátszások elevenítették fel a költő utolsó heteinek, napjainak, óráinak történetét a bori (zagubicai) munkatábortól az abdai tömegsírig. A műsor szerkesztő-rendezője Zsigmond Dezső filmrendező, az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának vezetője volt.
A Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán Radnóti Miklós legszebb, a bori noteszben megtalált verseit, s az erőltetett menet során az egyetlen kapaszkodót nyújtó Fanni-szerelem költeményei, fotói jelentek meg olyan előadók tolmácsolásában, mint Vecsei H. Miklós, Jászter Beáta vagy az énekes Breinich Beáta. Az est zeneszerzője Faragó Béla, zenészei Kirkósa Tünde és Beczner Barbara voltak, szakértője pedig Kőszegi Ábel és Csere Péter volt.
Idill és halál
A Kivirágzik az égi fa ága címmel Radnóti Miklós halálának nyolcvanadik évfordulójára emlékező előadás szerkesztő-rendezője Zsigmond Dezső filmrendező, az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának a vezetője volt, akivel Elmer István készített interjút.
– Az est címe a Virágének című versből származik, amelyet Radnóti 1942 augusztusában írt. Életörömöt hirdet, ugyanakkor a háttérben megjelenik a borús hang, a halál előérzete. Hogyan állt össze az előadás anyaga a Radnóti-életműből?
– Már középiskolás koromban megszerettem Radnóti költészetét. Hatvanban azon a cukorgyár felé vezető úton jártam az iskolába, amerre Radnóti és munkaszolgálatos társai meneteltek. Részt vettem egy róla szóló tanulmányi versenyen, amelynek témája az idill és a halál volt a költő verseiben. Ez a két kifejezés, ezeknek a hangulata meghatározó költészetében. Még a legidillibb alkotásokban is egyszerre jelenik meg a gyönyörűség és a halál előérzete, amely végül sorsszerűen bekövetkezett.
Amikor tagozatvezető lettem az Akadémián, elhatároztam, hogy valamiképpen megjelenítem a lelkembe záródott Radnóti-emlékeket és érzéseket; igyekszem megmutatni valamit mindabból, ami bennem él ebből a fájdalom szülte szépségből, ebből a letisztult és őszinte világból. A fájdalom, a szörnyű körülmények – a kagyló hasonlatával – csodálatosan szép gyöngyöt hoztak létre, az abdai tömegsírban megtalált Bori noteszt, Radnóti legszebb verseit.
– Filmrendezőként foglalkozott-e Radnóti alakjával és művészetével?
– Nem, de hatása érződik a munkásságomon. A Radnótinál említett letisztultság talán jellemző dokumentum- és játékfilmjeimre. Engem a vidék és a határon túli magyarság filmrendezőjének neveznek. Emberi sorsokat és lelkeket szerettem volna megmutatni, és Radnóti Miklós, József Attila, valamint mások költészete meghatározta filmjeim alaphangját.
– Az előadás a Bori notesz verseit viszi színpadra?
– Az erőltetett menet, az utolsó hónapok, hetek, napok, órák és percek krónikáját alkalmaztuk színpadra és filmre. Annak idején Csere Péter kriminológussal készítettük a Tisza István meggyilkolásáról szóló filmünket. Felajánlotta nekem a Radnóti halálával kapcsolatos ismereteit. Többször szerepel a filmbejátszásokban, név szerint megnevezi Radnóti gyilkosait, Tálas András őrmestert és azt az alezredest, aki megkeserítette a munkaszolgálatosok egyébként is nehéz életét. Alkotótársaimmal, Jászter Beátával és Becse Tamás operatőr-vágóval azt a rettenetes világot kívánjuk megidézni, amelyet Radnóti számára saját versei és a Gyarmati Fanni iránt érzett szerelem tudott csak valamelyest elviselhetővé tenni. Az utolsó napok félelmetes világát Kőszegi Ábel Töredék című, Radnóti utolsó hónapjainak krónikáját nyújtó könyvéből vett részletekkel illusztráljuk. Elhangzanak Fanni Naplójának részletei is. Elsősorban azok, amelyekben a feleség leírja Radnóti holttestének abdai azonosítását a háború után, majd, amikor hazamegy és kézbe veszi a sírból előkerült rekvizitumokat, a Bori noteszt, az ő kislánykori fényképét, Radnóti édesanyjának a fotóját, a költő gyermekkori imájának szövegét. Mások előtt nem sír, de amikor egyedül marad, azt írja: „vinnyogva sírtam".
– Több művészeti ág találkozik az előadásban.
– Multimédiás műsort állítottunk össze. Filmet forgattunk, és kiváló prózai, valamint énekes művészeket kértünk fel. Vecsei H. Miklós személyesíti meg a költő alakját. Gyarmati Fannit az előadás dramaturgja, a kiváló versmondó, Jászter Beáta kelti életre. Tőle halljuk Fanni Naplójának részleteit, és elmond néhány hozzá írt verset. Mögötte áll három grácia, akik ugyancsak Fanni szerepében tűnnek fel. Faragó Béla gyönyörű zenéket írt Radnóti verseire, ezek hangzanak el Breinich Beáta szoprán énekesnő előadásában. Kirkósa Tünde csellón, Beczner Barbara, a film- és fotótagozat művészeti titkára pedig hegedűn kíséri.
Közben a vásznon filmjelenetek és képek követik egymást. Ezek szélesebb történelmi összefüggésekbe helyezik Radnóti költői világát. A Magyar Tudományos Akadémia több mint száz Radnóti- és Gyarmati Fanni-fotót bocsájtott rendelkezésünkre. Csere Péter segítségével filmen kísérjük végig a költő útját Szentkirályszabadjától Abdáig. Bor és a vad szerbiai hegyek lágervilága pedig fotókon elevenedik meg. A film elvezet bennünket az abdai töltésen át az egykori tömegsírhoz, látjuk a Radnóti-emlékművet, a pannonhalmi apátság téglagyárát, ahol a munkaszolgálatosok megszálltak… Közben olyan képeket vetítünk, amelyekkel érzékeltetjük azt a rettenetes fáradtságot, amely a munkaszolgálatosokat hatalmába kerítette, és azt a kíméletlenséget, amellyel nyugat felé hajtották őket, nyomukban, olykor csak kilométer távolságban a szovjet csapatokkal. A nácik és a magyar keretlegények maguk is féltek, és a kegyetlenségek – ahogyan Kőszegi Ábel könyvében rámutat – ebből is adódtak.
– A filmes részletek váltakoznak a színpadi megszólalásokkal.
– Amikor például Kőszegi Ákos színművész az utolsó napok krónikáját mondja Kőszegi Ábel könyve alapján (a nevek hasonlósága a véletlen műve), akkor is váltakoznak a filmbejátszások a színpadi megszólalásokkal. Elsősorban a „búvó otthoni táj"-at idéző verseknél hangzik fel a zenei kíséret; Radnóti az emlékeibe menekül, és Fanni képe, szeretete az egyetlen kapaszkodó számára. Fannihoz fűződő kapcsolata több a szerelemnél, tiszta, őszinte szeretet volt. A kettőjük közötti kapcsolat szépsége ragyog fel ebben a pokolban. Ez a fény világít át a dantei poklon, és élteti Radnótit az utolsó pillanatig.
Idill és halál
A Kivirágzik az égi fa ága címmel Radnóti Miklós halálának nyolcvanadik évfordulójára emlékező előadás szerkesztő-rendezője Zsigmond Dezső filmrendező, az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának a vezetője volt, akivel Elmer István készített interjút.
– Az est címe a Virágének című versből származik, amelyet Radnóti 1942 augusztusában írt. Életörömöt hirdet, ugyanakkor a háttérben megjelenik a borús hang, a halál előérzete. Hogyan állt össze az előadás anyaga a Radnóti-életműből?
– Már középiskolás koromban megszerettem Radnóti költészetét. Hatvanban azon a cukorgyár felé vezető úton jártam az iskolába, amerre Radnóti és munkaszolgálatos társai meneteltek. Részt vettem egy róla szóló tanulmányi versenyen, amelynek témája az idill és a halál volt a költő verseiben. Ez a két kifejezés, ezeknek a hangulata meghatározó költészetében. Még a legidillibb alkotásokban is egyszerre jelenik meg a gyönyörűség és a halál előérzete, amely végül sorsszerűen bekövetkezett.
Amikor tagozatvezető lettem az Akadémián, elhatároztam, hogy valamiképpen megjelenítem a lelkembe záródott Radnóti-emlékeket és érzéseket; igyekszem megmutatni valamit mindabból, ami bennem él ebből a fájdalom szülte szépségből, ebből a letisztult és őszinte világból. A fájdalom, a szörnyű körülmények – a kagyló hasonlatával – csodálatosan szép gyöngyöt hoztak létre, az abdai tömegsírban megtalált Bori noteszt, Radnóti legszebb verseit.
– Filmrendezőként foglalkozott-e Radnóti alakjával és művészetével?
– Nem, de hatása érződik a munkásságomon. A Radnótinál említett letisztultság talán jellemző dokumentum- és játékfilmjeimre. Engem a vidék és a határon túli magyarság filmrendezőjének neveznek. Emberi sorsokat és lelkeket szerettem volna megmutatni, és Radnóti Miklós, József Attila, valamint mások költészete meghatározta filmjeim alaphangját.
– Az előadás a Bori notesz verseit viszi színpadra?
– Az erőltetett menet, az utolsó hónapok, hetek, napok, órák és percek krónikáját alkalmaztuk színpadra és filmre. Annak idején Csere Péter kriminológussal készítettük a Tisza István meggyilkolásáról szóló filmünket. Felajánlotta nekem a Radnóti halálával kapcsolatos ismereteit. Többször szerepel a filmbejátszásokban, név szerint megnevezi Radnóti gyilkosait, Tálas András őrmestert és azt az alezredest, aki megkeserítette a munkaszolgálatosok egyébként is nehéz életét. Alkotótársaimmal, Jászter Beátával és Becse Tamás operatőr-vágóval azt a rettenetes világot kívánjuk megidézni, amelyet Radnóti számára saját versei és a Gyarmati Fanni iránt érzett szerelem tudott csak valamelyest elviselhetővé tenni. Az utolsó napok félelmetes világát Kőszegi Ábel Töredék című, Radnóti utolsó hónapjainak krónikáját nyújtó könyvéből vett részletekkel illusztráljuk. Elhangzanak Fanni Naplójának részletei is. Elsősorban azok, amelyekben a feleség leírja Radnóti holttestének abdai azonosítását a háború után, majd, amikor hazamegy és kézbe veszi a sírból előkerült rekvizitumokat, a Bori noteszt, az ő kislánykori fényképét, Radnóti édesanyjának a fotóját, a költő gyermekkori imájának szövegét. Mások előtt nem sír, de amikor egyedül marad, azt írja: „vinnyogva sírtam".
– Több művészeti ág találkozik az előadásban.
– Multimédiás műsort állítottunk össze. Filmet forgattunk, és kiváló prózai, valamint énekes művészeket kértünk fel. Vecsei H. Miklós személyesíti meg a költő alakját. Gyarmati Fannit az előadás dramaturgja, a kiváló versmondó, Jászter Beáta kelti életre. Tőle halljuk Fanni Naplójának részleteit, és elmond néhány hozzá írt verset. Mögötte áll három grácia, akik ugyancsak Fanni szerepében tűnnek fel. Faragó Béla gyönyörű zenéket írt Radnóti verseire, ezek hangzanak el Breinich Beáta szoprán énekesnő előadásában. Kirkósa Tünde csellón, Beczner Barbara, a film- és fotótagozat művészeti titkára pedig hegedűn kíséri.
Közben a vásznon filmjelenetek és képek követik egymást. Ezek szélesebb történelmi összefüggésekbe helyezik Radnóti költői világát. A Magyar Tudományos Akadémia több mint száz Radnóti- és Gyarmati Fanni-fotót bocsájtott rendelkezésünkre. Csere Péter segítségével filmen kísérjük végig a költő útját Szentkirályszabadjától Abdáig. Bor és a vad szerbiai hegyek lágervilága pedig fotókon elevenedik meg. A film elvezet bennünket az abdai töltésen át az egykori tömegsírhoz, látjuk a Radnóti-emlékművet, a pannonhalmi apátság téglagyárát, ahol a munkaszolgálatosok megszálltak… Közben olyan képeket vetítünk, amelyekkel érzékeltetjük azt a rettenetes fáradtságot, amely a munkaszolgálatosokat hatalmába kerítette, és azt a kíméletlenséget, amellyel nyugat felé hajtották őket, nyomukban, olykor csak kilométer távolságban a szovjet csapatokkal. A nácik és a magyar keretlegények maguk is féltek, és a kegyetlenségek – ahogyan Kőszegi Ábel könyvében rámutat – ebből is adódtak.
– A filmes részletek váltakoznak a színpadi megszólalásokkal.
– Amikor például Kőszegi Ákos színművész az utolsó napok krónikáját mondja Kőszegi Ábel könyve alapján (a nevek hasonlósága a véletlen műve), akkor is váltakoznak a filmbejátszások a színpadi megszólalásokkal. Elsősorban a „búvó otthoni táj"-at idéző verseknél hangzik fel a zenei kíséret; Radnóti az emlékeibe menekül, és Fanni képe, szeretete az egyetlen kapaszkodó számára. Fannihoz fűződő kapcsolata több a szerelemnél, tiszta, őszinte szeretet volt. A kettőjük közötti kapcsolat szépsége ragyog fel ebben a pokolban. Ez a fény világít át a dantei poklon, és élteti Radnótit az utolsó pillanatig.
