Helyszín:
Vakok Állami Intézete
Nádor-terem
Vakok Állami Intézete
Nádor-terem
1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 39.
2013. november 21. (csütörtök) 19.30
Nagyobb térképre váltás
Terényi Ede és Kovács Zoltán szerzői estje
A Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozata nevében tisztelettel meghívjuk Terényi Ede zeneszerző, zenetudós és Kovács Zoltán zeneszerző szerzői estjére.
A rendezvény részletes programja letölthető innen.
Tekintsenek meg egy részletet Terényi Ede életútinterjújából:
|
Terényi Ede mintegy háromszáz szerzeményt felölelő munkásságát hat szimfónia, zongoraverseny, mise, Te Deum, Stabat Mater, 12 neobarokk concerto, 4 vonósnégyes, 3 ütőskvartett, különböző hangszeres szólódarabok, szonáták, hat monodráma, dalsorozatok és kétkötetnyi kórusmű körvonalazza. Az orgona iránti megkülönböztetett érdeklődését több, mint harminc alkotás – orgonaszóló-darabok, énekhanggal, ütőhang-szerekkel, rézfúvósokkal kiegészített orgonaművek, Purcell-Epitaph orgonaverseny, Requiem-szimfónia orgonára és zenekarra, Fadrusz-concerto stb. – fémjelzi. Első alkotóperiódusát a népdal- és Bartók-hatások jellemzik, később mind erőteljesebben a szerializmus felé fordul, majd a neobarokk felé tájékozódik és ezzel párhuzamosan a dzsessz-muzsika irányába fordul. Újabb alkotásai a régi magyar erdélyi dallamok mai hangvételű újraélesztését, modern keretbe való foglalását szolgálják. Műveiből több szerzői lemez is készült. Szerzői estjeire Románián kívül Budapesten, Pannonhalmán és Bécsben került sor. Alkotásai Európa számos városában szólaltak meg (London, Párizs, Brüsszel, Bécs, München, Berlin, Biel, Bern, Helsinki, Riga). Rádió- és tévéfelvételek sokasága rögzíti a kompozícióit. Könyveinek, tanulmányainak, zenetudományi kutatásainak központjában a modern zene harmónia-elmélete és az európai zene generációs fejlődésspirálja áll, valamint a zenedramaturgia szerepe az operában és a szimfonikus zenében. Másik kutatási területe az erdélyi magyar zeneszerzés története, stilisztikai vizsgálata. Esszékötetében, a zenéről és zeneszerzésről írta meg gondolatait. A könyvben a soha sem hallott, vagy rég elfelejtett zenetörténeti érdekességek mellett helyet kapnak a hang és idő kapcsolatát vizsgáló filozófiai-esztétikai fejtegetései. Tanulmányait Kolozsváron a Gheorghe Dima Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakán végezte. 1974-ben és 1978-ban Darmstadtban modern zenei tanulmányokat folytatott. 1958-tól alma materén, a kolozsvári Zeneakadémián zeneszerzést, összhangzattant, ellenponttant tanít. Nevéhez fűződik a zenedramaturgia tantárgy bevezetése az intézmény oktatási programjába. 1983-tól a zenetudományok doktora. Tagja a Román és a Magyar Zeneszerzők Egyesületének is. 2011 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
Kovács Zoltán 1969-ben született Budapesten. Hétéves korától zongorázni tanult, később 13 évesen fagottozni kezdett. Tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, ahol zeneszerzést Kocsár Miklósnál, fagottot ifj. Hara Lászlónál tanult. 1987-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre. Zeneszerzés tanára Petrovics Emil volt, fagottot Fülemile Tibortól és Janota Gábortól tanult. Ezekben az években írta első zenekari művét (Kísérőzene, 1988) mely szakmai körökben is elismerté tette, s amely a Rádiózenekarral készült felvétellel 1990-ben elnyerte a Magyar Rádió Nívó díját. 1991-ben megnyerte a Magyar Állami Operaház Zenekarának próbajátékát I. fagott helyre. 2001-től az Új Concordia Fúvósötös tagjaként számos hangversenyt adott itthon és külföldön. Zeneszerzés diplomáját 1993-ban vehette át, ez alkalommal mutatták be Hegedűversenyét - melyet ő maga vezényelt - Soltész Ágnes és a Magyar Állami Operaház zenekarának közreműködésével. 1994-től 1996-ig a Zeneakadémián tanított hangszerelést és partitúraolvasást. 2012 óta a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozatának levelező tagja. Díjak, elismerések: Erkel-díj (2009).
|
November 18, 2013
