Fotó: MTI
Felavatták Andrássy Gyula lovas szobrát a Kossuth téren
A Steindl Imre Program keretében visszaállított szobrok közül utolsóként a helyére került gróf Andrássy Gyula monumentális lovas szobra, melyet 2016. szeptember 13-án avattak fel. Az alkotás az 1906-ban felállított szobor rekonstrukciója, amelyet a Bencsik Alkotóközösség Művészeti Kft. szobrászai alkottak meg. A szobrot Zala György szobrászművész eredeti műve alapján Polgár Botond, Engler András és Meszlényi János szobrászművészek készítették.
Ahogyan Andrássy Gyula korában, úgy ma is igaz, hogy nemzetét oltalmazó és szolgáló állam nélkül nem lehet tartós nemzeti emelkedés – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke Andrássy Gyula Kossuth téri szobrának avatásán.
A házelnök beszédében hangsúlyozta: az újjáépített szobor eredeti pompájában és ünnepélyes módon visszatér a helyére, és ezzel lezárul a Kossuth tér szoborrombolások előtti képzőművészeti arculatának helyreállítása.
Andrássy Gyula szavaival valljuk, hogy reménnyel tekintünk a jövendőbe, mert "bízunk nemzetünk erényeiben és elveink igazságában" – fogalmazott a házelnök.
Tarlós István szólt arról is, hogy nemcsak az ország életében hozott újat, hanem a főváros is sokat köszönhet neki. Meghatározó szerepe volt Pest-Buda európai színvonalú nagyvárossá fejlesztésében, Széchenyi mellett Andrássynak köszönhetjük, hogy Budapest Közép-Európa jelentős központjává, a magyar gazdasági és hatalmi törekvések centrumává és szimbólumává válhatott. Miniszterelnöksége idején készítették elő Óbuda, Buda és Pest 1873-as egyesítését, 1870-ben pedig az ő vezetésével jött létre a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, amely rendelkezett a fővárost érintő fejlesztésekről.
A nevéhez kötődő fejlesztéseknek a jótékony hatása a mai napig látható és tapasztalható, szinte elképzelhetetlen a mai Budapest ezen átalakítások nélkül – mondta a főpolgármester. Elmondta, Andrássy halála után szinte azonnal kezdeményezték, hogy állítsanak emléket a tiszteletére: lovas szobrát 1906-ban avatták fel az Országház előtt. Sajnos "a gróf nem kívánatos történelmi személy volt a XX. század vörös diktatúrái számára, nevét még az emlékezetből is ki akarták törölni". Szobrát a Tanácsköztársaság idején deszkaállványzattal és vörös lepellel takarták el, és az így elkészült tákolmányt a munka templomának hívták.
Tarlós István kitért arra is, hogy bár közvetlen bizonyíték nincs rá, úgy tudni, hogy a szobor bronzanyagát az 1950-ben felavatott, majd az 1956-ban ledöntött Sztálin-szobor öntéséhez használták fel: "Tiszteletre méltó és mélyen szimbolikus az a gesztus, hogy az itt látható emlékműhöz a Sztálin-szobor egy darabját is felhasználták. Ezzel helyreállt az igazság, és végérvényesen pont kerülhet a szobor viszontagságos történetére."
Az ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök, országgyűlési képviselők és Andrássy Gyula leszármazottai is részt vettek, a Magyar Művészeti Akadémiát Kucsera Tamás Gergely főtitkár képviselte.
A szobor egykor és ma:
A házelnök beszédében hangsúlyozta: az újjáépített szobor eredeti pompájában és ünnepélyes módon visszatér a helyére, és ezzel lezárul a Kossuth tér szoborrombolások előtti képzőművészeti arculatának helyreállítása.
Andrássy Gyula szavaival valljuk, hogy reménnyel tekintünk a jövendőbe, mert "bízunk nemzetünk erényeiben és elveink igazságában" – fogalmazott a házelnök.
Andrássy Gyula (1823–1890) 1867 és 1871 között a Magyar Királyság miniszterelnöke, 1871 és 1879 között az Osztrák–Magyar Monarchia külügyminisztere volt. Deák Ferenc javaslatára 1867-ben Ferenc József miniszterelnökké nevezte ki, kormánya az első volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után. Jelentős érdemeket szerzett a dualista államon belül az önálló modern magyar államszervezet megteremtésében.
A nevéhez kötődő fejlesztéseknek a jótékony hatása a mai napig látható és tapasztalható, szinte elképzelhetetlen a mai Budapest ezen átalakítások nélkül – mondta a főpolgármester. Elmondta, Andrássy halála után szinte azonnal kezdeményezték, hogy állítsanak emléket a tiszteletére: lovas szobrát 1906-ban avatták fel az Országház előtt. Sajnos "a gróf nem kívánatos történelmi személy volt a XX. század vörös diktatúrái számára, nevét még az emlékezetből is ki akarták törölni". Szobrát a Tanácsköztársaság idején deszkaállványzattal és vörös lepellel takarták el, és az így elkészült tákolmányt a munka templomának hívták.
Tarlós István kitért arra is, hogy bár közvetlen bizonyíték nincs rá, úgy tudni, hogy a szobor bronzanyagát az 1950-ben felavatott, majd az 1956-ban ledöntött Sztálin-szobor öntéséhez használták fel: "Tiszteletre méltó és mélyen szimbolikus az a gesztus, hogy az itt látható emlékműhöz a Sztálin-szobor egy darabját is felhasználták. Ezzel helyreállt az igazság, és végérvényesen pont kerülhet a szobor viszontagságos történetére."
Az ünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök, országgyűlési képviselők és Andrássy Gyula leszármazottai is részt vettek, a Magyar Művészeti Akadémiát Kucsera Tamás Gergely főtitkár képviselte.
A szobor egykor és ma:
A szobor története
Az 1904-ben átadott Országház térre 1906. december 2-án került a gróf Andrássy Gyuláról készült eredeti szobor, Zala György munkája. Az egyik legszebb magyar lovas szobornak tartották. A szobrot eredetileg nem az Országház déli oldalára szánták, hanem az Andrássy út végére, a mai Hősök terére. Az Andrássy-szoborra a pályázatot már nem sokkal az egykori miniszterelnök 1890-es halála után kiírták, de a lovas szobrot csak 1906-ban állították fel, s végül az Országház téren. Zala tervét annak idején, 1893-ban egyhangú szavazással választotta ki a zsűri, pedig – mint arról a Vasárnapi Újság beszámolt – majdnem lekéste a pályázatot, mert csak néhány héttel a határidő lejárta előtt kezdett dolgozni a terveken. „A mintázásnál nagy segítségére volt a városligeti czirkusz fiatal igazgatója, ki legpompásabb ménjén napokon át ült mintául a művésznek" – tudta meg a műhelytitkot a korabeli lap. Érdekesség, hogy Mikszáth Kálmán – aki egyébként nagy tisztelettel, sőt, szinte rajongással írt Andrássyról: „Andrássy Gyula gróf csúcsa volt a magyar úri nobilitásnak és a magyar szellemnek" – így ironizált: „Egy a parlamentben, az íróasztalnál és a diplomáczia parkettjén imponáló pályának fényes, sőt varázslatos ragyogású alakját kellett úgyszólván ráerőszakolni a lóra, hiszen az mégse járja, hogy a lovas nemzet nagyjai gyalog álljanak […] sablonos irattekercseikkel."
A Tanácsköztársaság idején „csak" eltakarták, a II. világháború után azonban a bronz szobor lekerült a talapzatról, és beolvasztották, részben a gigantikus Sztálin-szobor készítéséhez, amelyet azután 1956. október 23-án a forradalmárok feldaraboltak. Adat van rá, hogy a talapzat egyik márvány elemét a Belügyminisztérium épületére elhelyezett József Attila-emléktáblánál „hasznosították" újra.
A 2015-ben a talapzatra emelt új bronzszoborba jelképesen beolvasztottak egy darabot a Sztálin-szoborból is.
A most felavatott, a domborművekkel teljes alkotás tehát rekonstrukció, nem azonos másolata az eredetinek. Azzal, hogy helyére került a nagyméretű lovas szobor, befejeződött a tér 1944-es állapotának helyreállítása. A Kossuth tér Tima Zoltán építész tervei alapján újult meg.
A szobor valóban monumentális: mérete közel háromszorosa az életnagyságnak, a talapzattal együtt tizenegy méter magas. A Zala György szobrászművész eredeti műve alapján készített talapzat oldalain két bronz dombormű is helyet kapott. A talapzat egyik domborműve a koronázást ábrázolja, nem véletlenül: a kiegyezés után Andrássy Gyula maga tette a koronát Ferenc József fejére.
A rekonstruált szobor megalkotásáról a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával dokumentumfilm is készült, melyet hamarosan bemutatnak.
