Az idei fesztivál válogatói, Solténszky Tibor dramaturg, rendező és Szigethy Gábor író, rendező, színháztörténész több száz, 2012. március 1. és 2013. február 28. között bemutatott hazai és határon túli magyar színházi előadás közül választotta ki a versenyprogram 6 nagyszínpadi és 6 kamara-előadását. A versenybe került 12 előadásból 4 érkezik Budapestről (Nemzeti Színház, Örkény István Színház, Proton Színház/Trafó, Vígszínház,) 6 vidékről (Debrecen, Kaposvár, Miskolc, Pécs, Szombathely, Zalaegerszeg), 2 pedig határon túli színházból (Komárom, Marosvásárhely). A szerzőket tekintve a tavalyi évhez hasonlóan ismét a klasszikusoké a főszerep, Shakespeare-től Ibsenen, Feydeau-n át Brechtig.    A kísérőrendezvények között szerepel kiállítás Bodrogi Gyuláról, a POSZT díszvendégéről, valamint a 100 éve született Gobbi Hildáról és Weöres Sándorról. Ismét megrendezik a tematikus roma fesztivált, bepillantást engedve e kisebbségi kultúra hagyományaiba. Közös koncerten lép fel Varnus Xavér és Lajkó Félix, de önálló estet tart Béres Ilona, Kulka János, Szacsvay László, Kern András és Rátóti Zoltán, valamint fellép egy, a kínai opera hagyományait követő taiwani együttes is.

Kaszás Attila-díj 2013

2013-ban először a POSZT megnyitóján adják át a Kaszás Attila-díjat annak színművésznek, aki  az előző évadban kiemelkedő művészi teljesítménye mellett jelentős közösségépítő szerepet vállalt társulatán belül. A közönség szavazatai alapján elnyerhető kitüntetés idei jelöltje Borovics Tamás, a Szegedi Nemzeti Színház, Nyári Oszkár, a kaposvári Csiky Gergely Színház és Vass György, az Újszínház társulatának tagja. A Raiffeisen Bank Zrt. mellett idén a Magyar Művészeti Akadémia és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is támogatja a díjat. 

 

 

Kiállítás a POSZT-on: Vándorszínészet a 19. századi Magyarországon

A kiállítás egy mára teljesen elfeledett művelődéstörténeti különlegességet, a színészet hőskorának jelképét, az ekhós szekeret ismerteti meg a közönséggel. Nem adatokkal és évszámokkal, hosszú leírásokkal foglalja össze a kultúrtörténeti jelenségek lényegét, hanem a 19. századi színházi előadások néhány jellegzetességét villantja fel. Rekonstruálja a színjátszóhelyet: az alkalmi színpadokat, a szcenikai keretet, a jelmezeket és a kellékeket. A színész öltözőjét, a próbák rendjét, az előadások körülményeit. Megidézi a jeles színigazgatókat és színészeket: Dérynét, Kántornét, Megyeri Károlyt, Láng Ádám Jánost, Szilágyi Pált, Balog Istvánt, Molnár Györgyöt, Szuper Károlyt.

Különleges, térképen ábrázolt összeállítással szemléltetik Déryné színházi vándorlásait is. De nem csak az ismert művekről esik szó: a Balog István hagyatékában található néma képleteket néhány szereplővel és a korszak ikonográfiájának ismeretében rekonstruált színpaddal meg is jelenítik az ekhós szekér oldalában. A kiállítás összegzi a jelenség irodalmi (Arany János, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Herczeg Ferenc), színházi és filmes feldolgozásait, bemutatva, hogyan vált legendássá Déryné alakja.

A kiállítás a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával valósul meg, az ekhós szekér a Nemzeti Színház tulajdona.