The selected web content no longer exists.
Melocco Miklós szoborkompozíciójának részlete
„Maradni szégyen, veszni borzalom" – Magyar írók az első világháborúban
A háborút megélt magyar írók és költők személyes élményein keresztül, fotók, szövegrészletek és visszaemlékezések segítségével mutatja be az 1914 és 1918 közötti éveket a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) november 5-én nyílt új időszaki kiállítása. Ebből az alkalomból restaurálták Melocco Miklós Ady-oltárát.
A „Maradni szégyen, veszni borzalom" - Magyar írók az első világháborúban című tárlaton nemcsak a kezdeti lelkesedés és a fokozatos kiábrándulás mutatkozik meg, de az elutasítás és az egyre erősödő pacifizmus is, így a háború allegóriájaként egy kórházba helyezve jelenik meg az őrület témája, ami a tömegek háború eleji pszichózisát és a fokozatos lelki és testi megroppanását is kifejezi. Ez vezeti fel a szimbolikus értelemmel felruházott temetést, amely konkrét formában Ady Endre búcsúztatásaként jelenik meg a kiállítás alkalmából restaurált, Melocco Miklós alkotta Ady-oltárral.
„A kiállítás méretét nemcsak a nagy háború tényének a magyar történelemben játszott súlya és hatása határozza meg, hanem az irodalom magánéletének és közéletének, az élet a háborúban témának gyűjteményünkből vett rendkívül gazdag bemutatási lehetősége versek, levelek, képek, tárgyak és zenei művek segítségével" - hangsúlyozta a tárlat megnyitóján E. Csorba Csilla, a múzeum főigazgatója.
„Van egy rendívül zaklatott, sok traumával telített 20. századunk", amellyel egyrészt szembesíteni kell az embereket, másrészt nagy szükség van ezek kibeszélésére Európa szerte, a most nyílt kiállításhoz hasonló bemutatókon keresztül - fogalmazott Cseri Miklós kultúráért felelős helyettes államtitkár.
A háborús írói, újságírói szereplehetőséget az otthon maradtak oldaláról Ady Endre, Babits Mihály, Lengyel Menyhért és Móricz Zsigmond képviseli, míg a katonák oldalán Gyóni Gézával, Tersánszky Józsi Jenővel, Szép Ernővel és Balázs Bélával lehet találkozni.
A helyszíneket a hadifogság és az internálás élethelyzeteinek feldolgozása gazdagítja: átmeneti szerepekben látható a haditudósító Molnár Ferenc, Biró Lajos, Vészi Margit, akik a csaták és a lövészárkok világát csak megfigyelik és a cenzúra fokozott figyelme mellett közvetítik a hátország számára. A cenzúra erejéről a bemutatott korabeli kéziratok, sajtótermékek tanúskodnak.
Az írók levelei, visszaemlékezései, naplói beszámolnak a háborús hangulatokról és közvélekedésről, a hadikórházak mindennapjairól, a lövészárkok életéről és a hátország megváltozott világáról, de számot adnak a művészek háborús világgal és önmagukkal kapcsolatos töprengéseiről, érzéseiről is.
A kiállításban az írók személyes használati tárgyai, kötetei és kéziratai mellett korabeli képzőművészeti alkotások, plakátok, fotók is láthatók, a téma feldolgozását interaktív számítógépes tudás-pontok segítik.
A tárlat november 6-tól 2015. január 10-ig látogatható.
Forrás: PIM, Hiradó
„A kiállítás méretét nemcsak a nagy háború tényének a magyar történelemben játszott súlya és hatása határozza meg, hanem az irodalom magánéletének és közéletének, az élet a háborúban témának gyűjteményünkből vett rendkívül gazdag bemutatási lehetősége versek, levelek, képek, tárgyak és zenei művek segítségével" - hangsúlyozta a tárlat megnyitóján E. Csorba Csilla, a múzeum főigazgatója.
„Van egy rendívül zaklatott, sok traumával telített 20. századunk", amellyel egyrészt szembesíteni kell az embereket, másrészt nagy szükség van ezek kibeszélésére Európa szerte, a most nyílt kiállításhoz hasonló bemutatókon keresztül - fogalmazott Cseri Miklós kultúráért felelős helyettes államtitkár.
A háborús írói, újságírói szereplehetőséget az otthon maradtak oldaláról Ady Endre, Babits Mihály, Lengyel Menyhért és Móricz Zsigmond képviseli, míg a katonák oldalán Gyóni Gézával, Tersánszky Józsi Jenővel, Szép Ernővel és Balázs Bélával lehet találkozni.
Molnár Ferenc író, mint haditudósító Limanova hősei, livnói Hadfy Imre tábornagy és péterfalvi Molnár Dezső vezérőrnagy között
(Forrás: A Hadsereg című folyóirat, 1916)
(Forrás: A Hadsereg című folyóirat, 1916)
A helyszíneket a hadifogság és az internálás élethelyzeteinek feldolgozása gazdagítja: átmeneti szerepekben látható a haditudósító Molnár Ferenc, Biró Lajos, Vészi Margit, akik a csaták és a lövészárkok világát csak megfigyelik és a cenzúra fokozott figyelme mellett közvetítik a hátország számára. A cenzúra erejéről a bemutatott korabeli kéziratok, sajtótermékek tanúskodnak.
Az írók levelei, visszaemlékezései, naplói beszámolnak a háborús hangulatokról és közvélekedésről, a hadikórházak mindennapjairól, a lövészárkok életéről és a hátország megváltozott világáról, de számot adnak a művészek háborús világgal és önmagukkal kapcsolatos töprengéseiről, érzéseiről is.
A kiállításban az írók személyes használati tárgyai, kötetei és kéziratai mellett korabeli képzőművészeti alkotások, plakátok, fotók is láthatók, a téma feldolgozását interaktív számítógépes tudás-pontok segítik.
A tárlat november 6-tól 2015. január 10-ig látogatható.
Forrás: PIM, Hiradó
November 6, 2014
