„Talán nem önáltatás, hogy drámám időszerűsége nem múlt el létrejöttének történelmi idejével. Nem múlhatott el, mert a mindennapos jelenség – mint például az emberi szabadság lábbaltiprása – nem föltétlenül napi jelenség. Mi több: korszakok jönnek és mennek – a megaláztatás pedig marad, a sovén gyűlölet tartósan garázdálkodik. Meddig vajon? Az álomkommandó erre a kérdésre is választ keres kényszerű megalkuvások, véres lázadások, álmok és remények örök hullámzásában." – Sütő András

Az álomkommandó az elmúlt évtizedek magyar irodalmának egyik legeredetibb, felelősségteli írása, mely egy nehéz történelmi helyzetben vall a színház szerepéről és a művészet erejéről, hivatásról és erkölcsről. Őszinte tisztasággal beszél a hatalommal való szembenállás lehetőségeiről.

Színházi próba zajlik a színpadon. A darab az auschwitzi Mengele-laboratóriumban játszódik, a Sonderkommandó lázadásának idején. A darabbeli színház igazgatója játssza Mengelét, a dráma írója és rendezője pedig Manót, a laboratóriumi szolgát, aki ikergyerekei életéért harcol, és az álmaikat meséli Mengelének, hogy kísérleteihez pszichológiai anyagot szolgáltasson, s így ne kelljen meghalniuk. Amikor kiderül, hogy a fiát mégis megölette Mengele, a gyilkossal is alkut kötő kisember egy pillanatra hőssé próbál válni, s pisztolyt fog Mengelére, de elsütni nem tudja.

A próbált darab belső színházi valósága egybefonódik a kor külső valóságával. A színpadon játszódó darab szerző-rendezőjének a fiát ugyanis államellenes összeesküvés miatt börtönbe akarják zárni. A fiú a színházban próbál elbújni a belügyesek elől, s az apja segítségét kéri, aki azt tanácsolja neki, hogy öltözzön be Sonderkommandósnak, de lebuknak. A próbát mégis folytatják, mert az előadást meg kell tartani, de folyamatos ellenőrzés és megfigyelés alatt kell tovább dolgozniuk... (vigszinhaz.hu)

Sütő András a Magyar Művészeti Akadémia posztumusz tiszteleti tagja.