– Tavaly decemberben volt Kelemen László halálának 200. évfordulója, ennek kapcsán a Magyar Művészeti Akadémia pályázatot hirdetett irodalmi és színházi alkotásokra. Én egy előadással pályáztam; vállaltam, hogy megírok és színészekkel színpadra állítok egy új darabot. Emléket akartunk állítani ennek a nagyszerű embernek, aki egyébként Csongrád megyében, Csanádpalotán nyugszik. Elég kevesen tudnak róla, pedig az ő próbálkozása révén beszélhetünk arról, hogy annak idején megszületett a magyar nyelvű színház a német többségű Pesten. A későbbi próbálkozások is az ő példájából merítettek erőt, energiát.
Nem állítom, hogy Kelemen László nélkül nem lett volna magyar színház, de a Pesti Színház 1837–es megnyitása biztosan későbbre tolódott volna – mondta Kaj Ádám. 1790-ben páran összegyűlnek egy pesti könyvkereskedésben, hogy bemutassák a Hamletet. Ott van Kazinczy Ferenc, a fordító (Báhner Péter alakítja), Kelemen László, a szervező (Hodu Péter kelti életre), Rehákné Moór Anna, a primadonna (Kéner Gabriella játssza) és Sehy Ferenc, az ügynök (Sorbán Csaba formálja meg). A Shakespeare-premierből végül nem lesz semmi, de megalakul a Magyar Játszó Színi Társaság, és megkezdődik a küzdelem a nyerészkedő bérlőkkel, kulturkampfos politikusokkal és a drámaírók jambusaival. „Vigyázat, színháztörténetet játszunk!" – figyelmeztetett a szerző.
– A történet érdekessége, hogy a társulat vezető színésze Sehy Ferenc ügynök volt. A bécsi titkosrendőrség megbízásából a kollégáit is megfigyelte, és Martinovics Ignácékat is ő dobta fel. A Károli Gáspár Református Egyetem színháztörténet szakán végeztem a mesterképzésemet, ezzel a korszakkal külön is foglalkoztunk.
A szegedi Lugosi Döme Kelemen László és az első „Magyar Játszó Színi Társaság" című könyvét is felhasználtam forrásként.
A fantáziám segítségével próbáltam a mai korhoz közelebb hozni a történet szereplőit.
Sok az átfedés, a hasonlóság Kelemen Lászlóék működésében és a mai helyzetben – hangsúlyozta Kaj Ádám.
Forrás: Délmagyarország

KELEMEN LÁSZLÓ   Az első magyar színigazgató, Kelemen László Kecskeméten született 1762-ben egy nemesi származású kántor és makói felesége fiaként. Jogászként végzett, majd Grassalkovich Antal gödöllői birtokán helyezkedett el. Külföldi utazásairól visszatérve keserűen tapasztalta: a magyar nemzet szokásaiban, nyelvében elmaradott. Látta Európa színházait, tapasztalta a színészet hatását a nemzeti öntudatra, ezért egy állandó színház alapítása foglalkoztatta. Ráday Pál gróf pártfogásával és Kazinczy Ferenc buzdítására színjátszó társaságot szervezett, és 1790. október 25-én eljátszották Budán Simai Kristóf Igazháziját. 1791 szeptemberétől 1792 áprilisáig a társulat igazgatója volt, ő tárgyalt az országgyűléssel, a helytartótanáccsal, a német színház bérlőjével; ők mutatták be 1793. május 6-án az első magyar nyelvű operát, Chudy József Pikkó herceg és Jutka Perzsi című darabját. 1796-ban a társulat feloszlott, Kelemen néhány színésszel vándorútra kelt, hogy vidéken próbáljon szerencsét. Kecskeméten társulata végképp szétesett. Még egy kísérletet tett Nagyváradon 1800-ban, ahol rövid ideig mint igazgató szerepelt; de nem sikerült társulatát újraszerveznie. Vagyona elfogyott, feleségével Ráckevén telepedett le, ahol kántortanítóként alkalmazták. Ráckeve leégése után Makóra költözött, majd Csanádpalotára vonult vissza, ahol 1814. december 24-én hunyt el. Színészként is fellépett, és maga is fordított színműveket társulata számára.